Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe
Szerző: Zrinszky LászlóCím: Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. | ISBN: 963-18-5139-7
Ez a jegyzet tanárjelölteket kíván bevezetni a pedagógiai kommunikáció általános elméletébe. Elméleti jellegül, azaz inkább arra törekszik, hogy értelmezni segítsen a kommunikatív jelenségeket, és ezzel szempontokat adjon a nevelői kommunikáció céltudatosabb alakításához és a leendő pedagógusok kommunikációs képességeinek fejlesztéséhez, mintsem arra, hogy közvetlen útmutatásokkal szolgáljon, és elsajátíttassa az egyénekre méretezett és a konkrét feladatokhoz, helyzetekhez igazodó kommunikatív magatartás „aranyszabályait”. Ez a gyakorlati kurzusok (kommunikációs tréningek, mikrotanítások, videós önmegfigyelések, dramatikus játékok stb.) során mehet végbe eredményesen. A pedagógusképző intézmények egyre bővülő köre hirdet meg ilyen tanfolyamokat. Azok a programok a leghatékonyabbak — az eddigi tapasztalatok szerint—, melyek szervesen egyesítik a pedagógiai kommunikáció elméleti alapjainak feldolgozását a módszeres gyakorlással. Bevezető jellegű a jegyzet, mivel egyrészt nem tételez fel mélyebb általános kommunikációelméleti ismereteket, másrészt legfeljebb csak példaszerűen szól a pedagógiai tevékenység különböző színterein és helyzeteiben folytatott kommunikáció sajátosságairól. Középpontjában a tantermi kommunikáció áll. így számos érintkezési felület jön létre a neveléstudomány több ágazatával (pl. a didaktikával, a pedagógiai pszichológiával és a szociálpszichológiával), miként más határos tudományágakkal is (pl. a pszicho- és szociolingvisztikával). Ez módot ad a hallgatóknak arra, hogy sajátos kommunikációelméleti tanulmányaikat összekapcsolják és szembesítsék hivatásuk egyéb metszeteit megragadó szemléletmódokkal. A jegyzet elsőrendű alanya, „fő szereplője” a tanulási folyamatot vezérlő pedagógus, tehát alig térünk ki á tanulók egymás között folytatott kommunikációjára, még kevésbe a kommunikációs nevelés roppant kiterjedésű témakörére. És a felsorolás még folytatható. Leírásaink általában a tipikus pedagógiai állapotokat vették tekintetben (szakirodalmi forrásaink is főleg ehhez nyújtottak anyagot), de — hol nyíltabban, hol
csak hangsúlyokkal kifejezett — ajánlásainké megújulófélben lévő iskolát vették célba.
Kategóriák: Kommunikáció, Neveléstudomány
Tárgyszavak: Pedagógia, Egyetemi tankönyv, Kommunikáció, Pedagógiai kommunikáció
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Pedagógia, Egyetemi tankönyv, Kommunikáció, Pedagógiai kommunikáció
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Impresszum
Címlap
Előszó
5-6
A pedagógia és a kommunikációelmélet találkozása
7-12
Szociálpszichológia
7
Kibernetika, információelmélet
8
Nyelvpedagógia
8-9
Szemiotika
9
Kultúraelmélet
9-10
Új vizuális kultúra
10
Szociolingvisztika
10-11
Manipulációkutatások
11
Gyakorlati ösztönzések
11-12
Egy pedagógiai kommunikációelmélet felé
12
A kommunikáció világtörténetének fordulópontjai
13-20
„Antropológiai fordulat”
13-14
Képírás
14
Betűírás
14-15
Az íráskommunikáció
15
Az írás technikai reprodukálása és sokszorozása
16
Дг audiovizuális kommunikáció technikai forradalma
16-17
Számítógépek
17-18
Kommunikációtörténeti tanulságok
18-20
A pedagógiai kommunikáció sajátosságai
21-26
Pedagógiai célzatosság
21-22
Intézményesültség
22
Tervezettség
23-24
Interperszonalitás
24-25
A pedagógus-növendék kommunikáció differenciálódása
26
Az iskola mint kommunikációs színtér és a tanulócsoport mint kommunikatív mező
27-34
A helyzet általános és szubjektív struktúrája
27-28
A tanulócsoportok mérete és a kommunikáció
28-30
Az osztálytermi kommunikációs hálózat
31-32
Kommunikációs helyzetek és a „pedagógiai háromszögek”
32-34
A pedagógiai kommunikáció nyílt és rejtett síkjai
35-45
Direktív és non-direktív orientáció
35-36
A pedagógiai kommunikáció interaktív modellje
36-39
Életkori feltételek és korlátok
39-41
Szociokulturális feltételek és korlátok
41-45
Kommunikációs szabályok, szokások és rítusok az iskolában
47-51
Szabályozottság és személyesség
47-48
Az iskolai rítusok funkciói
48-49
A pedagógiai rítusok típusai, formái
49-51
A pedagógusok kommunikatív magatartása
53-67
Magatartástípusok
53-55
Empátiafelfogások
55-56
Az empátia funkcióinak és szerkezetének kutatása
56-58
Szándékolt empátia a pedagógiai kommunikációban
58-59
A pedagógusok tanórai kommunikációja
59-60
Kijelentések
61
Leírások és elemzések
61-62
Értékelés, meggyőzés, ösztönzés
62-64
A kérdezés
64-67
A pedagógus élőbeszéde
69-[78]
A pedagógus mint rétor
69-72
Az előadás mint beszélgetés
73-74
A tanári beszédstílus kötöttségei és szabadsága
74-76
Anyanyelvűnk kultúrája és a pedagógiai kommunikáció
77-[78]
A pedagógus nem nyelvi kommunikatív viselkedése
79-90
Nonverbalitás a tanteremben
79-84
A nézés a pedagógiai kommunikációban
84-86
Paralingvisztikái kommunikáció
86-89
Pedagógiai vonatkozások
89-90
Az írás és olvasás a pedagógiai kommunikációban
91-97
Az írásos kommunikáció előnyei
91-93
Nehézségek
93-94
A tankönyvhasználat mint kommunikációs folyamat
94-96
Írás a tanórán
96-97
Mediális pedagógiai kommunikáció
99-106
A szemléltetéstől a vizuális kommunikációig
99-100
Az érzékszervek rangsora
100-101
Kép, jel, nyelv
101-102
Szemléleti tartalom és absztrakciós szint
102-103
Aktivizáló vizuális közlés
104-106
A pedagógiai kommunikáció megfigyelése és elemzése
107-120
Megfigyelési-elemzési rendszerek
107-108
Flanders interakciós kategóriái és elemzésük
108-110
Amidon és Hunter
110-112
Néhány további változat
112-113
Bellack és Jackson szempontrendszerei
113-115
Stukat és Engström táblázata
115-116
De Landsheere vizsgálatai
116-119
Összegzés és kiegészítés
119-120
Jegyzetek
121-129
Tartalomjegyzék
131-134
Kolofon
Hátsó borító