A Magyar Királyi Kúria Ügyvédi Tanácsának gyakorlata 1930-1933. VI. 30. corvina logo

Szerző: Bíró László
További szerzők: Grünhut Jenő; Wolf Ernő; Pap József
Cím: A Magyar Királyi Kúria Ügyvédi Tanácsának gyakorlata 1930-1933. VI. 30.
Megjelenési adatok: Bíró László, Budapest, 1933.

coverimage Az 1907. évi XXIV. te. létesítette a m. kir. Kúriánál az "Ügyvédi Tanácsot", amely az ügyvédi kamarák választmányának és fegyelmi bíróságainak határozatai felett végérvényesen határoz. Néhai dr. Wolf Vilmos budapesti ügyvéd, az "Ügyvédek Lapjának" megalapítója és főszerkesztője, aki évek hosszú során át tagja volt a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának, összegyűjtötte és kiadta a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának elvi jelentőségű határozatait két kötetben. Ezen gyűjtemény ismertette 1908-tól az 1913. év végéig az elvi jelentőségű határozatokat. A háború és a háború utáni forradalmak és ellenforradalmak és az ezzel kapcsolatos események megszakították ezen gyűjtemény folytonosságát, mert 1914-1933-ig, tehát 19 évről nem jelentek meg összefoglalva a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának a határozatai. Ez a közel 20 évi időszak nagyon fontos epochát jelent nálunk is, amely mélyen belenyúlt állami és társadalmi intézményeinkbe és így nagyon közelről érintette az ügyvédi kart is. Más felfogások kezdtek érvényesülni, új törekvések kerekedtek felül; a régi nyomok sok tekintetben fel lettek cserélve új útirányokkal; bizonyos nyugtalanság és teljesen ki nem forrt állapotok jellemezték ezen éveket. Nagyon kívánatos, sőt szükséges, hogy ezen hiányzó 19 évről is a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának gyakorlata összegyüjtessék és közzététessék. Ezt a hiányt érzi az ügyvédség, érzik a fegyelmi bíróságok, de maga a nagyközönség is. Örömmel és megelégedéssel vesszük tehát tudomásul, hogy dr. Biró László, dr. Wolf Ernő és dr. Grünhut Jenő budapesti ügyvédek vállalkoztak arra, hogy ezen 19 évről is egybegyüjtik és kiadják a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának a határozatait. Ezen kötet az 1930. évi január hó 1. napjától 1933. évi június hó 30. napjáig hozott határozatokat tartalmazza; az előbbi évekről szóló gyűjtemény később fog megjelenni. Nemcsak ügyvédi, de általános jogi szempontból is szükséges, hogy a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának a határozatai közkézen forogjanak, hiszen a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának judikaturája hű tükrét adja az ügyvédi karban megkívánt fegyelemnek. A törvényhozás nagy súlyt helyezett arra, hogy az ügyvédi karban kifogástalan rend és fegyelem uralkodjék, ennek fő indoka az, hogy az ügyvédség a jogszolgáltatásnak egyik tényezője, hogy bizalmi állást tölt be és hogy hivatása hatáskörén túlmenőleg agilitásánál és minden nagy és nemes célért lelkesülő hajlamánál fogva résztvesz a társadalmi élet gazdasági, kulturális és szociális törekvései megvalósításában. Az ügyvédi rendtartás azt kívánja, hogy az ügyvédi kar magas erkölcsi és szellemi piedesztálon álljon; verbis expressis rendeli, hogy az ügyvédi karnak legyen "becsülete és tekintélye", mert enélkül az ügyvédi kar nem teljesíthetné nagy feladatait az igazságszolgáltatás körül és nem érhetné el célkitűzéseit az állami és társadalmi élet különféle megnyilvánulásaiban. Kétségtelen, hogy az ügyvédi karnak csak úgy lehet "becsülete és tekintélye", ha az egyes ügyvédek ezt a becsületet és tekintélyt állandóan megőrzik, alátámasztják, annak a kifejlesztéséhez hozzájárulnak, és ha hivatásbeli kötelességeik ellátásánál, de még magánéletükben sem tanúsítanak olyan magatartást és magaviseletét, amely által a tiszteletre és bizalomra méltókká nem válnak.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak:
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék