A Mecsek Egyesület évkönyve a 2004-es egyesületi évről corvina logo

Szerkesztő: Baronek Jenő
Cím: A Mecsek Egyesület évkönyve a 2004-es egyesületi évről
Alcím: A 2004-es egyesületi évről
Sorozatcím: 1418-3137
Megjelenési adatok: Mecsek Egyesület, Pécs, 2005. | ISSN: 1418-3137

coverimage A tavaszi hérics (Adonis vernalis L.) a magyar flóra egyik legszebb vadvirága. Nagyméretű (3-6 cm átmérőjű) magányosan fejlődő, fénylő, aranysárga virágai március elejétől május közepéig már messziről felhívják magukra a figyelmet. A nemzetség a nevét a görög-latin mitológiából ismert Adoniszról, Vénusz kedveséről, a férfiszépség félistenéről kapta. Rendszerint bokrosodó, 30 cm magasra is megnövő évelő. A boglárkafélék ősi családjának tagja. Változó számú (10-30) sziromlevelet, számos porzót és termőt fejleszt. Száraz gyepeken, irtásréteken és legelőkön, karszt-bokorerdőkben, ligetes, melegkedvelő tölgyesekben találkozhatunk vele. Igen erősen mérgező hatású növény mind zölden, mind szárítva. Hatóanyaga a gyűszűvirágéhoz hasonló hatású glikozida, amely érzéstelenséget idéz elő. Az állatok legelés közben rendszerint otthagyják, és szárát a széna közül is kiválogatják. Gyöktörzsét - vizelethajtó, szívnyugtató hatóanyagai miatt - valaha nagy mennyiségben gyűjtötték. Védett növény. A szakirodalom reális, de kissé száraz adatai után álljon itt egy mese, amely ugyan a tavaszi héricsről szól, de e kiadvány élére tanmesének is ajánlható. Orgoványi Anikó: Réka kertje AVAGY MESE A TAVASZI HÉRICSRŐL A Mesélő-hegy tetején, ahol a mészkősziklák csupasz kövei úgy villannak ki a rövid szárú gyep karéjából, mint Józsi bácsi tar feje búbja gyér hajszálai közül, élt egy borzas levelű, tündéri szépségű sárga virág. Tavaszi hérics volt a neve, mert akkor bontotta ki selymes szirmait, amikor a tavasz már visszavonhatatlanul felkúszott a dombtetőre, úgy április derekán. Amilyen szép volt, olyan kényes a környezetére. Akármilyen helyen nem telepedett meg. Csak ott érezte jól magát, ahol zavartalanul cirógathatta virágarcát a langyos napsugár, és a laza talajban kényelmesen kinyújtóztathatta gyökereit. A magasban szitáló pacsirták dalban énekelték meg szépségét, s egyenesen a Nap gyermekének hitték őt. Amin nem is csodálkozhatunk, hiszen színe, selymes fénye és előkelő megjelenése gyermektenyrnyi napocskákra emlékeztetett mindenkit, aki csak látta. Bár igen ritka növény volt, ame- lyik helyet megkedvelte, oda családostul költözött, telepettyegtetve sárga selyemmel a mezőt. így aztán a Mesélő-hegy lábánál lakók közönséges- nek tartották, nem is sejtve, milyen ritka kincs él a szomszédságukban. Réka is itt élt családjával a falu egyik öreg házában, és gyakran felsétált a hegyre nagyapjával, Józsi bácsival.
Kategóriák: Utazás, turizmus
Tárgyszavak: Magyarország, Mecsek, Turizmus, Évkönyv, Természetjárás, Beszámoló, Egyesület
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Fontosabb tudnivalók az egyesületről
Köszönet
Tartalomjegyzék
Tóth Klára: 2004 a tavaszi hérics éve
7-10
   Orgoványi Anikó: Réka kertje avagy mese a tavaszi héricsről
7-10
Molnárné Lénárd Éva: Múlt és jelen a Tettyén
11-46
   A Tettye
11-12
   A bölcsőnél
12-13
   Az ifjúkor
14-15
   Felnőtté válás
15-17
   Napjainkban
17-22
   Botanikai értékek
23-31
   A Püspöki Palota romjai
31-33
   A jelen
33-35
   Havi-hegy
36-42
   Jellemző épületek
42-46
   Irodalomjegyzék
46
Ötvös Károlyné: A Pintér-kert
47-71
   Séta a kertben
48-62
   További leírások egyes említett fajokról
62-71
   Irodalomjegyzék
71
Tóth Klára: Magas-Tátra expedíció
72-88
Dr. Montskó Péter: Túra Horvátországban és a Dráva mentén
89-103
   Virovitica - Verőce
89
   Durdevac-Szentgyörgyvár
90
   Krizevic-Kőrös
91
   Kalnik Nagy-Kemlék
92
   Kis-Kemlék
92-93
   Varasdinske Teplice-Varasd-Teplic
93
   Cakovec-Csáktornya
94-95
   Varasdin-Varasd
95-97
   Lepoglava
97-98
   Trakoscan-Trakostyán
98-99
   Lendva - Alsó-Lendva
100
   A közös Horvát-Magyar történelem
100-103
T. Hardy Judit: Mecseki barangolások fényképezőgéppel
104-132
Kraft János: A Dunaszekcsői Töröklyuk kialakulása és fennmaradása
133-153
   Végjegyzet
152-153
Rónaki László: A „Tatárlyukak" felderítése Kishajmáson
154-158
Enyedi Gábor: Az ökoturizmus alakulása Dél-Dunántúl védett területein
159-176
   Bevezetés
159
   A víz megélhetésben és pihenésben betöltött szerepe
159-160
   Az ökoturizmus célterületei a Dráva vidékén
160-164
   A Duna vidéke
164-167
   Kisvasutak turisztikai jelentősége a Dél-Dunántúli védett területeken
167-172
   A Mecsek hegység
172-174
   A Villányi-hegység
174-175
   Összegzés
175-176
   Irodalomjegyzék, interjúk
176
Gergely Tibor: A Sárkány-szakadék és környéke
177-183
Gergely Tibor: A Vízfő-forrás és környéke
184-189
   A Vízfő-barland és a Vízfő-forrás
184-186
   A barlang és a forrás környezete
187-189
Mendly Lajos: A szénbányászat fejlődése a Mecsekben a XX. század első felében
190-227
   A Pécs környéki kőszénbányászat
190-209
   A Komlói kőszénbányászat
209-215
   Az Észak-Mecseki kőszénbányászat
216-227
Lakatosné Novotny Sarolta: Dél-Zselici túrák
228-249
   1. Túra útvonala: Boldogasszonyfa - Magyarlukafa - Somogyhárságy - Szulimán
229-233
   2. Túra: Kishajmás - Kisbeszterce - Bakonya - Kán - Hetvehely
234-238
   3. Túra: Nagydobsza - Merenye - Patapoklosi
238-241
   4. Túra: Terecsenypuszta - Sas-rét - Nagytótfalu - Csepegő-forrás - Bőszénfa
241-244
   5. Túra: Cserkúti csárda - Cserkút - Kővágószőlős - Petőcz - Megyefa - Bűkkösd
244
   6. Túra: Mozsgó - Almáskeresztúr - Ibafa - Almamellék
245-249
   Irodalomjegyzék
249
Kevy Albert: Patkó Bandi nyomában avagy egy letűnt világ margójára
250-257
Szőke Emília: Dolomitok
258-264
Rostás Attila: Nyári barlangkutató tábor, 2004 Mecsek, Szuadó-völgy
265-268
Dudás György: Szársomlyó
269-297
   Történelmi áttekintés
269-273
   Szőlészet-borászat
273-274
   A Szársomlyói vár
274-275
   Szoborpark
275
   Az ördögszántotta hegy legendája
276
   Éghajlati viszonyok
276-278
   Geológiai viszonyok
278-280
   Talajtani viszonyok
281
   Vízrajzi viszonyok
281
   Botanika
281-290
   Zoológia
290-297
Baumann József: Az Ordas-tanya és környékének múltja, emlékei
298-312
   Örökség
307
   Fontosabb események a ház és környezete életében
308-312
Baumann József: Forrásépítések a Mecsekben
313-333
   Koponya-kút
313-316
   Szent Imre-forrás
317-321
   Bikfa-forrás és az Eta-forrás
322-327
   Kálmán-forrás
327-333
Emlékkőállítás az ezeréves szelídgesztenyefa emlékére
334-340
Reneszánsz est
341-343
Évzáró hangverseny a bevárosi templomban
344-347
Gróf Regina: Peru
348-397
   1. nap, 2004. június 29.
348-351
   2. nap, 2004. június 30.
351-352
   3. nap, 2004. július 1.
352-354
   4. nap, 2004. július 2.
355-355
   5. nap, 2004. július 3.
356-359
   6. nap, 2004. július 4.
359-363
   7. nap, 2004. július 5.
364-366
   8. nap, 2004. július 6.
367-368
   9. nap, 2004. július 7.
368-369
   10. nap, 2004. július 8.
369-371
   11. nap, 2004. július 9.
372-374
   12. nap, 2004. július 10.
374-376
   13. nap, 2004. július 11.
376-380
   14. nap, 2004. július 12.
380-381
   15. nap, 2004. július 13.
381-383
   16. nap, 2004. július 14.
383-388
   17. nap, 2004. július 15.
388-391
   18. nap, 2004. július 16.
391-392
   19. nap, 2004. július 17.
393-394
   20. nap, 2004. július 18-19.
394-397
Benczes Gábor: Titkári jelentés a 2004-es évről
398-400
Baumann József: Munkaosztály 2004. évi beszámolója
401-402
Bárkányi Tamás L.: A Mecsek Egyesület Fotóosztályának 2004. évi tevékenysége
403-40
Az egyesület pénzügyi elszámolása 2004. január-november közti időszakról
405-406
A Mecsek Egyesület tisztikara
407
Az egyesület tagjainak névsora
408-411
Hátsó borító