A sajtójog főbb kérdéseinek reformja

A Magyar Jogászegylet büntetőjogi bizottsága elhatározta, hogy napirendre tűzi a sajtójogi reform főbb kérdéseinek megvitatását. Tudtuk, hogy kényes kérdés tárgyalásához fogunk. Sajtóügyi reformról szólva, közel fekszik a gyanúsítás: ime, megakarják rendszabályozni a sajtót. Megnyugtathatjuk az aggságoskodókat: a Magyar Jogászegylet ilyen czélra nem kapható. A mi 62 éves sajtótörvényünk abból indul ki, hogy az írót, a szerzőt, gondolatainak közlése tekintetében szabaddá tegye. Ámde változtak a viszonyok és különösen a hírlapirodalomban tapasztaljuk, hogy az írónak gyakorta kell küzdelemre kelnie a kiadóvállalatok anyagi érdekeivel és hogy ebben a küzdelemben az iró többnyire vesztessé válik. Hozzáteszem még, hogy a pornografikus irodalom terén — ha szabad ezt a sajtóáradatot így nevezni — a tapasztalat különösen mutatja a kiadói minőség elfajulását. Ekként a felelősségi viszonynak új alapjai fejlődtek. Váljon szükséges-e a felelősségi rendszer reformja és vele az írói szabadság megerősítése ? Ez az egyik kérdés, mellyel foglalkoznunk kell. A másik volna a sajtó megbízhatóságának érdekében a helyreigazítási, helyesebben czáfolatközlési kényszer; a helyreigazítás ott, hol a sajtóközlemény folytán a hatóság vagy magánegyén érdekeinek sérelme állott elő. A tapasztalat azt mutatja, hogy a büntetőtörvényben adott elégtétel (259, 261. §-ok) nem véd meg minden sérelemért. Nem is helyes kényszeríteni a sértettet a bírói útra, ha a jóhiszemű tévedések reparálására alkalmat nyújthatunk. Ezzel összefüggésben a sajtótörvény 14. §-a a vádmentes közlésekre- nézve szintén a mai viszonyokhoz volna idomítandó. Ma a törvény csak két korlátot ösmer: tilos az ítélettel sújtott elmemű újraközlése, habár kiegészítő része volt a nyilvános hatósági tárgyalás iratainak, és tilos a nem nyilvános tárgyalás közlése (1897: XXXIV. t.-cz. 20. §.). Váljon nem szükséges-e ezt más irányban is kiterjeszteni? A sajtórendészetet nem tartom jogászi kérdésnek. Ezzel, mint policiális problémával, tárgyalásaink során ne foglalkozzunk. Már a képviselőház 1898 márczius hó 1. napján és 1907. április havában, tehát már két ízben utasította a kormányt, hogy rendszeres és végleges sajtótörvényjavaslatot terjesszen elő és 1907. május hóban egy tekintélyes nagy ankét is tartatott. A mai napig sem láttunk kész tervezetet. A Jogászegylet tehát hivatásának felel meg, ha a sajtóreform anyagjogi részével foglalkozik és azt előkészíti. Tán sikerül ezzel a reformot előmozdítani vagy legalább ébrentartani.