Az emberi emlékezet
Szerző:
Baddeley, Alan Szerkesztő: Pléh Csaba
Cím: Az emberi emlékezet
Fordító: Racsmány Mihály
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2001. | ISBN: 963-379-881-7

Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Egyetemi tankönyv, Emlékezet- és zavarai
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Egyetemi tankönyv, Emlékezet- és zavarai
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
3
Tartalom
5-8
Köszönetnyilvánítás
9-10
Előszó
11-13
1. Miért van szükségünk egyáltalán emlékezetre?
15-27
A tanulás és emlékezet jelenségeinek megértése
15-19
Tudományos megközelítés
15-16
Kognitív pszichológia és ökológiai érvényesség
17-19
Mi az emlékezet?
19-27
Komponens folyamatok
21-23
Törvények, elvek, elméletek és modellek
23-27
2. Észlelés és emlékezés
28-56
Szenzoros emlékezet
29
Vizuális emlékezet
29-44
Ikonikus emlékezet
29-34
Rövid távú vizuális emlékezet
34-36
Hosszú távú vizuális emlékezet
36-38
Vakuemlékezet
38
Szemtanúvallomások
38-41
Arcok felismerése
41-44
Auditoros emlékezet
44-55
Echoikus emlékezet
44-46
Rövid távú auditoros emlékezet
46-47
Modalitás és toldalékhatás
48-50
Hosszú távú auditoros emlékezet
51-52
Emberi hangokkal kapcsolatos emlékezet
52-55
Összefoglalás
55-56
3. Hányféle emlékezet létezik? Az STM-mel kapcsolatos bizonyítékok
57-87
A rövid távú emlékezet kapacitása
58-60
Rövid távú felejtés
61-70
A Brown-Peterson paradigma
61-62
Nyomelhalványulás vagy interferencia
62-63
A proaktív interferencia feloldása
63-65
A nyomdiszkriminációs hipotézis
66-70
Egy vagy két emlékezeti tár létezik?
70-80
Az egységes emlékezeti rendszer ellen szóló bizonyítékok
72-80
Kétkomponensű feladatok
72
Tárolási kapacitás
72-74
Akusztikus és szemantikus kódolás
74-77
Neuropszichológiai bizonyítékok
77-80
A modális modell
80-85
Atkinson és Shiffrin modellje
80-81
Problémák a modális modellel
82-85
Neuropszichológiai bizonyítékok
82-85
A rövid távú tár és a hosszú távú tanulás
82-83
Recencia és STS
83-84
Kódolás
84
A feldolgozási szintek elméletének kialakulása
85
Összefoglalás
86-87
4. Az emlékezet szerepe a megismerésben: munkamemória
88-119
A munkamemória-hipotézis ellenőrzése
89-93
A munkamemória-modell
92-93
A fonológiai hurok
93-119
A hurokkal kapcsolatos bizonyítékok
94-104
A fonológiai hasonlósági hatás
94
A nem figyelt beszéd hatása
94-96
A szóhosszúsági hatás
96-101
Az artikulációs elnyomás
101-103
Tömbösítés és a fonológiai hurok
104-107
STM-károsodásban szenvedő betegek
107-108
Dizartria és belső beszéd
108-110
Mire való a fonológiai hurok?
110
Az olvasás tanulása
110-111
Nyelvi megértés
111-114
Hosszú távú fonológiai tanulás
115-116
A szókincs elsajátítása
116-117
Következtetés
117-118
Összefoglalás
118-119
5. Vizuális képzelet és a téri-vizuális vázlattömb
120-141
Vizuális emlékezet
120-121
Nyelv és tanulás
121
Analóg vagy propozicionális
121-124
Mentális forgatás
122-123
Pásztázás lelki szemeinkkel
123-124
Ugyanolyan-e a képzelet, mint a látás?
125
Képzelet és munkamemória
126-133
A képzelet vizuális megzavarása
126-128
Vizuális vagy téri képzelet?
129-130
Vizuális képzelet és verbális tanulás
130-133
A téri-vizuális vázlattömb jellemzói
133
A vizuális képzelet neuropszichológiája
133-134
Pszichofiziológiai kutatások
134-135
Neuropszichológiai bizonyítékok
135-139
Mire való a téri-vizuális vázlattömb?
139-140
Összefoglalás
140-141
6. Figyelem és emlékezeti kontroll
142-168
A figyelem kutatása
143-151
Éberség
143
Észlelési szelekció
143-145
A kettős feladatban nyújtott teljesítmény
145-146
Automatizmus
147-151
A viselkedés szabályozása
151-162
Norman és Shallice figyelmi koncepcija
151-153
Tévcselekvések
153-155
A SAS és a frontális lebeny
155-158
A SAS és a központi végrehajtó
158
Miért nehéz randomnak lenni?
159-162
A központi végrehajtó és a folyékony olvasás
162-167
A fonológiai hurkon túl
162-163
Megértés és a munkamemória terjedelme
163-165
Megértés és a központi végrehajtó
165-167
Összefoglalás
168
7. Gyakorlat teszi a mestert
169-203
Mit nevezünk tanulásnak?
169-171
A tanulás mint új információk elsajátítása
171-177
Figyelem és tanulás
172-175
a motiváció szerepe az emlékezésben
175-176
Tanulás és gyakorlás
177-179
A teljes idő hipotézise
179-180
Tömbösített és elosztott tanulás
180-188
A gyakorlás napi mennyisége
180-182
A gyakorlások közötti pihenőidő hossza
182-183
Az egyes elemek közötti ismétlési szünetek
183-186
Mikor nem segít a gyakorlás?
187-188
Feldolgozási szintek
188-194
Feldolgozás és struktúra
188-189
Az ismétlés két fajtája
189-191
A szintekkel kapcsolatos problémák
191-194
A mérés problémája
192
Elkülönült szakaszok sorozatának feltételezése
192
Túlkódolás
192
A transzfernek megfelelő feldolgozás
192-193
Alkalmazások
193-194
További kutatások
194-197
Kompatibilitás
194
Elaboráció
195
Vajon kétféle ismétlés létezik?
196-197
Feldolgozási szintek: aktuális értelmezések
197-202
Miben segít a szemantikai kódolás?
197-201
Fenntartó ismétlés és elaboráció
201-202
Összefoglalás
203
8. Szervezés és tanulás
204-231
A szervezés szerepe
204-205
A pincérek dilemmája
205-209
A szervezés kísérleti vizsgálata
210-216
Az alaklélektani tradíció
210-211
A szervezett anyagot könnyebb megtanulni
212-213
Szubjektív szervezés
213-215
A szervezés felszólító instrukció segíti a tanulást
215-216
Mnemotechnikai eljárások
216-223
Képzeleti képek, rímek, ritmusok
216-218
Elaboratív kódolást alkalmazó mnemotechnikai eljárások
219-222
Egyszerűsító mnemotechnikai módszerek
222
Külső emlékezeti mankók
223
Emlékezetjavító programok
223-230
Hogyan emlékezhetünk jobban az orvosi utasításokra?
225-226
Emlékezeti stratégiák
227-230
Nevek és arcok
227
Találkozók
228
Rutinfeladatok
228
Téri tájékozódás
228
Tárgyak megtalálása
228
Koncentráció
228
Összefoglalás
230-231
9. Szokások elsajátítása
232-267
Kondicionálás állatoknál
233-243
Klasszikus kondicionálás
233
Instrumentális kondicionálás
234-235
Kogníció és kondicionálás
235-239
Procedurális tanulás amnéziában
239-240
Normális procedurális tanulás
241
kétféle tanulás létezik vagy több?
242-243
Viselkedésmódosítás
243-252
A félelem megtanulása
244-245
A fóbiás félelmek kezelése
246-247
Deszenzitálás
246
Modellálás
246
Ingerelárasztás
246
Operáns formálás
246
A kondicionálási elmélet ellenőrzése
248-249
A félelemkeltő helyzetek nem feltétlenül váltanak ki fóbiát
248
Kísérletileg kiváltott fóbiák gyerekeknél
248
A kiegyenlített feszültségszint hipotézise
248
A pánikrohamok kezelése
250-252
Hogyan alakulnak ki a fóbiák?
251
Miért maradnak fenn a félelmek?
251-252
Miért nem szünteti meg a fóbiát az, ha bebizonyítjuk, milyen irracionális?
252
Miért hatékony, ha a pácienst kitesszük a félelemkeltő inger hatásának?
252
Kondicionálás a reklámokban
252-254
Értékelő kondicionálás
252-254
Szokások megváltoztatása
255-256
Skinner és az operáns kondicionálás
255-256
Viselkedési program megtervezése
256-258
Önkárosító viselkedések módosítása
258-260
Zsetongazdaságok
260-264
Zsetongazdálkodás az oktatásban
260-261
Zsetongazdálkodás a börtönökben
262-264
Néhány megjegyzés a viselkedésmódosítással kapcsolatban
264-267
Sikerek és kudarcok
264-265
Mi állhat a kudarcok hátterében?
265-267
Összefoglalás
267
10. Amikor csődöt mond az emlékezet
268-299
Hétköznapi emlékezeti kérdőív
269
A felej tési görbe
270-278
Az Ebbinghaus-féle eljárás
270
Arcok és nevek
271-273
Idegen nyelvek
273-274
Komplex készségek
274-276
Miért felejtünk?
278-282
A nyomelhalványulási hipotézis ellenőrzése
279-280
Alvás és felejtés
280-282
Az interferencia szerepe
282-293
Retroaktív interferencia
284-287
Proaktív interferencia
287-288
A kísérleti helyzeten kívüli interferencia hipotézise
288-290
Mitől függ a felejtés mértéke?
290-291
Hívóinger-függő felejtés
291-293
Tennivalók elfelejtése
293-298
Prospektív és retrospektív emlékezet
294-296
Motivációs tényezők
296-297
Kísérletes vizsgálatok
297-298
Összefoglalás
299
11. Az előhívás
300-331
Az előhívás koncepciója
300-303
Akaratlagos és nem szándékos emlékezés
301-303
A felejtés mint az előhívás kudarca
303-309
Rendelkezésre állás és elérhetőség
304-305
Hívóingerek
305-306
Kontextusfüggő emlékezet
306-309
Állapotfüggőség
309
Felidézés és felismerés
310-314
A találgatás kiigazítása
310
Szignáldetekciós elmélet
311-312
A gyakorisági paradoxon
313-314
Az előhívás modelljei
314-320
A végigfutó szeriális keresési modell
314-318
A generáló-felismerési modellek
318-320
Tulving szinergisztikus ekfória-modellje
320-325
Verbális-e a verbális tanulás?
323-324
A kódolás specifikusságának elve
324-325
Felidézés: egy folyamat vagy kettő?
325-330
Kontextus és személyazonosítás
325-326
Független és interaktív kontextus
326-328
Szemtanúk emlékezetésnek javítása
328-330
Összefoglalás
330-331
12. Élményszerű felidézés és önéletrajzi emlékezet
332-359
Az önéletrajzi emlékezet vizsgálata
332-337
Galton hívószavas eljárása
332-333
Az önéletrajzi emlékezeti kérdőív
333-334
Naplórészletek felidézése
334-336
Az önéletrajzi emlékek időbeli lokalizálása
336-337
Az „érzem, hogy tudom"-állapot
338-340
A "nyelvemen van" jelenség
338
Előhívási torlaszok
338-340
Az élményszerű felidézés stratégiái
341-346
Egy egyszemélyes naplóvizsgálat ismertetése
343-346
Önéletrajzi események elfelejtése
346-350
Infantilis amnézia
346-348
Önéletrajzi emlékek előhívása hívószó segítségével
348-349
Önéletrajzi torzítások
349-350
Retrográd amnézia
350-358
Közéleti eseményekkel kapcsolatos emlékek
350-352
A retrográd amnézia időbeli grádiense
352-354
A retrográd amnézia mint előhívási deficit
354-355
Felhős önéletrajzi emlékek
355-356
Önéletrajzi konfabuláció
356-358
Összefoglalás
359
13. Tudás
360-399
Szemantika
361-367
A nyelvi relativitás hipotézise
362-363
Fogalmak: tulajdonságok vagy prototípusok?
363-366
A szemantikus differenciál
366-367
A szemantikus emlékezet modelljei
367-378
Kategóriakereső modellek
367-369
Vonás-összehasonlítási modellek
369-370
Szemantikus hálóelméletek
371-374
Terjedő aktiváció
374-376
Problémák és alternatívák
376-377
A szimbólumok lehorgonyzása
377-378
Sémák és keretek
378-390
Bartlett sémaelmélete
378-379
Modern sémaelméletek
379-380
A sémáknak változói vannak
380
A sémák egymásba ágyazódhatnak
380
A sémák különböző absztrakciós szinteken képviselik a tudást
380
A sémák aktív felismerési eszközök
380
Történetnyelvtanok
381-384
Schank: forgatókönyvek, MSZCS és TSZP
384-390
A szemantikus emlékezet neuropszichológiája
390-398
Afázia, agnózia és szemantika
390-393
A szemantikus emlékezet szerveződése
394-395
A szemantikus és az önéletrajzi emlékezet viszonya
395-396
A szemantikus emlékezet területei
396-398
Összefoglalás
398-399
14. Merre tovább? A konnekcionizmus újra nyeregben!
400-423
A konnekcionizmus gyökerei
401-403
A tanulás elméletei
401-402
A számítógép mint modell
402-403
Perceptronok és párhuzamos feldolgozás
403-416
A rejtett egységek tanítása
406
Pándémonia
407-410
Tartalmi címezhetőség
410-414
Elosztott reprezentációk
414-416
PDP és kognitív pszichológia
416-421
Mi az új benne?
416-418
Modularitás
418-419
Az elemzés szintjei
419-421
Összefoglalás
422-423
15. Emlékezet, érzelem, megismerés
424-456
Elfojtás
424-437
Elfojtás és normál felejtés
425-428
Az elfojtás kísérleti előidézése
428-431
Pszichogén amnézia
434-437
Hangulat és emlékezet
437-445
Hangulati állapotfüggőség és hangulatkongruencia
438-443
Tanulás, emlékezet és depresszió
443-445
Szorongás, emlékezet és percepció
445-455
Szorongás és teljesítmény
449-450
Veszély, emlékezet és tejesítmény
450-455
Összefoglalás
455-456
16. Meg lehet-e érteni az amnéziát?
457-486
Amnézia
458-462
A páciens szempontjából
458-460
Az emlékezetzavarok osztályozása és kutatása
460-462
Etiológiai megközelítés
461
Lokalizációs megközelítés
461
Funkcionális megközelítés
461
Zárt koponyasérülés és emlékezet
462-465
Poszttraumatikus amnézia
463
Retrográd amnézia
463-464
Anterográd amnézia
465
Amnesztikus szindróma
465-471
Funkcionális jellemzők
466-469
Munkamemória
467
Hosszú távú emlékezet
467
Szemantikus emlékezet
467
Önéletrajzi emlékezet
468
Procedurális tanulás
468
Elméleti megfontolások
469-471
Az amnesztikus szindróma magyarázata
471-481
Input elméletek
472-474
Lehet-e a gyorsabb felejtés az amnézia oka?
474-475
Az amnézia előhívási zavarként való értelmezése
476-478
Interferenciahipotézis
476
Kontextuális hipotézis
476-477
Az amnézia modális modellje
479-480
Hány féle amnézia létezik?
480-481
Alzheimer-kór (Alzheimer-típusú demencia)
481-485
A betegség jellemző vonásai
481-485
Az emlékezetzavar elemzése
482-485
Összefoglalás
485-486
17. Az emlékezetzavarok kezelése
487-508
Az emlékezetzavarok mérése
487-494
A hétköznapi emlékezet mérése: kérdőívek és sztenderdizált tesztek
489
A Rivermead Viselkedéses Memória Teszt
492-493
Kezelés és az eredményesség ellenőrzése
494-495
Kezelési programok
495-508
Egyéni programok
495
Kezelési fázisok
496
Egyszerű AB-BA eljárás: nevekre való emlékezés
496-498
Többszörös alapszintű eljárások
498-504
Többszörös alapszint különböző helyzetekben: szokások elsajátítása
498-500
Többszörös alapszint különböző személyeknél: képzeletbeli mnemotechnikai módszer tesztelése
500-502
Többszörös alapszint különböző viselkedésekben: útvonalak, nevek és szövegértés
502-503
Többszörös alapszint különböző elemek esetében: az ábécé újratanulása
503-504
Csoportos programok
504-508
Kiscsoportos eljárás a procedurális tanulás vizsgálatára
505-508
Összefoglalás
508
18. Tudat
509-522
Introspekció, avagy leleplezhető-e a szellem a gépezetben?
510-511
A tudat filozófiai problémája
511-514
A tudat mint az emberi elme lényegi tulajdonsága
512-513
A tudat mint egy biológiai probléma evolúciós megoldása
514
Miért van szükség tudatelméletre?
515-518
Egy spekulatív megközelítés a tudattal kapcsolatban
518-522
19. Implicit tanulás
523-546
Mesterséges nyelvtan elsajátítása
526-528
Ismétlődő sorozatok tanulása
528-529
Összetett rendszerek kontrollálása
529-530
Szabályokat tanulunk meg vagy tömböket?
530-531
Tudattalanul történik-e a tanulás?
532-536
Lehetséges-e egyáltalán a tudattalan tanulás?
537-540
Szabálytanulás és szabályhasználat
540-546
20. Élményszerű és implicit emlékezet
547-578
Az élményszerű emlékezeti rendszer
548-549
Az implicit emlékezet létezése mellett szóló bizonyítékok
549-557
Előfeszítés (priming)
549-555
Készségek elsajátítása
555-556
Kondicionálás
556-557
Elemzés és terminológia
557-558
Néhány lehetséges dichotomia
557-558
Elméleti magyarázatok
558-562
Transzerazonos feldolgozás (TAF)
558-560
Az emlékezeti rendszereken alapuló elméletek
560-562
Az emlékezeti mérőeljárások pontosítása
562-575
Folyamatdisszociációs elemzés
563-570
"Emlékezés" és "tudás"
570-575
Az emlékezés élménye
575-578
Névmutató
579-593
Tárgymutató
595-604
Hivatkozások
605-645
Hátsó borító
[647]