Filozófia és jogászi etika corvina logo

Szerző: Andrássy György
Cím: Filozófia és jogászi etika
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2008.

coverimage A szocializmus idején a filozófia-oktatás politikailag érzékeny témának számított és lényegében a marxista-leninista filozófia oktatására korlátozódott. Más filozófiai irányzatokkal és a filozófia történetével - a még megtűrt egyházi teológiai stúdiumokon kívül - csak az ország egyetlen filozófia szakán, Budapesten és néhány speciális képzés keretében lehetett megismerkedni, s elvben ott is csak marxista-leninista nézőpontból. Jegyzet csak központi felkérés alapján készülhetett - így biztosították, hogy a tartalom megfeleljen a Művelődési Minisztérium Marxizmus - Leninizmus Főosztálya elvárásainak. Az ország akkori három jogi kara azon kevés intézmények közé tartozott, amelynek filozófia oktatói - Pécsett Jóri János, Judi István és Petőcz Ottó - elérték, hogy filozófiatörténetet is taníthassanak, mintegy bevezetésképp a marxista-leninista filozófiához. A három jogi kar “Dialektikus materializmus” c. jegyzetének filozófiatörténeti fejezetét karunk oktatója, Jóri János írta. Mi, fiatalabb oktatók a filozófiatörténeti bevezetést később már tágabban értelmeztük: kiterjesztettük a Marx utáni filozófiára, s ezzel párhuzamosan egyre inkább mellőztük a jegyzet használatát - Marx-szal kapcsolatban is. A jegyzet természetesen kötelező tananyag maradt, csak éppen nem dolgoztuk fel és nem kérdeztük. A hallgató mindezt két tényből érzékelhette. Egyfelől abból, hogy a filozófiatörténeti szemelvények elemzése után is eredeti szövegek, eredeti Marx-szövegek következtek, azzal az indoklással, hogy az egyetemen Marxot is elsősorban saját műveiből, nem pedig jegyzetekből kell megismerni. Ennek az volt - a mai olvasó számára talán már fel sem igen fogható - jelentősége, hogy bevezette a hallgatóságot a Marx-interpretáció rejtelmeibe, ahol aztán külön magyarázat nélkül is világossá vált, hogy az akadémiai Marx-kutatás különbözik a marxizmustól, s hogy az a marxizmus, amely az ország hivatalos ideológiáját képezte, a marxizmusnak is csupán egy változata. A másik tény, amely feltűnhetett a hallgatóságnak, az volt, hogy a vizsgán igen ritkán húztak ún. jegyzet-tételt; ezeket ugyanis kivettük a tételsorból. Nos, nagyjából így folyt akkoriban a filozófia oktatása a Karon. Az az oktatói hitvallás, amely az eredeti forrásoknak adott elsőbbséget a jegyzetekkel szemben, a rendszerváltás után országos jelenséggé vált. Ekkor ugyan már lehetett volna filozófia jegyzeteket írni, az oktatók azonban inkább csak szöveggyűjtemények összeállítására vállalkoztak. Magam is ezt tettem: elkészítettem azt a Filozófiatörténeti szöveggyűjteményt, mely mindeddig az írott tananyag gerincét képezte a Karon.
Kategóriák: Etika, Jogtudomány
Tárgyszavak: Jogi etika, Jogfilozófia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék