Az emberi test mozgástana
Szerző: Ángyán LajosCím: Az emberi test mozgástana
Megjelenési adatok: Motio , Pécs, 2005. | ISBN: 963-85718-6-1
Az emberi test mozgástana a biomechanika alapelveire épít, de tárgyköre sokkal tágabb, mert nemcsak a mozgásszervek és a mozgások leírásával, hanem a mozgások szabályozásával, a mozgástanulással, a mozgások élettani hatásaival, a mozgáselemzéssel, valamint a helyesen végzett testedzés alapelveivel is foglalkozik. Vizsgálja azokat a tényezőket is, amelyek befolyásolják, vagyis serkentik vagy gátolják az ember fizikai teljesítőképességét. Az emberi test mozgástanának a szemléletmódja integratív, ami azt jelenti, hogy olyan egységes egészként fogja fel az emberi szervezetet, amelynek a különböző ingerekre adott válasza egymással szoros kölcsönkapcsolat-ban ctlló somatomotoros, cardiomotoros, visceromotoros és secretomotoros összetevőkből épül fel. A szervezet az őt érő ingerekre a harántcsíkolt izmaival (somatomotoros), a szívizmával (cardiomotoros), a simaizmaival (visceromotoros) vagy mirigymííködéssel (secretomotoros) képes válaszolni, mégpedig úgy, hogy ezek a motoros megnyilvánulások nem függetlenek egymástól, hanem éppen ellenkezőleg, szoros kölcsönkapcsolatban vannak egymással. így például izommunka végzésekor megváltozik a szívműködés, a vérnyomás és a mellékvesevelő működése is. A mellékvesevelőben termelődő adrenalin pedig visszahat az izom anyagcseréjére, s emiatt megváltozik az izomműködés. A mozgásszervek (csontok, ízületek, izmok) adják az emberi test tömegének mintegy kétharmadát. Ezért, már pusztán a mennyiségük miatt is, a mozgásszervek meghatározó szerepet játszanak az egész szervezet mindenkori működési állapotában. A mozgásszervek azonban nemcsak megtartják és mozgatják a testet, hanem a belőlük kiinduló, kinesztéziás afferens ingerületekkel befolyásolják a központi idegrendszer izgalmi szintjét, s ennek révén a magasabb rendű agyműködést is. Nincs olyan életfolyamat (vérkeringés, légzés stb.), amelyet ne serkentene vagy gátolna az izommozgás. Következésképpen a testedzés a legegészségesebb “izgatószer”. Az emberi test mozgástana több területre osztható. A tradicionális (általános vagy elméleti) mozgástan alapjelenségekkel foglalkozik; feltárja az emberi mozgások mechanizmusait, szabályozását és magára az emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Az alkalmazott mozgástan viszont a mindennapos gyakorlatban hasznosítja a mozgástan alapelveit. Több önálló területe van. Ilyen a preventív mozgástan, amely az egészség megőrzésére, felfrissülésre, a különböző megbetegedések megelőzésére használja a mozgástani módszereket. A klinikai mozgástan pedig a különböző megbetegedések gyógyításával foglalkozik. A mozgástani praktikum a mozgástani eljárásokat és módszereket foglalja össze. Annak alapján, hogy milyen szempontot és módszert emel ki, számos ága különíthető el, s napjainkban is újabbak születnek. így a holisztikus mozgástan a test, az ész és a lélek egységét hangsúlyozza, a pszichológiai mozgástan a mozgatórendszer mellett a lelki működésekre is figyel, a nevelési mozgástan fő problémaköre a diszlexia, a terhességi mozgástan pedig a magzat mozgásfejlődésével foglalkozik. Tehát a mozgástani gyakorlat változatos programokat kínál az egészséges életmód kialakítására, illetve meghatározott megbetegedések megelőzésére, gyógyítására és rehabilitációjára. Ez a könyv az elméleti mozgástannal foglalkozik. Miután különböző szakterületek művelői (orvosok, testnevelő tanárok, gyógytornászok, stb.) foglalkoznak az emberi test mozgásaival, feltehető a kérdés, hogy kiknek írtam ezt a könyvet. Nyilvánvalóan reménytelen vállalkozás lenne arra törekedni, hogy a könyv mindegyik fejezete egyformán elégítse ki mindegyik szakterület művelőinek a szakmai elvárásait. Bizonyára lesznek olyanok, akik például a mozgásszervek részletesebb anatómiai leírását várnák, mások, éppen ellenkezőleg, ezt a leírást is sokallják. Mégis mindazoknak ajánlom ezt a könyvet, akiknek szükségük van mozgástani ismeretekre. Legfontosabb célom ugyanis a fentiekben vázolt integratív szemléletmód bemutatása. Bármelyik szakterület sikeres műveléséhez ismerni kell a mozgások különböző jellemzőinek a kölcsönkapcsolatáit. így például nem elég ismerni a különböző edzésmódszereket, ismerni kell az edzések legfontosabb élettani hatásait is. Avagy a mozgatórendszer betegségeinek gyógykezelése a megfelelő kinetikai és kinematikai adatokra építve lehet igazán eredményes.
Kategóriák: Orvostudomány
Tárgyszavak: Élettan, Mozgástan, Sport, Fiziológia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Élettan, Mozgástan, Sport, Fiziológia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
3
Előszó
5-7
I. fejezet: Az ember mozgásszervei
9-34
A csontváz szerepe a mozgásokban
10-20
A csontok tulajdonságai
11-18
A csontképződés eltérései
18-20
Kötőszövetek
20-22
A porc
23
A csontok közötti összeköttetések
24-27
Az ízületek osztályozása
25-27
Az izom
27-34
II. fejezet: Az emberi mozgások kinematikája
35-44
Az emberi test mozgásformái
37-38
Az emberi test síkjai
38-39
Az emberi mozgások irányai
40
Az ízületek mozgásirányai
40-44
Sagittális síkban
40-41
Frontális síkban
41
Transzverzális síkban
41-44
III.fejezet: Az emberi mozgások kinetikai leírása
45-64
Kinetikai alapfogalmak
46-59
Összetett erők
60-61
Állásbiztonság, egyensúlyi helyzetek
61-63
A testüregek kinetikai jelentősége
64
IV. fejezet: Mozgásminták
65-100
Izomtónus
68
Testtartás
69-77
Állás
69-75
Ülés
75-76
Fekvés
77
Helyzet és helyváltoztatás
78-95
Járás
79-86
Ugrás
86-90
Megállás
90-94
Kézzel végzett mozgásminták
94-95
A beszéd
95-100
A hangképzés
96
Beszédzavarok
97-98
Diszlexia
99
Testbeszéd
100
V. fejezet: Mozgásszabályozás
101-120
Hajlékonyság és rugalmasság
102-105
A központi idegrendszer motoros területei
105-110
A mozgásszabályozás szakaszai
110-113
Mozgásindítás
110-112
Mozgáskoordináció
112-113
Mozgásmegállítás
113
Reflexmozgások
114-118
Proprioceptív reflexek
116
Hoffmann reflex(H-reflex)
117
Exteroceptív reflexek
118
Testtartási reflexek
118
Automatikus és ritmusos mozgások
119-120
VI. fejezet: Motoros viselkedés
121-132
1. Ingerkörnyezet
122-123
2. Motiváció
123-124
3. Tanulás és emlékezés
124-131
Mozgáskészlet
131-132
Mozgáskultúra
132
VII. fejezet: Mozgáselemzés
133-154
A vizsgálat menete
134-136
A mozgáselemzés céljának kijelölése
134
Az általános egészségi állapot megítélése
134
A megfelelő környezet biztosítása
135
A vizsgálati módszerek és eljárások kiválasztása
135
A mozgás megfigyelése
135
Mérések
136
Értékelés
136
Mérési módszerek és rendszerek
136-154
Szomatometria
136-137
Az ízületi mozgásterjedelem mérése
138-140
Erőmérések(dinamometria)
140-142
A talajreakcióerő vizsgálata
142-144
A mozgáskoordináció vizsgálata
144-145
Az egyensúly megtartásának a vizsgálata
145-146
A távolság és iránytartás vizsgálata
147
Képi mozgáselemzés
147-148
A reakcióidő mérése
148-149
Eelektromiográfia
149-154
VIII. fejezet: A rendszeres testedzés élettani hatásai
155-184
A rendszeres testedzés hatása az izomműködésre
157-161
A vérkeringés változása izommunkában
161-168
A vér
162-164
A szívműködés
164-167
A perifériás vérkeringés változása izommunkában
167-168
A légzés változása izommunkában
169-172
Az energiatermelő folyamatok változása izommunkában
172-175
A hőszabályozás alkalmazkodása izommunkához
175-176
A humorális szabályozás változása izommunkában
176-177
Az immunvédekezés változása izommunkában
178-179
Az izommunka idegrendszeri hatásai
179-180
A lelki működések változása izommunka hatására
180-181
A fáradás
181-184
IX. fejezet: Edzéstípusok - A jól vezetett testedzés követelményei
185-200
A testedzés fogalma és típusai
185-189
Cardiovascularis állóképességi edzés
187-188
Az energiaszolgáltatási fejlesztő edzés
188
Izomerőt fejlesztő edzés
188-189
A helyesen végzett testedzés feltételei
190-195
A megfelelő edzésmódszer kiválasztása
195-200
Nyújtó-lazító gyakorlatok
195-196
Masszázs
196-197
Erőfejlesztő gyakorlatok
197-
Torna
199
Séta
199
Futás
200
Úszás
200
Szauna
200
X. fejezet: Mozgáskorlátozások és mozgászavarok
201-218
Mozgáskorlátozást okozó megbetegedések
202-210
Csonttörés(fraktúra)
202
Prockorongsérv(discushernia)
202-203
Gerincferdülések
203-205
Az ízületek megbetegedései
205-209
Izomeredetű elváltozások
209-210
Mozgászavarok
210-218
A motoros viselkedés zavarai
211
Az izomtónus kóros megváltozása
212-213
A testtartás zavarai
214
A mozgásindítás zavarai
215
A mozgáskoordináció zavarai
215-216
A mozgásmegállítás zavarai
217-218
Ajánlott irodalom
219-220