Annona Nova 2009
Szerkesztők: Vörös Dóra; Major Zoltán; Vörös ZoltánTovábbi szerzők: Forgács Gábor; Szendrő Júlia Eszter; Rohácsi Dávid; Erdős Zoltán; Galambos Attila; Gyöngyösi Katalin; Horváth Nobert; Szigeti Eszter; Makk Krisztina; Major Zoltán; Mateisz Martin; Garami András; Somfai Katalin; Bagi Zsolt
Cím: Annona Nova 2009
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kerényi Károly Szakkollégium, Pécs, 2010. | ISSN: 2061-4926
A Kerényi Károly Szakkollégium megújult periodikáját tartja kezében az olvasó, egy tanulmánygyűjteményt, amely reprezentatív több szempontból is. Reprezentatív a Szakkollégium éves munkájára nézve, mert bemutatja azokat a kutatási témákat, amelyeken a Kollégium tagjai dolgoztak; reprezentatív a Kollégiumra magára nézve, mert bemutatja, hogy a hallgatók önszerveződése ma is képes eredeti alkotásokat létrehozni, egyszerűen szólva, hogy szakmai szakkollégiumok léteznek és létezni is fognak; végül pedig reprezentatív a Kerényi Károly Szakkollégium saját folyamatosságára nézve, mert az Annona Nova cím arra az egykori Annonára utal, amelyet a Kollégium egy másik, kezdeti időszakában adott ki, összefoglalandó az akkori tagok munkáját.
Az Annona Nova ugyanis egy soha nem folytatott sorozat folytatása, A Kerényi Kollégium történetének kezdetén, az alapító, Jankovits László szakkollégiumi tanársága alatt sokáig terveződött, majd halogatódott, majd mégiscsak megszületett egy kötet, amely eredetileg a Kollégium évkönyve szeretett volna lenni. Valójában azonban magányos maradt és ily módon inkább egy emlékmű, válogatás a Kollégium akkori munkáiból. Ahhoz, hogy valóban összefoglalója lehessen a Kollégium tevékenységének éppenséggel egy dolog hiányzott: a folytatás. A szakkollégiumi munka legfontosabb jellemzője ugyanis éppen az, hogy folyamat-jellege van, élő közösségi hatás, amely a tudományos kutatást állandó meghatározás alatt tartja. A szakkollégium ugyanis sokkal szervesebb valami mintsem azt nevében a „szak” előtag sugallná. Benne a szakmaiság nem diszciplináris széttagoltságban jelentkezik, hanem egy heterogén tudományos közösség egységében és folyamatosságában. A Kerényi Károly Szakkollégium szervezetileg a PTE Bölcsészettudományi Karához tartozik, tagjai a Bölcsészettudományok művelői. A bölcsészettudományok azonban régóta nem mutatják azt az egységet, amely eredetileg a bölcsészet sajátossága volt. Egységet vinni a bölcsészettudományok szétszóródott diszciplináiba ma feladat. A Szakkollégium egyike azon intézményeknek, ahol ezt a feladatot nem csupán lehetséges, hanem szükséges is elvégezni. A szakkollégisták különböző szakterületekről származnak, különböző kutatási módszerekkel és elméleti előfeltevésekkel dolgoznak és mégis szót kell érteniük egymással, segíteni, megtárgyalni, vitatni kell a másik szakmai munkáját.
Kategóriák: Filozófia, Szociológia, Irodalomtudomány, Képző-, vizuális művészet
Tárgyszavak: Filozófia, Művészet, Társadalom, Tanulmány, Gyűjtemény, Mitológia, Értelmezés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Filozófia, Művészet, Társadalom, Tanulmány, Gyűjtemény, Mitológia, Értelmezés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-6
Bagi Zsolt - Előszó
7-8
Theoria - Megismerés és tudás
10-70
Forgács Gábor - Konvenció és anti-konvencionalizmus: Davidson értelmezés-elmélete
11-33
Dummett kritikája
16-20
A parittya-érv
21-23
A radikális interpretáció
23-27
A nyelv társas aspektusa
27-31
Összegzés
31-32
Felhasznált irodalom
32-33
Szendrő Júlia Eszter: A szükségszerűség fogalma Wittgensteinnél
35-49
1. Bevezetés
35
2. A Wittgensteini koncepció és a szabálykövetés paradoxonja
35-39
3. Barry Stroud - A védelmező fél
39-43
4. Michael Dummett - A támadó fél
43-48
5. Összefoglalás
48-49
Felhasznált irodalom
49
Roltácsi Dávid: A különböző társadalmak közötti morális ellentétek anti-realista -konstruktivista magyarázata
51-70
1. Bevezetés
51-53
2. Naturalista realizmus - Miért ne?
53-62
2.1. (Meta)etikai kérdések
53-55
2.2. Realizmus
55-56
2.3. Naturalista hibák
56-59
2.4. Tény és érték - Emotivizmus
59-60
2.5. Pluralizmus és relativizmus
60-62
3. A morál mint fiktív diskurzus
62-67
4. Konklúzó
67
Felhasznált irodalom
68-70
Praxis - Társadalom és művészet
71-190
Erdős Zoltán: Kapitalizmus és etika a modernitás kultúrájában
73-84
Felhasznált irodalom
83-84
Galambos Attila: A globalizáció okozta problémák iránti érzékenyítés fogalmának pedagógiai vizsgálata - A Globális nevelés program magyarországi helyzetének bemutatása
85-119
Bevezető
85-86
Propozíció
86-88
1. Globalizáció
88-90
1.1. Mi az a globalizáció?
88-89
1.2. Mi a baj a globalizációval?
89-90
2. A globális nevelés története
90-93
3. A civilek
93-100
3.1. Kik azok a "civilek"?
93-95
3.2. HAND szövetség, Globális Nevelés Munkacsoport
95-96
3.3. A globális nevelés a civil szférában (az érzékenyítés eredményességének egyik módja)
97-100
4. A globális nevelés elmélete, gondolatisága
100-103
5. A globális nevelés módszerei, technikái
103-115
5.1. Az érzékenyítés koncepciója
103-106
5.2. Metodológia
106-110
5.2.1. A nem-formális oktatás a Globális nevelésben
107-110
5.3. A globális nevelés gyakorlata néhány konkrét példán keresztül
111-115
6. A problémák
115-116
Végszó
116-117
Felhasznált irodalom
117-119
Gyöngyösi Katalin: Többnyelvűség ma, holnap. Svájci nyelvpoltika a XXL század fordulóján
121-155
Bevezetés
121
A nyelvpolitika háttere: Svájc néhány, nyelvi szempontból releváns jellemzője
122-126
Nyelvpolitika, Svájcban
126-127
Két fejezet a svájci nyelvpolitika elmúlt másfél évtizedéből (1992-2009)
127-138
A jog mint a nyelvpolitika eszköze: a svájci nyelvtörvény
127-131
Az iskola mint a nyelvpolitika eszköze: az idegennyelv-oktatás reformja
131-136
A nyelvtörvény és a nyelvoktatás-szabályozás körüli viták eredményei
136-138
A svájci "többnyelvűség" a nyelvtörvény és a nyelvoktatás-szabályozás tükrében
138-143
A többnyelvűség fogalma európai kontextusban
143-146
Összefoglalás
146-147
Függelék
147-149
Felhasznált irodalom
149-155
Horváth Norbert: A Csernobil utóhatásai - 23 évvel a katasztrófa után
157-172
Dozimetriai bevezető
157-158
A külső szennyezés
158-161
A sugárterhelés következményei
161-163
"Csernobil gyermekei"
161-162
Leukémia, daganatok, keringési és egyéb betegségek
162-163
A kihívásra adott politikai válaszok, megoldások
163-165
Fehéroroszország
165-167
Ukrajna, Oroszország
167-169
Oroszország
169
A jövő kihívásai
169-170
Felhasznált irodalom
170-172
Szigeti Eszter: „Béla Lugosi’s Dead” - A Goth szubkultúra és az LD50
173-190
Bevezetés
173
1. Szubkulturális elemzés
173-178
Mi a szubkultúra?
173-174
A szubkulturális elemzés korszakai
174-178
2. A goth szubkultúra bemutatása
178-184
Gyökerek
178-179
Stílus, megjelenés
179-180
Gothikus zene és színtér
180-183
Gothikus irodalom, gothikus filmek
183-184
3. Hálózat, médium, kapcsolatépítés, LD50
184-188
Az oldal felépítése, dizájnja
185-188
4. Összegzés
188-189
Felhasznált irodalom
190
Források
190
Mellékletek
190
Hermencia - Értelmezés és megértés
191-311
Makk Krisztina: A művészet léte vagy a lét művészete? - Heidegger művészetfelfogása
193-214
Eszttétika vagy művészetfilozófia?
195-198
A metafizikai fordulat
198-201
A műalkotás eredetének lehetséges értelmezése
201-205
Heidegger és a nyelv
205-208
"Minden művészet a lényegét tekintve költészet"
208-211
Összefoglalás
211-213
Felhasznált irodalom
213-214
Majro Zoltán: A "blaxploitation" film: afroamerikai identitás filmen az 1970-es években, a műfaj társadalmi-filmtörténeti előzményei és hatása
215-247
1. Bevezető: A "blaxploitation" jelenség
215-221
Társadalmi változások a XX. század elejétől a polgárjogi mozgalmakig - békés együttélés és radikalizmus
216-218
Amerika hőskorá-tól a blaxploitation-ig - afroamerikai karakterábrázolások Hollywoodban
219-221
2. A Blaxploitation megjelenése - 1971
221-230
Sweet Sweetback's Baadasssss Song - a lázadó, aki szemberfordul a rendszerrel
222-224
Üldözők és üldözöttek: Shaft és Super Fly
225-230
Hollywood lecsap a blaxploitationre: Shaft (1971)
225-226
Super Fly (1972) - az antihős, aki csak nyugodtan szeretne élni
226-227
Egy másik hőstípus: megjelenik a szupernő (Coffy, Cleopatra Jones, Foxy Brown)
227-230
3. A blaxploitation eltűnése (?)
230-235
4. Zárszó: Sztereotip, de aktív karakterek
235-236
Felhasznált irodalom
236-238
Elemzett filmek
238
Említett filmek
238-239
Képek
240-247
Együttélés vagy szegregáció
240-241
Az afroamerikaiak ábrázolása filmen az 1960-as évekig
241-242
A blaxploitation megjelenése
243-246
A blaxploitation tovább él
247
Mateisz Martin: Temetővirágok avagy a zombifilm története és társadalomkritikai kontextusai
249-280
1. Témánál vagyunk
249-250
2. Esztétikai matiné
250
3. A fantasztikum világa
250-254
3.1. A fantasy
250-252
3.2. A horror
252-253
3.2.1. Körkép a műfajról
253
3.3. Horror vs. fantasy
253-254
4. A fekete fantasztikum világa
254-259
4.1. Antiutópiák
255
4.2. A borzalom bölcsője
255-257
4.3. "Szennyfilm"
257-258
4.4. A romlás tematikája
258-259
5. Társadalomkritika
259-260
6. A zombi filmek
260-275
6.1. Nyitókép
260
6.2. Genezis, élőhalott- proletariátus paradigma
260-262
6.2.1. Zombi kép a kezdetekkor
261-262
6.3. Átmeneti korszak
262-263
6.4. Járványmetaforák - George A. Romero
264-273
6.4.1. Az élőhalottak éjszakája - Night of the Living Dead (1968)
265-266
6.4.2. A korszak és Romero zombi-képéről
266-267
6.4.3. Holnak hajnala - Dawn of the Dead (1978)
268-269
6.4.4. A holtak napja - Day of the Dead (1985)
269-270
6.4.5. Holtak földje - Land of the Dead (2005)
270-271
6.4.6. Holtak naplója - Diary of the Dead (2007)
271-273
6.5. Posztmodern zombifilmek
273-275
7. Összegzés
275
Felhasznált irodalom
276-277
Filmográfia
277-280
Garami András: Mitikus idő és mitikus szövegek fantasy regényekben
281-296
Kísérlet a fantasy műfaji meghatározására
281-284
A fantasy-klisék
284-287
A két regényciklus, mint mitikus szöveg
287-294
Felhasznált irodalom
294-296
Somfai Katalin: A Szkhárosi Horvát András műveiben megjelenő szentkultuszról
297-311
Felhasznált irodalom
309-310
Melléklet
310-311
A Kerényi Károly Szakkollégium tagjainak OTDK-n és KTDK-n elért helyezései, különdíjai
313-316
Hátsó borító