Az állam

Jóllehet ez a könyv a politikai filozófia, a közgazdaságtan és a történelem tudományára támaszkodik, ám ezt elég óvatosan teszi ahhoz, hogy érthető maradjon a művelt nagyközönség számára, amelynek elsősorban íródott. Központi témája - nevezetesen, hogy állam és társadalom miféle, csalódást okozó és egymás életét megkeserítő kölcsönhatásban áll egymással - széles érdeklődésre tarthat számot mind a kormányzók, mind pedig a kormányzottak körében. Az érvek többsége anélkül is eléggé világos, hogy kifejtésükhöz szükség lenne olyasfajta szigorra és szakmai apparátusra, amelynek kitartó - netán örömet okozó -követése csak akadémiai olvasóközönségtől várható el. Már csak a választott téma rendkívül szerteágazó volta, illetve a némileg szokatlan megközelítésmód miatt is a szakmai olvasóközönség nyilván sok helyen hiányolni fogja az okfejtés további részletezését, árnyalását vagy az ellenérvek bemutatását. Mindez nagyon is rendjén való, hiszen még ha akartam volna, se tudnám véka alá rejteni, hogy sem arra nem törekedtem, hogy határozott álláspontot mutassak be, sem pedig arra, hogy művem a lehető legszélesebb egyetértéssel találkozzék. Az olvasó velem együtt hálával tartozik I. M. D. Little-nek azért, hogy alaposan átnézte az eredeti kézirat nagy részét. Nem az ő hibája, ha néhány tévedésemhez ragaszkodtam. (...) Az állam a politikai hatalom belső természetéről szól, amely állandó a változó esetlegességek közepette, és amely megszabja a különböző államformák kifejlődésének módját, ahelyett, hogy azok határoznák meg őt. A politikai hatalom alkalmazásának logikája ugyanolyan, mint az emberi törekvések bármely más terepén megvalósuló választások logikája. A racionális lényeknek vannak elérendő céljaik, és a rendelkezésükre álló eszközöket olyan módon fogják alkalmazni, amelyről úgy vélik, hogy maximalizálni fogja a célok elérését. Az államnak speciális eszközök állnak rendelkezésére: hatalma van állampolgárai viselkedése fölött, s ezt a hatalmat, ha gyakorlása bizonyos módokon történik, széles körben legitimnek fogadják el. Bármilyen céljai legyenek is - erkölcsileg kívánatosak vagy sem, állampolgárai számára kedvezőek vagy sem -, az állam ezek közül akkor tud minél többet minél teljesebben megvalósítani, ha több hatalma van, nem pedig ha kevesebb. A racionális választás paradigmában, amelyre a társadalomtudományok szabályozottabb fele támaszkodik, a fogyasztó „igényei kielégítését" maximalizálja, az üzleti vállalkozás a „profitot", az állam pedig a „hatalmat". Az, hogy az államnak racionális értelmet és maximalizálandó célokat tulajdonítok, bizonyos mérvű megütközést, bírálatot, sőt értetlenséget váltott ki Az állam első megjelenése óta. Ez a megközelítés nehezen egyeztethető össze azokkal a hagyományosabb fogalmakkal, amelyek a fejedelem bizalmon alapuló hatalmára vagy a társadalmon belüli nyertes koalíciót képviselő modem kormányzatra, vagy a pénzért, élvezetből és dicsőségért bizonyos érdekeket kiszolgáló professzionális politikusok csoportjára vonatkoznak. Nem fér bele a társadalmi szerződés és a közjó fogalma. Mindenekfölött azonban úgy kezeli az intézmények hálózatából álló államot, mintha értelemmel rendelkező személy lenne.