Poétika (és más költészettani írások)

Arisztotelész Kr. e. 384-ben született. Szülővárosa a Khalkidiké-félsziget keleti partján lévő Sztageira volt. Életének több mint a felét Athénban töltötte. Athén azt a helyet jelentette számára, ahol az általa legszebbnek tartott életet, a megismerő és szemlélődő életformát a legteljesebben lehet élni szellemi társak körében, de politikai és érzelmi kötődéseiben sosem vált igazi athénivá. Polgárjogot nem kapott - talán soha nem is kért. Helyzete mindvégig a metoikoszok („együttlakók" =polgárjoggal nem, csak letelepedési engedéllyel rendelkezők) bizonytalan sorsa volt. Athén intézményeire ezért inkább a külső megfigyelő szemével nézett. Ennek talán a Poétika esetében is jelentősége van. Az eleve vallásos funkciót betöltő tragédiának és komédiának a kultuszhoz kapcsolódó oldalát említetlenül hagyta. Azt pedig, hogy a költők istenekről szóló képzeteket fejeznek ki és erősítenek meg, mindenféle kritika vagy védelmezési szándék nélkül adottságként elfogadta és igazából nem a költői mesterséghez tartozó feladatnak ítélte. Arisztotelész mindkét ágon ión orvosi családból származott. Apja Amüntasznak, Nagy Sándor nagyapjának állt a szolgálatában. A makedón uralkodóházzal való kapcsolatnak köszönhetően az 50-es, 40-es években kiéleződő görög-makedón ellentétek idején Arisztotelész mindvégig gyanús elemnek számít Athénban. Bár tevőlegesen sosem támogatja a makedónok ügyét, a baráti szálak többszörösen is a görögök ellenfeleihez fűzik. A korabeli orvosok Aszklépiosz védelme alatt álló zárt közösséget alkottak, akik igen gyakran nemzedékről nemzedékre adták tovább tudásukat. Arisztotelész nem lett ugyan orvos, de az élettan és a biológia iránti feltűnően erős érdeklődése minden bizonnyal innen vette kezdetét. Ezek a kutatásai nem voltak függetlenek filozófiájától, melyben a természet egészének magyarázatára törekedett. A természetmagyarázatnak a filozófiához való közeledése ugyanakkor maguknál a gyakorló orvosoknál is megfigyelhető. A Hippokratész neve alatt fönnmaradt írások igen gyakran a világ egészét irányító elvek kifejtésétől jutnak el az emberi szervezet leírásához és a testműködések magyarázatához. Arisztotelész filozófiájában ráadásul néhány biológiai eredetű fogalom általánosabb szerephez is jut. Magában a Poétikában például feltűnő, hogy több kategória is megegyezik néhány olyan fogalommal, amelyik a szerves élet magyarázatában kap kulcsszerepet.