A társas lény

A társas lény első magyar kiadása csaknem negyedszázaddal ezelőtt, 1978-ban jelent meg. Az első kiadás rövid idő alatt elfogyott, s így 1980-ban sor került a második - változatlan - kiadásra is. 1987-ben látott napvilágot a könyv harmadik, átdolgozott és bővített magyar kiadása, amely az 1984-es amerikai kiadáson alapul. Az 1987-es magyar kiadás azóta szinte minden évben újra megjelent - Aronson könyve messze a legsikeresebb és legnépszerűbb magyar nyelvű szociálpszichológiai könyvvé vált. Egyetemi és főiskolai hallgatók nemzedékei tanultak belőle, és a szociálpszichológia alkalmazásának legkülönbözőbb területein - így például a nevelőmunkában, a tömegkommunikációban, a reklám-, marketing- és PR-tevékenységben, a közvélemény és az előítéletek kutatásában - került felhasználásra. A mostani kiadás, amely az 1999-es amerikai kiadás alapján készült, nagymértékben eltér az előzőektől. Bővült egy teljesen új fejezettel (A társas megismerés), de a meglévő fejezetek is jelentős mértékben módosultak. A szemléletmód és a tudományos törzsanyag természetesen nem változott, de az elméleti és a kísérleti háttér sok tekintetben megújult vagy kiegészült. Aronson az elmúlt évek szociálpszichológiájának számos kutatási eredményét is feldolgozta. Lépést tartva az amerikai társadalom átalakulásával, és általában korunk politikai fejleményeivel, társadalmi, technológiai, gazdasági és ökológiai változásaival, a könyv példaanyaga is nagymértékben felfrissült: Az 1970-es évek végétől, amikor az első magyar kiadás megjelent, napjainkig igen nagy változások mentek végbe a szociálpszichológiában. A korábban egyoldalúan amerikai dominanciájú tudományágban egyre erőteljesebben jelentkeztek az európai kutatási irányok, és megdőlt a kísérleti módszer egyeduralma is. A legmodernebb szociálpszichológiában egyre inkább teret hódítanak a különféle konstrukcionista és narratív megközelítések. Aronson részben ezeket az újabb fejleményeket is beépíti, így például a brit szociálpszichológiai iskolának a „mi-csoport” hatásával kapcsolatos elgondolásait vagy a társas emlékezés konstrukciójával kapcsolatos kutatásokat. Ugyanakkor azonban Aronson ma is - Kurt Lewin és Leon Festinger követőjeként - elsősorban az amerikai kísérleti tradíció képviselője. Könyve azt bizonyítja, hogy ez a hagyomány is képes a megújulásra, és a kísérletek, illetve a belőlük levonható tanulságok egy sor olyan társadalmi jelenséget világíthatnak meg, amely mindannyiunkat foglalkoztat: a konformizmus, az előítélet, az agresszió, a reklám és a tömegkommunikáció hatása stb. A társas lény eme legújabb, felfrissült magyar kiadását is azzal ajánljuk a hazai olvasó figyelmébe, hogy benne az amerikai szociálpszichológia egyik legrangosabb és legeredetibb művelője ad áttekintést tudományágáról - könnyed, színes, olvasmányos stílusban, de mindvégig következetesen ragaszkodva humanista eszményeihez és a nálunk még kevéssé meggyökerezett „politikai korrektséghez” éppúgy, mint a tudományág szakmai és etikai követelményeihez.