Szöveggyűjtemény a könyvtártan kérdéseinek tanulmányozásához

Ez a szöveggyűjtemény a könyvtártan általános, elméleti és könyvtárügyi kérdéseinek tanulmányozásához kíván segítséget nyújtani. Olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a könyvtári rendszer egészét igy a könyvtártudománykörét, a könyvtári kutatások helyzetét, a könyvtárügy jogi szabályozását, a nemzeti könyvtári rendszerek működését érintik. Az egyes országok könyvtári rendszereinek központja a nemzeti könyvtár, ezért kap nagyobb hangsúlyt. A logikailag összetartozó egységek után — időrendben — a téma további tanulmányozásához ajánlott irodalomjegyzék található, amelyet az előadásokon szükség esetén kiegészítünk. Ez a szöveggyűjtemény első része egy sorozatnak, amelyet a könyvtári üzemmel kapcsolatos részek fognak követni. Ezúton mondok köszönetét azoknak a szerzőknek, akik munkájuk közreadását - az oktató munka sikere érdekében — engedélyezték. (...) A könyvre és könyvtárra vonatkozó ismeretanyagra nézve a társadalmi fejlődés folyamán kétféle felfogás alakult ki: a könyvtártudományi és könyvtudományi (bibliológiai) koncepció. Az előbbi a könyvtárak világának, funkcióinak tudományos megismerését tekinti feladatának, az utóbbi a könyvvel mint társadalmi tényezővel kapcsolatos bővebb terjedelmű tudásanyagot foglalja magában. A két felfogás közötti különbség kétségtelenül fennáll, s a felsőfokú oktatásban valamint a kultúrpolitikai és és a szakkutatás terén olykor elvi vitákban ütközik össze. Feltűnő és az újabb fejlődésre jellemző, hogy a régebbi szükebb könyvtári szemlélet helyett és mellett egyre inkább a könyv kultúrájának szélesebb távlatai kerülnek a társadalmi igény és gyakorlat nyomására az érdeklődés elő- terébe. A hagyományos könyvtári koncepció ennek megfelelően kibővül s mint komplex tudományszak kezd kialakulni, uj területeket vonva be vizsgálódása körébe, a valóság uj összefüggéseit tárva fel közöttük. A szakoktatás terén különben sohasem érvényesült a maga kizárólagosságában egyik felfogás sem. Ma is sokféle szervezeti formában és tudományos szinten folyik világszerte a könyv- és könyvtártudományi ismeretek tanitása, de egységes tantervről, egyoldalú könyvtártudományi, illetőleg bibiliológiai irányú oktatásáról a szocialista országokban sem beszélhetünk. Az egyetemi és főiskolai szintű oktatás tanterve már nem csak a jövő könyvtárosok, hanem általában a könyvkiadás és könyterjesztés leendő vezetői szakképzéséről is gondoskodik. A társadalmi szükségletek, a könyvkultúra terén kialakult magasabb követelmények, a polgári világban pedig a szabad verseny ösztönző erői olyan irányban hatnak, hogy a régebbi szűk könyvtári és történeti jellegű alapképzésnek jelentősen ki kell bővülnie a bibiliológiai átfogó programja szerint.