Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe és gyakorlatába

A könyvtári, dokumentációs és információs tevékenységekre való felkészülésben az információkereső nyelvek tanulmányozásának kiemelkedő fontossága van. Az információs bázis (könyvgyűjtemény, folyóiratok, kutatási jelentések stb.) gyűjtése, tárolása, nyilvántartása, tartalmi elemzése, majd az információk felhasználása szempontjából alapvető jelentőségű az információkereső nyelvekben való elméleti és gyakorlati jártasság. Ismeretük a könyvtárak, dokumentációs intézmények és más dokumentumgyűjtemények, valamint adattárak hatékony tájékoztatásában nélkülözhetetlen. A művelődés- és tudománytörténet, a gazdaság- és technikatörténet tanulsága szerint az információk tárolásának és a rájuk épülő tájékoztatásnak a módszerei az évszázadok során korukat tükröző hatalmas változáson mentek keresztül, de számos olyan jellemzőjük is felismerhető, amely az emberi gondolkodás (a fogalomalkotás és a nyelv) maradandó sajátossága. A gyakorlati célok és tapasztalatok mellett már a kezdeti korszakokban is elméletileg tisztázott filozófiai és módszertani nézetek fogalmazódtak meg. Az információkeresés alapja minden korban a rendezettség és a kezelhetőség volt. Előfeltételei a történelem során jelentősen változtak. A legrégibb időszakokban az irodalomban kialakult tevékenységi formák, műfajok, oktatási rendszerek, illetve az ezek alapját képező tudományfelosztási elvek alakították ki a tájékoztatás célját szolgáló könyvtári és bibliográfiai osztályozási rendszereket (szakrendszereket), ezeknek az új korban klasszikus, széles körben elterjedt módszerei fogalmazódtak meg. Az osztályozás történetében a 19., majd a 20. század fordulópontot jelentett. Kialakult az információkeresést tudományosan megalapozó osztályozáselméleti kutatás és irodalom. Mindezek a tényezők filozófiai, logikai, nyelvészeti, tudományrendszerezési és tudományszervezési elvekkel alátámasztva igyekeztek követni a kor művelődés-és tudománytörténeti fejlődését, s egyben tükrözték a tudomány és technika haladását is. Az előbbiekből következően jegyzetünk tárgyalja az információk tartalmi megközelítésének kérdéseit, az osztályozás logikai és matematikai alapelveit, a könyvtári és bibliográfiai szakrendszerek típusait, tisztázva az ezekkel kapcsolatos alapfogalmakat is. A tudományfelosztáson alapuló osztályozási rendszerek (szakrendszerek) fejlődéstörténetén keresztül bemutatja a régebbi keletkezésű szakrendszereket, ezzel is illusztrálva a különböző korokban lévő tartalmi feltárást szolgáló rendszerek átalakulását, fejlődését kiváltó egyes meghatározó tényezők (filozófiai álláspontok, tudományfejlődés, oktatási rendszer, dokumentumok mennyiségi és minőségi mutatói stb.) hatását. Részletesen ismertetjük a 19. század végétől keletkezett fontosabb, napjainkban is használt, vagy hatásában érzékelhető jelentős könyvtári és bibliográfiai szakrendszereket, majd tárgyaljuk a nyelvi eszközökkel megvalósuló információkeresés (tárgyszavas osztályozás, indexelési eljárások, tezauruszos információtárolás és -keresés, szintaktikus nyelvek) kérdéseit, újabb eredményeit és alkalmazásukat a számitógépes feldolgozásokban.