Történelem érettségi témavázlatok II. corvina logo

Szerző: Mátyus Gyöngyi, B.
További szerző: Bori István
Cím: Történelem érettségi témavázlatok II.
Alcím: Közép- és emelt szint egy kötetben : Negyedik, a 2017-től érvényes érettségi követelmények szerint átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: AMTAK Bt, Budapest, 2016. | ISBN: 978-615-80477-4-6

coverimage A 2005-től bevezetett új, kétszintű érettségi rendszerben az egyik legjelentősebb változás a történelem tantárgynál történt. Túl azon, hogy a vizsga egy írásbeli résszel bővült, a vizsgázótól kompetencia-központú, a történelmi források használatát igénylő, különböző megközelítéseket alkalmazó feladatok megoldását várják el úgy közép-, mint emelt szinten. Egy valami azonban nem változott: a sikeres érettségihez a történelem legfontosabb szereplőit, eseményeit, fogalmait, színhelyeit ugyanúgy ismerni kell, mint azelőtt. A ténybeli tudás megalapozásához, strukturálásához, átgondolásához nyújt segítséget ez a könyv, amely a középszintű történelem érettségi témaköreit szisztematikusan feldolgozó témavázlatokat tartalmaz. A középiskolai oktatásban időhiány miatt általában csak elnagyoltan tanított művelődéstörténeti, továbbá a jelenkorra vonatkozó, illetve a gazdasági-, állampolgári- és politikai ismeretek is részletes tárgyalásra kerültek. A kötet írói nagy gondot fordítottak arra, hogy a könyvben mindazok az adatok és összefüggések megtalálhatóak legyenek, amelyek az érettségi követelményekben szerepelnek, illetve szükségesek a különböző típusú feladatok megoldásához. Az egyes témakörök és az azon belüli altémák számozása és kidolgozása hűen követi a középszintű érettségi vizsgakövetelmény rendszerét, ami segítséget nyújt az írásbeli feladatsorok és a szóbeli tételek kidolgozásánál, megtanulásánál. A már több mint tíz éve a történelem érettségire való felkészülést segítő kötet ezen, negyedik kiadása a 2017-től érvényes új érettségi követelmények szerint íródott. További változást jelent a korábbiakhoz képest, hogy a korábban a középszint kiegészítéseként megjelent emelt szintű kötet immáron önálló könyv lett, amely tartalmazza a közép- és az emelt szintű érettségi témákat egyaránt. A középszintű történelem érettségi témavázlatokat ajánljuk a középszintű érettségire készülőknek és a matúrára felkészítő tanároknak egyaránt.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[6]-[11]
Előszó
[12]
1. Az ókor és kultúrája
13-39
   1.1 Poliszok az ókori Hellászban
13-17
      Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században
13-17
   1.2 Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában
18-24
      Julius Caesar egyeduralmi kísérlete
18-22
      Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején (E)
22-24
   1.3 Az európai kultúra alapjai
25-39
      Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői (E)
25-27
      A görög-római hitvilág
28-30
      Az antikvitás kimagasló kulturális emlékei
30-33
      A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész) (E)
33-34
      A zsidó vallás fő jellemzői
35-36
      A kereszténység kialakulása és főbb tanításai
36-38
      A kereszténység államvallássá válása (E)
38-39
2. A középkor
40-78
   2.1 Nyugat-Európa a kora középkorban
40-47
      A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (E)
40-41
      A hűbériség és a jobbágyság jellemzői
42-45
      Az uradalom és a mezőgazdasági technika
45-47
   2.2 A középkori egyház
48-58
      A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői
48-50
      A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, kolduló rendek) (E)
50-53
      Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok
53-58
   2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában
59-65
      A középkori város és a céhes ipar
59-62
      A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban (E)
63-65
   2.4 Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom
65-72
      Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
65-68
      Az Oszmán birodalom kialakulása és főbb jellemzői (E)
68-72
   2.5. A középkor kultúrája
72-78
      A román és gótikus építészet, a reneszánsz kultúra
72-76
      Művelődés és írásbeliség a középkorban (E)
76-78
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
79-113
   3.1 A magyar nép története az államalapításig
79-85
      A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás
79-83
      A honfoglaló magyarság életmódja (E)
84-85
   3.2 Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora
86-96
      Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége
86-89
      Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején (E)
89-91
      Az Aranybulla (E)
91-93
      A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején
93-96
   3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora
96-106
      A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején
96-100
      Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom (E)
100-104
      Zsigmond király külpolitikája (E)
104-106
   3.4. A Hunyadiak
107-113
      Hunyadi János törökellenes harcai (E)
107-108
      Hunyadi Mátyás király reformjai és külpolitikája
109-113
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492–1789)
114-149
   4.1.A földrajzi felfedezések és következményei
114-119
      A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői
114-117
      A XVI–XVII. századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása (E)
117-119
   4.2. Reformáció és katolikus megújulás
119-124
      A lutheri és kálvini reformáció
119-122
      A katolikus megújulás
122-123
      A barokk stílus jellemzői
123-124
   4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17–18. században
125-130
      Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
125-128
      A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában (E)
128-130
   4.4. A felvilágosodás kora
130-141
      A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján
130-133
      Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya (E)
133-141
   4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17–18. században
142-149
      Nagyhatalmi konfliktusok a 17–18. században (harmincéves háború, spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború) (E)
142-149
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
150-175
   5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése
150-155
      A mohácsi vész és az ország három részre szakadása
150-152
      A várháborúk (1541–1568)
152-153
      A három országrész berendezkedése (E)
154-155
   5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
156-161
      Bethlen Gábor fejedelemsége (E)
156-157
      Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete
157-159
      A hazai reformáció és a barokk kulturális hatása
159-161
   5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
161-167
      Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról (E)
161-163
      A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei
164-167
   5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban
168-173
      Demográfiai és etnikai változások a 18. században
168-169
      Mária Terézia és II. József reformjai
169-173
   5.5. Művelődés, egyházak, iskolák
174-175
      Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon (E)
174-175
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914)
176-204
   6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk
176-182
      Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései
176-177
      A napóleoni háborúk fordulópontjai (E)
178-179
      A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán (E)
179-182
   6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában
183-187
      A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői
183-185
      Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása (E)
185-187
   6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért
188-195
      Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig (E)
188-193
      A szövetségi rendszerek kialakulása
193-195
   6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai
196-204
      Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei
196-200
      Az ipari forradalom társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete) (E)
200-204
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914)
205-243
   7.1. A reformkor
205-212
      A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja
205-210
      A nemzeti eszme a reformkorban (E)
210-211
      A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése (E)
211-212
   7.2. Forradalom és szabadságharc
213-221
      A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények
213-215
      A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei
215-219
      Népek és nemzetiségek (pl. németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és szabadságharc eseményeiben (E)
220-221
   7.3. A kiegyezés és a dualizmus
222-
      A kiegyezéshez vezető út
222-223
      A kiegyezés tartalma és értékelése
224-226
      A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat) (E)
226-228
   7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában
229-243
      Gazdasági változások a dualizmus korában
229-231
      Budapest világvárossá fejlődése (E)
231-232
      A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai
232-233
      Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában (E)
234-235
      Népek, nemzetiségek (pl. zsidók, németek) szerepe a modernizációban
236-238
      Egyenlőség és emancipáció (E)
238-241
      Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában
241-243
8. A világháborúk kora (1914–1945)
244-291
   8.1. Az első világháború és következményei
244-254
      Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer
244-254
   8.2. Gazdaság, társadalom és életmód
255-261
      Életmód és mindennapok a 20. század első felében. A világgazdasági válság és a New Deal (E)
255-261
   8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus
262-269
      Az olasz fasizmus jellemzői (E)
262-263
      A náci Németország legfőbb jellemzői
264-269
   8.4. A kommunista diktatúra
270-275
      A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban
270-275
   8.5. A második világháború
276-291
      A világháború előzményei, kitörése és jellemzői
276-280
      A második világháború főbb hadi és diplomáciai eseményei (E)
281-289
      A holokauszt
290-291
9. Magyarország a világháborúk korában (1914–1945)
292-346
   9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon
292-304
      Magyarország az első világháborúban (E)
292-296
      Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság (E)
296-299
      A trianoni békediktátum és következményei
300-304
   9.2. A Horthy-korszak
305-326
      Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései
305-306
      A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években (E)
307-311
      A magyar külpolitika a két világháború között
312-314
      A politikai rendszer főbb jellemzői
314-319
      Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések
320-326
   9.3. Művelődési viszonyok és társadalom
326-332
      Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években
326-327
      A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika (E)
327-328
      Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon
329-332
   9.4. Magyarország a második világháborúban
332-346
      Magyarország a náci birodalom árnyékában (E)
332-334
      A területi revízió (E)
335-337
      Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban
337-339
      Kállay Miklós miniszterelnöksége (E)
339-341
      Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel
341-344
      A holokauszt Magyarországon
344-346
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
347-400
   10.1. A kétpólusú világ kialakulása
347-361
      A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői
347-353
      Az ENSZ létrejötte és működése
354-355
      Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (berlini válság, Korea, Kuba, Vietnám) (E)
355-361
   10.2. A „harmadik világ”
362-378
      A gyarmati rendszer felbomlása Indiában (E)
362-367
      A Kínai Népköztársaság létrejötte (E)
367-372
      A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam (E)
372-378
   10.3. A kétpólusú világrend megszűnése
379-385
      A képólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése
379-385
   10.4. Az európai integráció
386-391
      Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és mélyülés) (E)
386-387
      Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése
388-391
   10.5. A globális világ sajátosságai
392-400
      A globális világgazdaság ellentmondásai
392-398
      A tömegkultúra új jelenségei napjainkban (E)
399-400
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
401-442
   11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi korszak
401-411
      Magyarország szovjetizálása (1945–1949) (E)
401-408
      Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban
408-411
   11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
412-416
      Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei, a megtorlás
412-414
      A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (E)
414-416
   11.3. A Kádár-korszak
417-424
      A rendszer jellemzői a Kádár korszakban, életmód és mindennapok
417-420
      A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak (E)
420-424
   11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés
425-436
      A rendszerváltozás főbb eseményei
425
      A közjogi rendszer átalakítása (1990–2011) (E)
426-433
      A piacgazdaságra való áttérés és következményei
433-436
   11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság
437-442
      Demográfiai változások Magyarországon 1945-től (E)
437-440
      A határon túli magyarság 1945-től
440-442
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
443-469
   12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás
443-451
      Társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenségek (E)
443-444
      Nemzetiségek Magyarországon (E)
445-446
      A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban
447-449
      A szociális ellátórendszer főbb elemei
450-451
   12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai
452-459
      Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek
452-453
      A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény)
453-457
      A választási rendszer fő elemei
457-459
   12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek
460-469
      Az állam gazdasági szerepvállalása (E)
460-461
      A pénzpiac működése (E)
461-463
      A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek)
463-465
      A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése
465-467
      A vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése (E)
467-469