Történelem érettségi témavázlatok II.
Szerző: Mátyus Gyöngyi, B.További szerző: Bori István
Cím: Történelem érettségi témavázlatok II.
Alcím: Közép- és emelt szint egy kötetben : Negyedik, a 2017-től érvényes érettségi követelmények szerint átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: AMTAK Bt, Budapest, 2016. | ISBN: 978-615-80477-4-6
A 2005-től bevezetett új, kétszintű érettségi rendszerben az egyik legjelentősebb változás a
történelem tantárgynál történt. Túl azon, hogy a vizsga egy írásbeli résszel bővült, a vizsgázótól kompetencia-központú, a történelmi források használatát igénylő, különböző megközelítéseket alkalmazó feladatok megoldását várják el úgy közép-, mint emelt szinten. Egy valami
azonban nem változott: a sikeres érettségihez a történelem legfontosabb szereplőit, eseményeit,
fogalmait, színhelyeit ugyanúgy ismerni kell, mint azelőtt. A ténybeli tudás megalapozásához, strukturálásához, átgondolásához nyújt segítséget ez a könyv, amely a középszintű történelem érettségi témaköreit szisztematikusan feldolgozó témavázlatokat tartalmaz. A középiskolai oktatásban időhiány miatt általában csak elnagyoltan tanított művelődéstörténeti, továbbá a jelenkorra vonatkozó, illetve a gazdasági-, állampolgári- és politikai ismeretek is részletes tárgyalásra kerültek. A kötet írói nagy gondot fordítottak arra, hogy a könyvben mindazok az adatok és összefüggések megtalálhatóak legyenek, amelyek az érettségi követelményekben szerepelnek, illetve szükségesek a különböző típusú feladatok megoldásához. Az egyes témakörök és az azon belüli altémák számozása és kidolgozása hűen követi a középszintű érettségi vizsgakövetelmény rendszerét, ami segítséget nyújt az írásbeli feladatsorok és a szóbeli tételek kidolgozásánál, megtanulásánál. A már több mint tíz éve a történelem érettségire való felkészülést segítő kötet ezen, negyedik kiadása a 2017-től érvényes új érettségi követelmények szerint íródott. További változást jelent a korábbiakhoz képest, hogy a korábban a középszint kiegészítéseként megjelent emelt szintű kötet immáron önálló könyv lett, amely tartalmazza a közép- és az emelt szintű érettségi témákat egyaránt. A középszintű történelem érettségi témavázlatokat ajánljuk a középszintű érettségire készülőknek és a matúrára felkészítő tanároknak egyaránt.
Kategóriák: Történelem
Tárgyszavak: Magyarország története, Tankönyv, Történelem tantárgy, Segédletek és eszközök, Érettségi tételek, Középiskolai feladatok és kérdések, Történelem tanulás és tanítás, Tesztlapok, Vizsga-tételek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Magyarország története, Tankönyv, Történelem tantárgy, Segédletek és eszközök, Érettségi tételek, Középiskolai feladatok és kérdések, Történelem tanulás és tanítás, Tesztlapok, Vizsga-tételek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[6]-[11]
Előszó
[12]
1. Az ókor és kultúrája
13-39
1.1 Poliszok az ókori Hellászban
13-17
Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században
13-17
1.2 Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában
18-24
Julius Caesar egyeduralmi kísérlete
18-22
Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején (E)
22-24
1.3 Az európai kultúra alapjai
25-39
Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői (E)
25-27
A görög-római hitvilág
28-30
Az antikvitás kimagasló kulturális emlékei
30-33
A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész) (E)
33-34
A zsidó vallás fő jellemzői
35-36
A kereszténység kialakulása és főbb tanításai
36-38
A kereszténység államvallássá válása (E)
38-39
2. A középkor
40-78
2.1 Nyugat-Európa a kora középkorban
40-47
A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (E)
40-41
A hűbériség és a jobbágyság jellemzői
42-45
Az uradalom és a mezőgazdasági technika
45-47
2.2 A középkori egyház
48-58
A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői
48-50
A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, kolduló rendek) (E)
50-53
Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok
53-58
2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában
59-65
A középkori város és a céhes ipar
59-62
A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban (E)
63-65
2.4 Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom
65-72
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
65-68
Az Oszmán birodalom kialakulása és főbb jellemzői (E)
68-72
2.5. A középkor kultúrája
72-78
A román és gótikus építészet, a reneszánsz kultúra
72-76
Művelődés és írásbeliség a középkorban (E)
76-78
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
79-113
3.1 A magyar nép története az államalapításig
79-85
A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás
79-83
A honfoglaló magyarság életmódja (E)
84-85
3.2 Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora
86-96
Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége
86-89
Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején (E)
89-91
Az Aranybulla (E)
91-93
A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején
93-96
3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora
96-106
A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején
96-100
Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom (E)
100-104
Zsigmond király külpolitikája (E)
104-106
3.4. A Hunyadiak
107-113
Hunyadi János törökellenes harcai (E)
107-108
Hunyadi Mátyás király reformjai és külpolitikája
109-113
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492–1789)
114-149
4.1.A földrajzi felfedezések és következményei
114-119
A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői
114-117
A XVI–XVII. századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása (E)
117-119
4.2. Reformáció és katolikus megújulás
119-124
A lutheri és kálvini reformáció
119-122
A katolikus megújulás
122-123
A barokk stílus jellemzői
123-124
4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17–18. században
125-130
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
125-128
A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában (E)
128-130
4.4. A felvilágosodás kora
130-141
A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján
130-133
Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya (E)
133-141
4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17–18. században
142-149
Nagyhatalmi konfliktusok a 17–18. században (harmincéves háború, spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború) (E)
142-149
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
150-175
5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése
150-155
A mohácsi vész és az ország három részre szakadása
150-152
A várháborúk (1541–1568)
152-153
A három országrész berendezkedése (E)
154-155
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
156-161
Bethlen Gábor fejedelemsége (E)
156-157
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete
157-159
A hazai reformáció és a barokk kulturális hatása
159-161
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
161-167
Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról (E)
161-163
A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei
164-167
5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban
168-173
Demográfiai és etnikai változások a 18. században
168-169
Mária Terézia és II. József reformjai
169-173
5.5. Művelődés, egyházak, iskolák
174-175
Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon (E)
174-175
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914)
176-204
6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk
176-182
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései
176-177
A napóleoni háborúk fordulópontjai (E)
178-179
A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán (E)
179-182
6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában
183-187
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői
183-185
Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása (E)
185-187
6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért
188-195
Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig (E)
188-193
A szövetségi rendszerek kialakulása
193-195
6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai
196-204
Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei
196-200
Az ipari forradalom társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete) (E)
200-204
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914)
205-243
7.1. A reformkor
205-212
A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja
205-210
A nemzeti eszme a reformkorban (E)
210-211
A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése (E)
211-212
7.2. Forradalom és szabadságharc
213-221
A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények
213-215
A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei
215-219
Népek és nemzetiségek (pl. németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és szabadságharc eseményeiben (E)
220-221
7.3. A kiegyezés és a dualizmus
222-
A kiegyezéshez vezető út
222-223
A kiegyezés tartalma és értékelése
224-226
A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat) (E)
226-228
7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában
229-243
Gazdasági változások a dualizmus korában
229-231
Budapest világvárossá fejlődése (E)
231-232
A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai
232-233
Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában (E)
234-235
Népek, nemzetiségek (pl. zsidók, németek) szerepe a modernizációban
236-238
Egyenlőség és emancipáció (E)
238-241
Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában
241-243
8. A világháborúk kora (1914–1945)
244-291
8.1. Az első világháború és következményei
244-254
Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer
244-254
8.2. Gazdaság, társadalom és életmód
255-261
Életmód és mindennapok a 20. század első felében. A világgazdasági válság és a New Deal (E)
255-261
8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus
262-269
Az olasz fasizmus jellemzői (E)
262-263
A náci Németország legfőbb jellemzői
264-269
8.4. A kommunista diktatúra
270-275
A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban
270-275
8.5. A második világháború
276-291
A világháború előzményei, kitörése és jellemzői
276-280
A második világháború főbb hadi és diplomáciai eseményei (E)
281-289
A holokauszt
290-291
9. Magyarország a világháborúk korában (1914–1945)
292-346
9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon
292-304
Magyarország az első világháborúban (E)
292-296
Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság (E)
296-299
A trianoni békediktátum és következményei
300-304
9.2. A Horthy-korszak
305-326
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései
305-306
A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években (E)
307-311
A magyar külpolitika a két világháború között
312-314
A politikai rendszer főbb jellemzői
314-319
Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések
320-326
9.3. Művelődési viszonyok és társadalom
326-332
Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években
326-327
A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika (E)
327-328
Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon
329-332
9.4. Magyarország a második világháborúban
332-346
Magyarország a náci birodalom árnyékában (E)
332-334
A területi revízió (E)
335-337
Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban
337-339
Kállay Miklós miniszterelnöksége (E)
339-341
Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel
341-344
A holokauszt Magyarországon
344-346
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
347-400
10.1. A kétpólusú világ kialakulása
347-361
A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői
347-353
Az ENSZ létrejötte és működése
354-355
Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (berlini válság, Korea, Kuba, Vietnám) (E)
355-361
10.2. A „harmadik világ”
362-378
A gyarmati rendszer felbomlása Indiában (E)
362-367
A Kínai Népköztársaság létrejötte (E)
367-372
A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam (E)
372-378
10.3. A kétpólusú világrend megszűnése
379-385
A képólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése
379-385
10.4. Az európai integráció
386-391
Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és mélyülés) (E)
386-387
Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése
388-391
10.5. A globális világ sajátosságai
392-400
A globális világgazdaság ellentmondásai
392-398
A tömegkultúra új jelenségei napjainkban (E)
399-400
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
401-442
11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi korszak
401-411
Magyarország szovjetizálása (1945–1949) (E)
401-408
Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban
408-411
11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
412-416
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei, a megtorlás
412-414
A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (E)
414-416
11.3. A Kádár-korszak
417-424
A rendszer jellemzői a Kádár korszakban, életmód és mindennapok
417-420
A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak (E)
420-424
11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés
425-436
A rendszerváltozás főbb eseményei
425
A közjogi rendszer átalakítása (1990–2011) (E)
426-433
A piacgazdaságra való áttérés és következményei
433-436
11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság
437-442
Demográfiai változások Magyarországon 1945-től (E)
437-440
A határon túli magyarság 1945-től
440-442
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
443-469
12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás
443-451
Társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenségek (E)
443-444
Nemzetiségek Magyarországon (E)
445-446
A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban
447-449
A szociális ellátórendszer főbb elemei
450-451
12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai
452-459
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek
452-453
A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény)
453-457
A választási rendszer fő elemei
457-459
12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek
460-469
Az állam gazdasági szerepvállalása (E)
460-461
A pénzpiac működése (E)
461-463
A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek)
463-465
A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése
465-467
A vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése (E)
467-469