Kémia

A négy-, hat és nyolcosztályos gimnáziumok sokféle helyi tanterv szerint tanítják a középiskolai kémia tananyagot. E tantervek tananyagbeosztása, mennyisége, feldolgozási módja nagymértékben különbözik egymástól. A nemzeti alaptanterv (NAT) csak a tanköteles, - azaz a tizenhat éves - korig feltétlenül elsajátítandó tananyagot határozza meg. Ez a könyv azt az elméleti tananyagot tartalmazza, amely elegendő' a középiskolások számára ahhoz, hogy a középiskolai, illetve egyetemi, főiskolai kémia felvételi vizsga követelményeinek megfelelő ismereteket megszerezzék. A könyvet ajánljuk minden olyan középiskolásnak, aki biztos kémiatudásra szeretne szert tenni; annak, aki úgy érzi, hogy tudása nem alapos, és hiányosságai vannak; vagy aki nem látja át a kémia tananyag egészét. A könyv különösen ajánlható az egyetemi vagy főiskolai felvételi vizsgára készülőknek. Nem csak a felvételi szóbeli, illetve írásbeli vizsgák elméleti tananyagához nyújt segítségei, hiszen a kémiai feladatok megoldása is csak biztos elméleti alapokra épülhet (gondoljunk arra, hogy a feladatok zömét a kémiai egyenletek tudása nélkül nem lehet megoldani). A könyv beosztása a kémia belső logikáját követi. Az általános kémia törvényszerűségeinek megismerése után kerül sor a szervetlen és a szerves kémia tárgyalására, így az egyes elemek, vegyületek, vegyületcsoportok tulajdonságait megmagyarázhatjuk az általános kémia alapelvei alapján, feltárva a tulajdonságok és a szerkezet közötti ok-okozati összefüggéseket. A helyi tantervek többnyire nem ezt a beosztást követik, éppen ezért nagy segítséget jelent a megértésben a tananyag összefüggéseinek a felismerése a kémia egész területéről vett példák alapján. A könyvben az apró betűvel szedett részek nem tartoznak a kötelező tananyaghoz. Ezek részben kémiatörténeti, vagy más jellegű érdekességek, a jelenségeket megvilágító hasonlatok, magyarázatok, gyakorlati alkalmazások, illetve a kötelező tananyagon túlmutató lények. Az összefoglaló táblázatok segítséget nyújtanak a tananyag áttekintéséhez, rendszerezéséhez. A táblázatok nyomdatechnikai okok miatt apróbetűsek, de ez nem csökkenti jelentőségüket! A Kislexikon című rész a folyamatos tanuláshoz nyújt segítséget. Alkalmas arra, hogy a hiányos ismereteket pótolja, és pontos fogalmak kialakításával elősegítse a kémiai ismeretek elsajátítását. Reméljük, hogy a könyv minden középiskolás kémiai tudásának elmélyítéséhez hozzájárul. (...) Az már régóta ismeretes (mintegy 200 éve), hogy az elemeket kis részecskék, atomok építik fel (DALTON, 1804 körül), amelyek rendkívül kis méretűek és oszthatatlanok. Az atomok oszthatatlanságáról vallott nézet a XX. századforduló táján dőlt meg. A radioaktivitás, a katódsugárzás voltak azok a kezdeti kísérleti tapasztalatok, amelyeket csak új atomelmélettel lehetett megmagyarázni. Több próbálkozás után az első használható atommodellt RUTHERFORD 1911 körül alkotta meg. Az ő elképzelése szerint az atom egy parányi „naprendszernek” tekinthető, ahol az atommagot az elektronok úgy keringik körül, mint a Napot a bolygók. Ezt az elképzelését később finomították, főleg az elektronok atomon belüli helyzetére, mozgására vonatkozóan, de RUTHERFORD mérései az atommag, valamint az atom tömeg- és térfogatviszonyaira vonatkozóan ma is helytállóak.