A gyermekkönyvtári munka alapjai

A települési könyvtárak olvasóinak igen jelentős hányada gyermek és fiatal. „E nyitottabb és kevesebb tapasztalattal rendelkező korosztálynál a könyvtár nemcsak a dokumentumhoz juttatásáért felelős, hanem azért is, hogy értékes dokumentumhoz jussanak hozzá, hogy kialakuljon olvasási kultúrájuk. Ugyanakkor ebben a korban kell elsajátítani a könyv- és könyvtárhasználat alapjait is" - fogalmaz Katsányi Sándor Információ, dokumentum, könyvtár című füzetében. Napjaink információáradata, a számítógépek és az internet elterjedése újabb készségek kialakítását teszik szükségessé. Ezekre elsősorban az iskola hivatott megtanítani valamennyi tanulót, de két könyvtártípusnak - az iskolai és a gyermekkönyvtáraknak - is adnak sajátos, régi-új feladatokat. Magyarországon ötven éve működnek közművelődési gyermekkönyvtárak, főként a városi ellátásban. Károlyi Ágnes meghatározása szerint: „Gyermekkönyvtárnak tekintünk minden olyan szolgáltató helyet, ahol legalább egy főfoglalkozású gyermek-könyvtáros dolgozik, ahol elkülönített tér - külön helyiség(ek), és elkülönített állomány áll a gyermekek rendelkezésére." Én is ilyen értelemben használom a fogalmat. Fél évszázad alatt, de különösen az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a világ, benne a gyermekek életmódja, művelődési és olvasási szokásai, szabadidőstruktúrája. Az új kihívásoknak - demokratizálódás, önkéntesség, nyitottság, élethosszig tartó tanulás, szociális és hátrányos helyzet stb. - új szolgáltatásokkal és új módszerekkel kell megfelelnie a gyermekkönyvtáraknak is. A működési feltételek javítása mellett nemcsak korszerű könyvtári szakismereteket kell mozgósítani, hanem sajátos gyermeklélektani, -szociológiai és -pedagógiai ismeretekkel is fel kell vértezni a könyvtárosokat. A gyermekkönyvtári munkában (sem a munkafolyamatokban, sem - több könyvtáros esetén - a munkamegosztásban) ugyanis nem különülnek el élesen a könyvtár-technológiai és pedagógiai tevékenységek, e körülmények az itt dolgozóktól felsőfokú könyvtári és pedagógiai képzettséget igényelnek. E kiadvány írásakor arra törekedtem, hogy a gyermekkönyvtári munkához szükséges alapvető tudnivalókat foglaljam össze, és azt egészítsem ki módszertani tanácsokkal. Nem helyettesítheti tehát a felsőfokú szakképzettséget, a gyermek- és ifjúsági irodalom, valamint a könyvtárpedagógia alapos ismeretét. Aki tartós vonzódást érez e szép munkához, annak meg kell felelnie a fenti képzettségi követelményeknek, és folyamatosan tájékozódnia kell a szakirodalomban. Munkája csak így lesz tudatos, szakszerű, eredményes és élményszerző.