Affektív pszichológia corvina logo

Szerkesztők: Bányai Éva; Varga Katalin
Cím: Affektív pszichológia
Alcím: Az emberi késztetések és érzelmek világa : Egyetemi tankönyv
Megjelenési adatok: Medicina, Budapest, 2013. | ISBN: 978-963-226-390-8

coverimage Nagy örömmel adjuk az olvasó kezébe ezt a kötetet, amely a pszichológia napjainkban legforrongóbb és legizgalmasabb területét foglalja össze. Mostanra ért meg arra a helyzet, hogy a motiváció, az érzelem és az affektív jelenségek világát összefoglaló munka megjelenhessen, mert nem is olyan régen még sem a tényanyag, sem a szemlélet nem állt készen erre. Az utóbbi 25-30 évben lezajlott fejlemények e területen olyan jelentősek, hogy joggal beszélhetünk affektív forradalomról a pszichológiában. A késztetések, érzelmek és általában az affektív jelenségek témaköre viszonylag hosszú elhanyagolás után a pszichológiai kutatások és az elméletképzés központi témájává vált. Könyvünk ebbe a helyzetbe vezeti be az olvasót. Az első - bevezető - részben a motiváció és az affektív jelenségek alapfogalmait, kutatásuk történetét, mai vizsgálatuk evolúciós és kulturális pszichológiai szemléletét, valamint szabályozásuk neurohumorális hátterét tekintjük át. Az egyes résztémák efféle széles megalapozottsága ritkán jelenik meg hasonló kézikönyvekben. A második nagy rész a motiváció világába kalauzol el, külön tárgyalva az élettani, a pszichológiai és a társas szükségleteken alapuló motívumokat. A témakörök is jelzik, hogy ezzel messze túllépünk a hagyományos motiváció-felfogáson, amely - rendszerint - a biológiai szükségletek világára szűkült be. A humánspecifikus és az embernél különösen fontos társas motívumok hangsúlyos tárgyalása a külvilág hatásainak kitett, azt mintegy „elszenvedő" és arra reagáló emberkép helyett az aktív, környezetét alkotó módon alakító, társaival összehangolt interakcióba lépő ember képét rajzolja elénk. Még az elemi, élettani szükségleteken alapuló motívumok tárgyalásánál is kiemelt szerepet kap a tanulás és a kulturális tényezők hatása. Hasonló tagozódás vonul végig az érzelmeket bemutató harmadik nagy rész fejezetein is. Itt is végigkövethetjük a motívumok tárgyalásánál megjelenő szempontokat, amíg eljutunk az érzelmek zsigeri tényezőitől és alapvető kifejezésmódjaitól a társas és a kulturálisan meghatározott morális szintekig. Eközben részletesen tárgyaljuk a kognitív tényezők szerepét az affektív folyamatok alakulásában. Világossá válik, hogy a korábbi egyoldalú felfogás, amely az érzelmeket a kognitív folyamatok puszta zavaró tényezőiként fogta fel, mára elavult. Kötetünket a motiváció és érzelmek összefüggéseit, kapcsolódási pontjait, közös problémáit és új tendenciáit tárgyaló rész zárja. Itt kap hangsúlyt, hogy milyen szoros integrációban működnek együtt a motivációs, kognitív és affektív összetevők a magatartás szabályozásában. Külön fejezet foglalkozik a tudatban nem tükröződő - rejtett - folyamatokkal. A könyv emberképének - a fent említett mellett - fontos jellemzője, hogy a személyt fejlődésre, növekedésre motivált lényként látjuk. Ezt a szemléletet a pozitív pszichológia témakörét bemutató fejezet tükrözi leginkább. Az affektív pszichológia gyakorlatorientált megközelítését a zárófejezet három kitüntetett élethelyzetben mutatja be. Könyvünket fő célközönségén - a pszichológia szakos egyetemi hallgatókon - kívül több terület képviselői forgathatják haszonnal: a pedagógusoktól az orvosokig, a munka vagy a sport világában dolgozóktól a művészekig a legkülönfélébb szakemberek számára nyújthat hasznos ismereteket. Mindezen túl a „laikus" olvasó érdeklődésére is számítunk, hiszen késztetéseink és érzelmeink megértése egyrészt önismereti haszonnal jár, másrészt a gyakorlati életben is segít eligazodni.
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Tankönyv, Motiváció, Érzelem
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
[1]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Rövid tartalomjegyzék
5
Tartalomjegyzék
7-20
Ajánlás
21
Előszó
23
1. Rész - Bevezetés
25-69
   1. Az affektív pszichológia tárgya, szemlélete és alapfogalmai - BÁNYAI ÉVA
27-69
      Késztetések, érzelmek és affektusok - miért érdemes együtt tárgyalni őket?
27-28
         Az ember mentális világának három elkülönülő képessége
27-28
      Mi indokolja az együttes tárgyalást?
28
         A motiváció és az emóció pszichológiája: a dinamikus pszichológia
28
      A motiváció pszichológiájának alapkérdései, alapfogalmai, rendszerei
28-37
         Alapvető kérdések
29-30
            Mi a cselekvés oka?
29-30
            Miért változik a motivált cselekvés intenzitása?
30
            A cselekvést aktiváló erő forrása
30-31
            Belső motiváló tényezők
30-
            Külső motiváló tényezők
31
            A motívumok funkcionális autonómiája
31
         A motiváció megnyilvánulási formái
32-33
            Önbeszámoló
32
            Viselkedés
32
            Elkötelezettség
32
            Agyi és élettani aktiváció
32-33
         A motivált viselkedés iránya
33
            Megközelítés
33
            Elkerülés
33
         A motivált viselkedés fázisai
33-34
         A motiváció mint összetett folyamat
34-35
            Általános motivációs állapot
34-35
            A motiváció időbeli változásai
35
         A motivált viselkedés következményei
35-36
         Az emberi motívumok típusai és rendszerei
36-37
      Az érzelem pszichológiájának alapkérdései, alapfogalmai, rendszere
37-51
         Mi az érzelem? Mi az emóció?
37-
            A meghatározás problémái
38
            A motiváció és érzelem kapcsolata
38-39
         Az érzelmek töltése, valenciája
40-41
            Negatív érzelmek
40-41
            Pozitív érzelmek
41
         Az érzelmek összetevői
41-42
         Az érzelmi folyamat
42-43
         Az érzelem mint rendszer
44-45
         Az érzelmek fajtái
45-49
            Alapérzelmek
45-46
            Tanult, másodlagos érzelmek
46
            Érzelemcsaládok
46-49
         Az érzelmek funkciói
49-51
            Az érzelmek megküzdési funkciói
49-50
            Az érzelmek társas funkciói
50-51
            Miért vannak érzelmeink?
51
         Az érzelem meghatározása
51
      Mi az affektív pszichológia
51-59
         Az affektív jelenségek spektruma
52-54
            Érzelem
52
            Érzés, érzet
52
            Hangulat
52-53
            Attitűd
53
            Affektív stílus
53
            Temperamentum
53
            Affektív rendellenességek
53-54
            Személyiségvonások
54
         A pszichológia affektív forradalma
54-56
         Az affektív pszichológia szemlélete
57-59
            Evolúciós és kulturális nézőpont összekapcsolása az affektív pszichológiában
57-58
            Kognitív, motivációs és affektív tényezők integrációja az affektív pszichológiában
58
            Az affektív pszichológia gyakorlati jelentősége
58-59
      Összefoglalás
59-63
      Ellenőrző kérdések
63
      Irodalom
63-69
         További háttérirodalom
69
         Webhelyek
69
   2. Az érzelem- és mozgatóerő-kutatás múltja - PLÉH CSABA
71-84
      A filozófiai félmúlt
71-74
         Descartes szenvedélyei
71-74
      Az elme trilógiája (Kant) és az ész-érzelem romantikus harca
74-76
         Az érzelmek intencionalitása: Brentano
76
      A modern érzelemkutatás megjelenése a 19. századi természettudományos pszichológiában
76-79
         Wundt és az érzelmek folyamatfelfogása
76-77
         Darwin és az érzelemkifejezés karrierje
77
         A saját test és az érzelmek: James felfogása
77-79
      A behaviorizmus és az érzelmek
79-80
      Az alaklélektan és a lewini örökség az érzelemkutatásban
80
      Az érzelemkutatás perspektívái a 20. század közepétől
81-82
         Pszichoneuroetológiai áthallások
81
         A kognitív forradalom és az érzelem újraértelmezése
81
         Specifikus elméletek a magasabb emberi érzelmi viszonyokról
81-82
         Finomabb pszichofiziológia
82
      Összefoglalás
82
      Ellenőrző kérdések
83
      Irodalom
83-84
         További háttérirodalom
84
   3. Az érzelmek és a motivációs tényezők evolúciója - BERECZKEI TAMÁS
85-102
      Az érzelmek mint viselkedésre mozgósító tényezők
85-87
      Az érzelmek mint akció-forgatókönyvek
88-89
      Az érzelmek mint a racionális cselekvés irányítói
89-92
      Az érzelmek kifejezése
92-93
      Érzelmek a csoport érdekében
94-97
      Az érzelmek mint neutrális vagy maladaptív motivációs késztetések
97-99
      Összefoglalás
99-100
      Ellenőrző kérdések
100
      Irodalom
100-102
         További háttérirodalom
102
   4. Az affektív folyamatok kulturális meghatározottsága - NGUYEN LUU LAN ANH
103-119
      Motivációk
104-108
         Énnel kapcsolatos motivációk
104-106
         Konzisztencia iránti motiváció
106-107
         Ágencia (hatóerő) és kontroll
107-108
         Teljesítménymotiváció
108
      Érzelmek
109-115
         Univerzális érzelemkifejezések
109-110
         Érzelmi kategóriák, érzelem és a nyelv
110
         Az érzelem kimutatása: szabályozó (display rules) normák és intenzitás
110-112
         Érzelem-felismerés
112-113
         Érzelmi élmények társas környezetben
113
         Társas értelemben involváló, illetve távolító társas érzelmek
113-114
         Érzelmi viselkedés
114-115
         Szubjektív jóllét
115
      Összefoglalás
115-116
      Ellenőrző kérdések
116-117
      Irodalom
117-119
         További háttérirodalom
119
   5. Az érzelmek és a motiváció neurohumorális szabályozása MOLNÁR MÁRK
121-144
      A motiváció és az emóció kapcsolata
121-
      Történeti áttekintés: korai adatok az idegrendszeri struktúrák szerepéről az emocionális-motivációs folyamatok szervezésében
122-123
      Klasszikus elméletek az érzelmek kialakulásáról és szabályozásáról
124-125
      A különböző idegrendszeri struktúrák szerepe az érzelmek és a motivációs folyamatok szervezésében
125
      Az emocionális válasz összetevői
125-126
      Limbikus rendszer
126-135
         Amygdala
126-129
            Funkcionális anatómiai megfontolások
126-127
            Az amygdala szerepe az emocionális folyamatok szervezésében
127-129
         Hypothalamus
129-131
            Funkcionális anatómiai megfontolások
129-130
            A hypothalamus szerepe a motivációs-érzelmi folyamatok szabályozásában
130-131
         Hippocampus
131-132
            Funkcionális anatómiai megfontolások
131-132
            A hippocampus jelentősége az érzelmi-motivációs folyamatokban
132
         Gyrus cinguli
133
         Periaqueductalis szürkeállomány
133
         Medialis előagyi köteg
133
         Insula
133-134
         Prefrontális régió
134
            Funkcionális anatómiai megfontolások
134
            A prefrontális kéreg szerepe az érzelmi-motivációs folyamatok szabályozásában
134
         Féltekei különbségek az érzelmi folyamatok szervezésében
135
      Neurohumorális szabályozás, a neurotranszmitterek szerepe
135-137
         Neurohumorális szabályozás
135-136
         A neurotranszmitterek szerepe
136-137
      Az agresszív viselkedés szabályozása
137-138
         Általános megjegyzések az agresszióról
137
         Az agresszió neuronális szabályozása
137
         Az agresszió hormonális szabályozása
137-138
         A neurotranszmitterek szerepe az agresszív viselkedés szabályozásában
138
      Az emocionális reakció fiziológiai kísérőjelenségeinek mérése
138-141
         Az érzelmeket kiváltó képek hatásának vizsgálata
138
         A mimikai izmok aktivitása
138-139
         A megrezzenési reakció
139
         Szívfrekvencia
139-140
         A bőr elektromos ellenállása (galvános bőrellenállás, elektrodermális válasz, galvános bőrreakció, GBR)
140
         Kiváltott potenciálok
140-141
      Összefoglalás
141
      Ellenőrző kérdések
141-142
      Irodalom
142-144
         További háttérirodalom, javasolt weboldalak
144
2. Rész - Motiváció
[145]-341
   6. Élettani szükségletek
147-235
      6.1 Elsődleges homeosztatikus szükségletek - LÉNÁRD LÁSZLÓ
147-172
         Bevezetés
147
         Homeosztatikus folyamatok
147-151
            Homeosztatikus folyamatok és motiváció
148
            Homeosztatikus hajtóerők
148-149
            Homeosztatikus hajtóerők és tanulás
149-151
         A hypothalamus jelentősége a homeosztatikus folyamatok szabályozásában
151-153
         Hőmérséklet-szabályozás
153-155
            A hypothalamus szerepe a hőszabályozásban
154
            Termoregulációs hajtóerő és tanulás
154
            Termoregulációs és más homeosztatikus működések összefüggései
155
         Folyadékfelvétel-szabályozás
155-158
            A szomjúságmotiváció kiváltó ingerei
155
            Ozmoreguláció
156
            Volumenreguláció
156
            Renin-angiotenzin-rendszer
156-157
            Hypothalamikus és limbikus mechanizmusok
157-158
            Szomjúságmotiváció és tanulás
158
         Sóéhség
158-159
         A táplálékfelvétel szabályozása
159-170
            Hypothalamikus éhség- és jóllakottságközpont
160-162
            Extrahypothalamikus-limbikus szabályozás
162
            Éhség- és jóllakottság-pályahipotézis
162-163
            Orexigén és anorexigén peptidek
163-164
            Kefalikus válaszok
164
            Perifériás glukózdetekció
164-165
            Glukózmonitorozó rendszer
165-166
            Dopamin, jutalom és addikció
166-167
            Az éhségmotivált viselkedés egységes szabályozása
167-168
            A táplálékfelvételt befolyásoló tényezők embernél, evési zavarok
168-170
         Összefoglalás
170
         Ellenőrző kérdések
170
         Irodalom
170-172
      6.2 Elsődleges, nem homeosztatikus szükségletek: az ember szexualitása - VARGA KATALIN
173-197
         Bevezetés
173
         Fogalmak, komponensek
173-174
         A szexuális válaszciklus
174-175
         Az ember szexualitásának sajátosságai
175-176
         A szexualitás funkciói
176-178
            Reprodukció
176-177
            Örömszerzés
177
            Társas összetartozás
178
            Stresszoldás
178
         A szexualitás szabályozási szintjei
178-190
            Biológiai szabályozás
179-181
            A szexuális aktivitás és a termékenységi ciklus
181-
            Idegrendszeri hatások, illetve szabályozás
183-186
            A tanulás, a tapasztalat szerepe
186-187
            Kulturális hatások
187-190
               Vallás és szexualitás
188-190
               A szexualitás kulturális meghatározói napjainkban
190
         Nemi irányultság (szexuális orientáció)
190-194
         Összefoglalás
194
         Ellenőrző kérdések
194
         Irodalom
195-197
            Ajánlott irodalom és weboldalak
197
      6.3. Elsődleges, nem homeosztatikus szükségletek: az utódgondozás motivációja * SALLAY VIOLA
199-213
         Bevezetés
199
         Az utódgondozás általános jellegzetességei emlősöknél
199
         Az utódgondozás folyamatainak biológiai szabályozása
200-204
            Várandósság és szülés
200
            Szoptatás
200-201
            A biológiai szabályozás és a viselkedés összefüggéseinek kísérletes kutatása
201-203
               A hormonális szabályozás szerepének vizsgálata patkányoknál
201-202
               A hormonális szabályozás szerepének vizsgálata főemlősöknél
202
               Az oxitocin szerepének vizsgálata az anyai viselkedés szabályozásában
203
            A kritikus vagy szenzitív periódus kérdése
203-204
         Az utódgondozás motivációját befolyásoló pszichológiai folyamatok
204-210
            Az újszülöttel való találkozás hatása az anyai viselkedésre
204-206
               A csecsemő érintése
205
               A csecsemő hangja
205
               A csecsemő látványa
205-206
            Az anya életútjából származó tapasztalatok hatása az utódgondozó viselkedésre
206-209
               A főemlősök vizsgálatából származó eredmények
206-208
               Transzgenerációs kapcsolatok és biológiai folyamatok
208
               Tapasztalatok, hormonális változások és anyai érzések
208-209
            Az apa szerepe az utódgondozásban
209-210
               Biológiai rendszerek szerepe az apai gondoskodás szabályozásában
210
               A tapasztalat szerepe az apai viselkedésben
210
            Utódgondozás és társas hatások, kulturális tényezők
211
         Összefoglalás
211
         Ellenőrző kérdések
211-212
         Irodalom
212-213
            További háttérirodalom
213
            Javasolt weboldalak
213
      6.4. A menekülő és támadó viselkedés motivációja - NÉMETH GEORGINA
215-235
         Bevezetés
215-
         „Üss vagy fuss" válasz
215-216
         Félelem és szorongás
216-222
            A félelem és a szorongás meghatározása
217
            A félelmek megjelenése az egyedfejlődés során
217-219
            A félelmek etiológiája
219-221
               Klasszikus kondicionálás
219-220
               Evolúciós előhangoltság teória
220
               A kondicionálás elmélet új hulláma
220-221
               Nem asszociatív nézet
221
               Az undor szerepe
221
            A félelmek fennmaradásának okai
221-222
         Az agresszió
222-232
            Az agresszió meghatározása és az idetartozó viselkedések kategorizálási lehetőségei
223-225
            Az agresszió pszichológiai elméletei
225-232
               Pszichoanalitikus elmélet
225-226
               Etológiai megközelítés
226-227
               Frusztráció-agresszió hipotézis
227-228
               Szociális tanuláselmélet
228-230
               Az ösztönös és a tanuláspárti tábor egyik ütközőpontja: az agresszió és a televízió
230-231
               Interakcionista nézőpont: evolúciós szemlélet
231-232
         Összefoglalás
232
         Ellenőrző kérdések
233
         Irodalom
233-235
            További háttérirodalom
235
            Javasolt weboldalak
235
   7. Pszichológiai szükségletek
237-286
      7.1. Az ingerszükséglettől a tudásszükségletig - Kognitív motiváció - VARGA KATALIN, OSVÁT JUDIT
237-262
         Bevezetés
237-242
         A kíváncsiság
242-249
            Hagyományos felfogások
242-243
            Mai elképzelések
243-246
            Túl kevés vagy túl sok? Optimumelméletek
246-247
               Az optimumtól való eltérés és az érzelmek
247-248
            Ingeréhség vagy tudásszomj?
248-249
         A tanulás gyönyörűsége
249-250
         A kogníciószükséglet
250-252
            A magas, illetve alacsony kogníciószükségletű személyek összehasonlítása
250-252
            A kogníciószükséglet kapcsolata más kognitív aktivitásokkal
252
         A külsőleg, illetve a belsőleg motivált viselkedés
252-257
            A motiváció típusai
252-254
               Intrinzik (belülről fakadó) motiváció
253
               Extrinzik (azaz külső) motiváció
253-254
            Külső és belső motiváció kapcsolata - kísérleti adatok
254-255
            A sokarcú jutalom
255-257
         Autonómia
257-258
            Okság helyének észlelése: kompetencia és öndeterminizmus
257-258
         Összefoglalás
258
         Ellenőrző kérdések
258
         Irodalom
259-262
            Ajánlott irodalom
261-262
            Ajánlott weboldalak
262
      7.2. Az autonómiától a transzcendenciáig: humánspecifikus motívumok - VARGA S. KATALIN
263-286
         Humánspecifikus motiváció
263-265
         A kompetencia motívuma
265-269
            A kompetencia motivációs háttere
266
            A kompetencia mint a hatékonyság érzete
267-268
            Az erős kompetenciamotívummal rendelkező emberek jellemzői
268
            Autonómiamotívum: az öndetermináció motívuma
268-269
         Személyiség-lélektan az autonómiamotívum hátterében
269-270
            Autonómia és fejlődés, együtt a környezettel
270
         Teljesítménymotiváció
270-277
            A teljesítménymotiváció személyiségpszichológiai háttere
271-272
            A teljesítménymotiváció fogalmának továbbfejlesztése: az elvárás-érték elmélet
272-273
            Az igényszint és a teljesítménymotiváció összefüggései
273
            Sikerorientáció és kudarckerülés
273-274
            Alkotóképesség
274
            A teljesítménymotiváció attribúciós modellje
274-275
            Tanult tehetetlenség
275-276
            Célállítás és önszabályozás
276-277
         Az önmegvalósítás motívuma
277-283
            Az önmegvalósítás személyiségpszichológiai háttere
277-279
               Rogers elmélete
277
               Maslow szükséglethierarchiája
278-279
               Az önmegvalósítás motívumának vizsgálata
279
            Az önmegvalósítás gyakorlata
279-281
               Az önmegvalósítás örömteli élménye
280
               Az önmegvalósítás eltérő formái
280-281
            Transzcendenciamotívum
281-283
               Transzcendens élmények
281-282
               Spiritualitás és társas hatások
282-283
         Összefoglalás
283
         Ellenőrző kérdések
283-284
         Irodalom
284-286
            További háttérirodalom
284-286
   8. Társas szükségletek
287-341
      8.1 A társas kapcsolatokra irányuló motivációs alapszükséglet - JÓZSA EMESE
287-319
         A társas vonzódás és a fizikai kontaktus igénye
287-288
         Kötődés
289-290
            Állati kötődés: etológiai és kísérleti bizonyítékok
289
            Az állati kötődés fajtái
289-290
         Az emberi kötődés elmélete
290-310
            A kötődéselmélet kialakulása, történeti előzményei
290-291
            Korai vizsgálatok az anya hiányának hatásairól
291-296
               Állatkísérletek
292
               Árvaházi vizsgálatok
292-296
            Bowlby kötődéselméletének kulcsfogalmai
296-299
               A kötődési viselkedésrendszer
296-298
               A kötődés kialakulásának fázisai
298-299
               A kötődési kötelék
299
            A kötődés mérése: Mary Ainsworth munkássága
299-302
               Az idegenhelyzet és a kötődési stílusok kategóriái 12-18 hónapos korban
299
               Az idegenhelyzet szakaszai
299-301
               A kötődési stílusok evolúciós értelmezése
301-302
            A kötődés neurobiológiai háttere
302-305
               A patkánymodell
302
               A szeparáció hatásai patkánykölyköknél
302-303
               A korai kötődés rejtett szabályozói
303-305
            Újabb adatok a társas deprivációval kapcsolatban
305-307
               Állatkísérletek
305-
               Árvaházi vizsgálatok
305-307
            Felnőttkötődés
307-310
         Az összetartozás-elmélet
310-312
            Az összetartozás-elmélet empirikus bizonyítékai
310-312
         Az affiliációs és az intimitásszükséglet
312-314
         Összefoglalás
314-315
         Ellenőrző kérdések
315
         Irodalom
315-319
            További háttérirodalom
318-319
      8.2. A proszociális viselkedés motivációja - LÁBADI BEATRIX
321-341
         Bevezetés
321
         A proszociális viselkedés változatai
321-322
         A segítségnyújtás tanulmányozásának kezdetei
322-324
         Milyen esetekben segítenek az emberek?
324-329
            A segítségnyújtás folyamata
324-328
               Észrevesszük, hogy baj van
326
               A szituációt vészhelyzetként értelmezzük
326-327
               Vállaljuk a személyes felelősséget
327-328
               Döntünk a segítségnyújtásról és beavatkozunk
328
            A proszociális viselkedés közgazdasági megközelítése
328-329
         Miért segítenek az emberek?
329-336
            Társas és személyes normák
329-331
            Az érzelmek szerepe a proszociális viselkedésben
331-336
               A negatívállapot-csökkentés modellje
332-333
               Arousal: költség-haszon modell
333-334
               Az önzetlen segítségnyújtás
334-336
         Az altruista személyiség
336-338
            Szociodemográfiai jellemzők
336-337
            Személyiségvonások és proszociális tendenciák
337-338
         Összefoglalás
338-339
         Ellenőrző kérdések
339
         Irodalom
339-341
            További háttérirodalom
341
3. Rész - Érzelmek
[343]-495
   9. Az érzelmek biológiai aspektusai
345-390
      9.1 Érzelmek és zsigerműködés - BÁRDOS GYÖRGY
345-356
         Miről van szó?
345
         A zsigeri változások viszonya az érzelmek kialakulásához
345-353
            'Klasszikus' elméletek
345-348
            Integratív megközelítések
348-350
            Zsigeri válaszminták
350-353
         Az érzelmi vegetatív reakciók szabályozása
353-355
         Összefoglalás
355
         Ellenőrző kérdések
355
         Irodalom
355-356
      9.2. Érzelemkifejezés - GŐSINÉ GREGUSS ANNA
357-390
         Darwin az érzelemkifejezésről
357-359
         Pszichológiai nézet az érzelemkifejezésről
359-361
            Az érzelemkifejezés funkciói
359-361
               Az érzelmi élmény és a kifejezés közötti összefüggés
359
               Mimikai visszacsatolási hipotézis
359-361
               Kommunikatív funkció
361
               Érzelmi ragály
361
         Érzelemkifejezés és az agy
361-365
            Az érzelemkifejezés jobb oldali dominanciája
361-363
            A pozitív és negatív érzelmek kifejezésének agyféltekei különbségei
363-364
            Érzelemkifejezés az arc alsó és felső részén
365
            A kéreg alatti struktúrák szerepe
365
         Az érzelemkifejezés univerzalitása
365-369
            Kultúrközi vizsgálatok
366-367
            Az érzelemkifejezés fejlődése (ontogenezis)
367
            Az érzelmi kifejezések veleszületett jellegét bizonyító utánzásos vizsgálatok
367
            Egészséges csecsemők érzelemkifejezésének fejlődése
368
            Vakon és siketen születettek érzelmi kifejezései
368-369
            Az érzelemkifejezés hatása az élettani mutatókra
369
         Az érzelemkifejezés szabályozhatósága
369-371
            Az érzelmek szenzoros és motoros funkciókkal is kapcsolatosak
369
            Az érzelemkifejezések kulturális meghatározottsága: kimutatási szabályok
370-371
            Egyéni különbségek
371
         Az érzelemkifejezés csatornái
371-379
            Verbális csatorna
372
            Nem verbális csatorna
372-373
            Látás, vizuális csatorna
373-375
            Érintés, haptikus csatorna
375-376
            Hallás, auditív csatorna
376-377
            Szaglás, olfaktoros csatorna
377-379
               Fiziológiai reakciók
378-379
         Az alapérzelmek
379-384
         Összefoglalás
384-385
         Ellenőrző kérdések
385
         Irodalom
385-390
            További háttérirodalom
390
   10. Az érzelmek pszichológiai aspektusai
391-433
      10.1. Az érzelmi élmény - TAUSZIK KATALIN
391-413
         Érzelem és kogníció: tűz és víz vagy levegő és víz?
391-392
         Az érzelmek keletkezése
392-394
            A kognitív kiértékelés elmélet
392
            Az érzelem kiindulópontjára vonatkozó elméletek
392-394
         A kognitív kiértékelés szerepére vonatkozó kísérleti bizonyítékok
394-399
            Schachter és Singer kísérlete
394-396
            Schachter és Singer kísérletének kritikái
396
            A Schachter-Singer-kísérlet által inspirált kutatások
396-398
            Az érzelmek kétfaktoros elmélete által inspirált kutatások: összegzés
399
         A kognitív kiértékelés dimenziói
399-401
         Érzelem kiértékelés nélkül, kiértékelés tudatosság nélkül?
401-409
            Zajonc és Lazarus vitája
401-403
            Kígyók, békák, kogníciók: végül is léteznek kiértékelés nélküli érzelmek?
403-406
            Kiértékelés és szándékosság
406-407
            A kogníció mint hasznos eszköz
407-409
         Az érzelmi élmény szerveződése
409-410
         Összefoglalás
410-411
         Ellenőrző kérdések
411
         Irodalom
412-413
            További háttérirodalom
413
      10.2. Kogníció és affektivitás - MÉRŐ LÁSZLÓ
415-433
         Bevezetés
415
         Kísérleti háttér
415-426
            Módszertani kérdések
416-417
            Az érzelmek hatása a percepcióra és a tanulásra
417-418
            Az érzelmek hatása az emlékezetre
418-419
            Az érzelmek hatása az érvelésre
419-420
            Az érzelmek hatása az ítéletalkotásra
420-421
            Az érzelmek hatása az előítéletekre
421-422
            Az érzelmek hatása a gazdasági döntéshozatalra
423-424
            Mikor nem jelennek meg az érzelmek hatásai?
424-425
            Neurofiziológiai kísérletek
425-426
         Átfogó elméletek
426-429
            Forgács ABM modellje
426-427
            Loewenstein és Lerner modellje
427-428
            Damasio szomatikus marker hipotézise
428-429
         A rosszkedv előnyei
429-431
            Az érzelmek hatása a kognícióra
429-430
            Gyakorlati alkalmazási lehetőségek
430-431
         Összefoglalás
431-432
         Ellenőrző kérdések
432
         Irodalom
433
   11. Az érzelmek társas és kulturális aspektusai
435-495
      11.1. Társas érzelmek - ANDREK ANDREA
435-462
         Bevezetés
435
         A társas érzelmek meghatározása
435-
            A társas érzelmek szerepe
435-436
         A társas érzelmek felosztása
436-458
            A társas személyközi érzelmek
436-440
               Pozitív társas személyközi érzelmek
436
               Negatív társas személyközi érzelmek
436-440
            A társas kiértékelő érzelmek
440-458
               A szeretet/szerelem történelmi megjelenése
440-441
               A szeretet/szerelem empirikus megközelítései
441-443
               A szerelem szerepe a párválasztásban
443-445
               A párválasztás elméleti megközelítései
445-448
               A személyközi vonzalom kialakulása
448-452
               Párválasztás és házasság
452-454
               Boldogság
454-455
               Harag, gyűlölet, irigység
455-458
         Összefoglalás
458-459
         Ellenőrző kérdések
459-460
         Irodalom
460-462
            További háttérirodalom, javasolt weboldalak
461-462
      11.2. Morális érzelmek - FEHÉR ANDREA
463-495
         Bevezetés
463
         A morál kérdései a tudományban
463-
         A moralitás modelljei a pszichológiában
464-471
            A moralitás pszichológiai modelljeinek integrálása az evolúciós pszichológia keretein belül
468-471
         A morális érzelmek
471-492
            Melyek a morális érzelmek?
472
            Honnan származnak a morális érzelmek? A morális érzelmek elméletei és osztályozása
472-480
               Szociálpszichológiai megközelítés
473-476
               Evolúciós megközelítés
476-480
            A morális érzelmek részletesen
480-491
               A mást elítélő érzelmek
480-485
               Az önértékelő érzelmek
485-487
               A más szenvedésével kapcsolatos érzelmek
487-488
               A más dicsőítésével kapcsolatos érzelmek
488-489
               További morális érzelmek
489-491
            Gyermeknevelés, pszichopátia, bűnözés a személyiség és a lelkiismeret tükrében
491-492
         Összefoglalás
492
         Ellenőrző kérdések
492
         Irodalom
493-495
            További háttérirodalom, ill. ajánlott weboldalak
494-495
4. Rész - A motiváció és az érzelmek összefüggései, kapcsolódási pontjai, közös problémái, új tendenciái
[497]-613
   12. A motiváció és affektus szerepe az emberi magatartás szabályozásában - BÁNYAI ÉVA
499-529
      Kognitív, motivációs és affektív tényezők integrált hatása a magatartás szabályozásában
500-510
         Tervek és célok
500-503
            Tervek
500-502
            Célok
502-503
         Célirányos törekvések
503
            Mentális szimuláció: a cselekvésre való fókuszálás
503
         Kivitelezési szándék
503
         Hogyan lehet hatékonyan célirányos törekvéseket kialakítani?
504
         A személyes kontroll gyakorlására irányuló motiváció
504-509
            Énhatékonyság
505-506
            A helyzetek uralására vonatkozó hiedelmek
506
            Tanult tehetetlenség
506-508
            A tanult tehetetlenségi modell kritikája és a jelenség alternatív magyarázatai
508
            Reaktancia és tehetetlenség
508-509
         A remény szerepe
509-510
      A szelf szerepe
510-520
         A szelfrendszer (énrendszer)
510-514
            Énkép, énsémák
510-511
            Az énsémák motivációs tulajdonságai
511
            A konzisztens szelf
511-512
            Lehetséges szelfek
512
            Kognitív disszonancia
512-513
               A kognitív disszonancia hátterében álló motivációs folyamatok
513
               Önészlelési elmélet
513
            A szelf és az affektív folyamatok
513-514
               Az affektusok hatása a szelfre
513-514
               A szelfrendszer hatása az affektusokra
514
         Identitás
514-515
            Szerepek
514-515
               Identitáserősítő viselkedés
515
               Identitás-helyreállító viselkedés
515
         Ágencia
515-518
            A szelf mint belülről fakadó akció és fejlődés
515
            Differenciálódás és integrálódás
515-516
            Internalizáció és az integrálódó szelf
516
            Harmóniában önmagunkkal: szelfkonkordancia
516-518
               Személyes törekvések
517-518
               Személyes növekedés és szubjektív jóllét
518
         Önszabályozás
518-520
            Önszabályozás: önreflexió nyomán kialakított előre megfontolt szándék
519
            Kompetensebb önszabályozás kialakítása
519
            Önszabályozás az emberi viselkedés különböző területein
519-520
         Explicit és implicit szelf?
520
      Összefoglalás
520
      Ellenőrző kérdések
524
      Irodalom
524-529
         További háttérirodalom, ill. ajánlott weboldalak
529
   13. Tudatos és tudattalan motivációs és érzelmi folyamatok - BENCZÚR LILLA
531-555
      Történelmi gyökerek: a freudi koncepciótól a tudattalan mai felfogásáig
531-536
         Kutatási előzmények és vizsgálati paradigmák: a kognitív tudattalan
533
         Implicit emlékezet, implicit percepció és az automatizmusok
533-536
      Tudattalan motiváció
536-538
         Implicit motiváció
536-537
         Szubliminális motiváció
537-538
      Az emocionális tudattalan
539-549
         Mit is jelenthet az, hogy implicit emóció?
539-546
            Amikor az érzelmi állapot tudatos, a kiváltó esemény tudattalan - az implicit kogníció (implicit percepció és memória) hatása az érzelmi megélésre
539-543
            Amikor maga az érzelem nem tudatosul: a valódi implicit emóció
543-546
         Implicit emóció az idegtudományok fényében
547-548
         Az emóciók tudatossági szintjének szabályozottsága
548-549
      Összefoglalás
549
      Ellenőrző kérdések
549-550
      Irodalom
550-555
         További háttérirodalom, ill. ajánlott weboldalak
555
   14. A pozitív pszichológia - NAGY HENRIETT, OLÁH ATTILA
557-579
      Mi a pozitív pszichológia?
557-560
         Bevezető. A pozitív pszichológia alapfogalmai és célkitűzései
557-559
         Történeti áttekintés. A pozitív pszichológia megszületése
559-560
      Pozitív működés
560-569
         A szubjektív jóllét tudományos kutatása
561-567
            A materiális és a szubjektív jóllét közötti kapcsolat
562-5
            Szubjektív jóllét és demográfiai változók
563
            Életesemények és szubjektív jóllét
563-564
            Egészségi állapot és szubjektív jóllét
564
            Szubjektív jóllét és társas kapcsolatok
564
            Szubjektív jóllét és kultúra
564-555
            A savoring fogalma, avagy hogyan fokozhatjuk a boldogság ízét
566-567
         A szubjektív jólléttől a pszichológiai jóllét felé
567-568
         A szociális jóllét modell
568-569
         Az optimális jóllét
569
      Az optimális fejlődés
569-577
         Az életen át tartó tanulás folyamata és a komplexitás
569-572
            Az öröm mint a fejlődés kiváltója és fenntartója
570-572
            Komplexitás és családon belüli tapasztalatok
572
         A sikeres öregedés
572-576
            A bölcsesség mint a sikeres öregedés markere
574-575
            A sikeres fejlődés SzOK-modellje
575-576
         Reziliencia
576-577
      Összefoglalás
577-578
      Ellenőrző kérdések
578
      Irodalom
578-579
         További háttérirodalom, ajánlott weboldalak
579
   15. Alkalmazott affektív pszichológia: emberi erőforrások mozgósítása kitüntetett élethelyzetekben - VARGA KATALIN, LÉNÁRT ÁGOTA, BIRÓ ESZTER
581-613
      Bevezető
581-583
      Szülés - születés
583-589
         A szülés pszichológiai oldala
584-585
         A szülés kellemessé tételének lehetőségei
585-586
         Korai kapcsolat
586-589
            Koraszülöttek
588-589
            „Kengurugondozás"
589
      Affektív pszichológiai jelenségek és módszerek a sport-pszichológiai munkában
590-601
         Érzelmek és az ideális teljesítmény
590
         A csúcsteljesítmény pszichológiai profilja
591
         A sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségek
592-593
         Az arousal és a teljesítmény kapcsolata
593
         Az egyéni képességek
593-594
         Agresszió a sportban
594-595
         Az öntudatos (asszertív) sportoló
595-596
         A sportolói „fásultság" és a kiégés jelensége
596-597
         A verseny utáni feszültség kezelése
597-599
         Érzelmek: ami segít és ami nem (esetek)
599-601
      A gyógyíthatatlan betegség, mint családi krízishelyzet
601-608
         A gyógyíthatatlan rákbetegek hospice szemléletű ellátása
601-602
         A beteg tipikus lelkiállapota
602
         A rák okára vonatkozó tipikus hiedelmek pszichés következményei
602-603
         A pszichológiai intervenció lehetséges céljai
603-604
         A pszichológiai intervenció területei a haldoklókkal és hozzátartozóikkal végzett munkában
604-608
            A segítség elfogadásának elősegítése
604-606
            A légkör, a hangulat pozitív befolyásolása
606
            „Az életmérleg" elkészítésének támogatása
606-607
            A beteg és hozzátartozói közti kapcsolat elősegítése
607-608
            A haldoklók hozzátartozóinak támogatása
608
      Összefoglalás
608-609
      Ellenőrző kérdések
609
      Irodalom
610-613
         Ajánlott irodalom
613
Fogalomtár
615-629
Tárgymutató
631-640
Hátsó borító