Művészeti anatómia corvina logo

Szerző: Barcsay Jenő
Cím: Művészeti anatómia
Illusztrátor: Barcsay Jenő
Megjelenési adatok: Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, 1953.

coverimage Az emberi test felépítésének, szerkezetének és működésének megismerésében a nagy haladó materialista tudósok mellett az európai művészet nagy realista mesterei is jelentős eredményeket értek el. Elég csak a művészettörténet olyan nagyságaira gondolni, mint Leonardo da Vinci vagy Dürer, akik anatómiai kutatásaik eredményeit mesteri rajzok útján örökítették meg. Ezzel hozzájárultak a természettudományi ismeretek kiszélesítéséhez, de egyben a művészet lehetőségeit is tágították és a mesterségbeli tudást is gyarapították. Az anatómiai ismeretek szükségességét minden nagy realista korszak elismerte. A polgári realizmus hajnalán számos művész szinte életét kockáztatva törekedett arra, hogy a babonás közhiedelmek és az egyház tilalma ellenére megkísérelhesse a boncolást és — megfelelő bonctani könyv híján — így ismerhesse meg az emberi test szerkezetét. Csak a 20. század elején, a művészet eszmeietlen, embertelenné vált korszakában tartották egyesek szükségtelennek az emberi test tanulmányozását, mert formalista felfogásuk az emberi alakot nem tekintette érzések, gondolatok, hangulatok kifejezésére képesnek, hanem csupán olyan jelenségnek, amelynek belső valója épp úgy megismerhetetlen, mint a világ más tárgyai — a hegyek, a növények, vagy a tengerek. Az anatómia-ellenesség tehát egyik tünete a dekadenssé vált kultúrának, amely lemondott az alkotó megismerésről, a külvilág tárgyainak a kifejezés és a tipizálás érdekében való csoportosításáról, kiemeléséről. Ennek a magatartásnak természetes következménye lett a valósággal való teljes szembefordulás, hiszen a századforduló csak felületeket látó művészeti felfogása, már magában hordozta azt a lehetőséget, hogy a művészet teljesen elszakadjon éltető elemétől, a természettől — s formalisztikussá, azaz kiagyalt és természetellenes absztrakt szerkezetek jelentés nélküli halmazává váljon. Valóban, az imperializmus korszakának hanyatló burzsoá művészete ilyen lett és ilyen ma is. Nyilvánvaló azonban az is, hogy az emberi test megismerésének más az értelme és célja a művésznél, mint a természettudomány, ezen belül az orvostudomány kutatóinál. A természettudós arra törekszik, hogy az emberi testben lejátszódó folyamatok összefüggéseire jöjjön rá, tehát a megismerésnek ebben a fajtájában, az orvostudományi diszciplínák gazdag sorában az anatómia alapvető résztudományként foglal helyet. A művész számára azonban az emberi test olyan egységes szerkezet, amelynek bemutatása, ábrázolása nem analitikus módszerrel történik. Hiszen a művész a testi állapotot, a számára látható és ábrázolható felületek formáit csupán arra használja fel, hogy általuk eszméket, tudatállapotokat közöljön, és esztétikai benyomásokat keltsen. Éppen ezért a képzőművésznek csak olyan mértékben feladata ismerni az anatómiát, amennyiben ennek törvényszerűségei az ábrázolt alakok felületére, megjelenésére módosító hatással vannak.
Kategóriák: Orvostudomány
Tárgyszavak: Anatómia, Művészeti album
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Előszó
5-7
Bevezetés
9
Tartalomjegyzék
10-11
Bonctani kifejezések
12
   I., II. A csontvázrendszer
14-[17]
   III. Az izületekről
18-[19]
   IV. Az izmok alakja és működése
20-[21]
A felsővégtag csontjai
22-[31]
   V. A vállöv csontjai
22-23
      A lapockacsont (Scapula)
22
      A kulcscsont (Clavicula)
22-[23]
   VI. A felső végtag szabad csontjai
24-25
      A karcsont (Os brachili, humerus)
24-[25]
   VII. Az olsókar csontjai
26-27
      A singcsont (Ulna)
26
      Az orsócsont (Radius)
26-[27]
   VIII. A kéz csontjai
28-[31]
      A kéztőcsontok (Ossa carpi)
28
      Kézközépcsontok (Ossa metacarpalia)
28-29
      Az ujjperccsontok (Phalanges digitorum manus)
29
      A lencsecsontok (Ossa sesamoidea)
29-[31]
A felső végtag csontjainak kapcsolatai és mozgása
32-[105]
   IX-XII. A kar csontrendszere
32-39
      A vállövcsontok és a karcsont kapcsolatai
32-[39]
   XIII-XV. A kar- és vállizületek mozgás közben
40-[45]
      A kar mozgása
40-[45]
   XVI. A könyökizület és mozgása
46
   XVII-XIX. A kéz izületei és mozgása
48-[53]
      Az ujjak izületei és mozgása
48-[53]
   XX., XXI. A kar formájáról általában
54-[57]
   XXII. A felső végtag izmai
58-[61]
      A váll izmai
58-[61]
         1. Tövis feletti izom ( Musculus supraspinatus)
58
         2. Tövis alatti izom (Musclus infraspinatus)
58
         3. Kis görgeteg izom (Musculus teres minor)
59
         4. Nagy görgeteg izom (Musculus teres major)
59
         5. Lapocka alatti izom (Musculus subscapularis)
59
         6. Deltaizom (Musculus deltoideus)
59-[61]
   XXIII. A kar izmai
62-[65]
      A) A hajlító izmok
62-63
         7. Hollócsőr izmai (Musculus coracobrachialis)
62
         8. Karizom (Musculus brachialis)
62
         9. Kétfejű karizom (Musculus biceps brachii)
63
      B) A feszítő izmok
63-[65]
         10. Háromfejű karizom (Musculus triceps brachii)
63
         11. Kampóizom (Musculus anconaeus)
63-[65]
   XXIV. Az alsókar izmai
66-[69]
      A) Az alsókar hajlító oldala
66
      A mély réteg izmai
66-67
         12. Négyszögű beforgató izom (Musculus pronator quadratus)
66
         13. Hosszú hüvelykhajlító izom (Musculus flexor pollicis longus)
66
         14. Mély ujjhajlító vagy átfúró izom (Musculus flexor digitorum profundus)
67
      A felületes réteg izmai
67-[69]
         15. Felületes ujjhajlító vagy átfúrt izom (Musculus flexor digitorum sublimis)
67
         16. Singi kéztő-hajlító izom (Musculus flexor carpi ulnaris)
67
         17. Hosszú tenyérizom (Musculus palmaris longus)
67
         18. Orsói kézhajlító izom (Musculus flexor carpi radialis)
68
         19. Görgeteg vagy beforgató izom (Musculus pronator teres)
68-[69]
   XXV. Az alsókar izmai
70-[73]
      B) Az alsókar feszítő oldala
70-[73]
      Mély réteg
70-71
         20. Mutatóujj feszítő izma (Musculus extensor indicis proprius)
70
         21. Hosszú hüvelyk-távolító izom (Musculus abductor pollicis longus)
70
         22. Rövid hüvelyk-feszítő izom (Musculus extensor pollicis brevis)
70
         23. Hosszú hüvelyk-feszítő izom (Musculus extensor pollicis longus)
71
         24. Kiforgató izom (Musculus supinator)
71
         25. Hosszú orsói kéztőfeszítő izom (Musculus extensor carpi radialis longus)
71
         26. Rövid orsói kéztőfeszítő izom (Musculus extensor carpi radialis brevis)
71
      Felületes réteg
72-[73]
         27. Közös ujjfeszítő izom (Musculus extensor digitorum cummunis)
72
         28. Kisujj feszítő izma (Musculus extensor digiti quinti proprius)
72
         29. Singi kéztőfeszítő izom (Musculus extensor carpi ulnaris)
72
         30. Nagy orsóizom (Musculus brachioradialis)
72-[73]
   XXVI., XXVII. A kéz izmai
74-[79]
         1. Hátsó csontközti izmok (Musculi interossei dorsales)
74
         2. Tenyéri csontközti izmok (Musculi interossei volares)
74
         3. Giliszta izmok (Musculi lumbricales)
75
         4. Közelítő hüvelykizom (Musculus adductor pollicis)
75
         5. Rövid hüvelyk-hajlító izom (Musculus flexor pollicis brevis)
75
         6. Opponáló hüvelykizom (Musculus opponens pollicis)
75
         7. Rövid hüvelyk-távolító izom (Musculus abductor pollicis brevis)
75
         8. Kisujj opponáló izma (Musculus opponens digiti quinti)
76
         9. A kisujj rövid hajlítója (Musculus flexor digiti quinti brevis)
76
         10. A kisujj távolító izma (Musculus abductor digiti quinti)
76-[79]
   XXVIII-XXXIII. A felső végtag izomrendszere és működése
80-[91]
         A kar és a kéz működése közben
80-[91]
   XXXIV. Az alsó végtag csontjai
92-[93]
      Az alsó végtag övcsontjai
92-[93]
         A medencecsont (Os Coxae)
92
         A csipőcsont (Os ilium)
92
         Az ülőcsont (Os ischii)
92
         Szeméremcsontnak (Os pubis)
92-[93]
   XXXV., XXXVI. Az alsó végtag szabad csontjai
94-[97]
      Combcsont (Femur)
94-[97]
   XXXVII., XXXVIII. A lábszár csontjai
98-[101]
      A sipcsont (Tibia)
98
      A szárkapocs csont (Fibula)
98-[101]
   XXXIX., XL. A láb csontjai
102-[105]
Az alsó végtag csontjainak kapcsolatai és mozgása
106-[171]
   XLI-XLV. Az alsó végtag csontrendszere
106-[115]
   Az alsó végtag övcsontjainak kapcsolatai
106-[115]
      Medence (Pelvis)
106-[115]
   XLVI. Az alsó végtag izületei és mozgásai
116-[117]
      A csípőizület és mozgása
116-[117]
   XLVII-L. Az alsó végtag izületei és mozgásai
118-[125]
      A térdizület és mozgása
118-[125]
   LI. Az alsó végtag izületei és mozgásai
126-[127]
      A lábcsontok kapcsolatai
126-[127]
   LII. A láb mozgás közben
128-[129]
   LIII., LIV. Az alsóvégtag formájáról általában
130-[133]
   LV. Az alsó végtag izmai
134
      A) Belső csipőizmok
134
         Csípő-horpaszizom (Musculus iliopsoas)
134
         1. Csípőizom (Musculus iliacus)
134
         2. Nagy horpaszizom (Musculus psoas major)
134
      B) Külső csipőizmok
135
         3. Négyszögű combizom (Musculus quadratus femoris)
135
         4. Felső és alsó ikerizom (Musculus gemellus superior et inferior)
135
         5. Belső csipőlyuk-izom (Musculus abturator internus)
135
         6. Körtealakú izom (Musculus piriformis)
135
      C) 7. Kis farizom (Musculus glutaeus minimus)
135
      D) 8. Középső farizom (Musculus glutaeus medius)
136
      E) 9. A széles combpólyát feszítő izom (Musculus tensor fasciae latae)
136
      F) 10. Nagy farizom (Musculus glutaeus maximus)
136-[137]
   LVI. A comb izmai
138-[141]
      A) Feszítők
138
         11. Külső vaskosizom (Musculus vastus lateralis)
138
         12. Belső vaskos izom (Musculus vastus medialis)
138
         13. Középső vaskos izom (Musculus vastus intermedius)
139
         14. Egyenes combizom (Musculus rectus femoris)
139
         15. Szabóizom (Musculus sartorius)
139-[141]
   LVII. A comb izmai
142-[143]
      B) Hajlítók
142-[143]
         16. Félhártyás izom (Musculus semimembranosus)
142
         17. Félinas izom (Musculus semitendinosus)
142
         18. Kétfejű combizom (Musculus biceps femoris)
142-[143]
   LVIII. A comb izmai
144-[145]
      C) Közelítők
144
         19. Nagy combközelítő izom (Musculus adductor magnus)
144
         20. Rövid combközelítő izom (Musculus adductor brevis)
144
         21. Hosszú combközelítő izom (Musculus adductor longus)
144
         22. Karcsú combizom (Musculus gracilis)
144
         23. Fésűizom (Musculus pectineus)
144-[145]
   LIX. A lábszár izmai
146-[147]
      A) Feszítők
146-[147]
         24. Hosszú közös ujjfeszítő izom (Musculus extensor digitorum longus)
146
         25. Hosszú öregujjfeszítő izom (Musculus extensor hallucis longus)
146
         26. Mellső sípizom (Musculus tibialis anterior)
146-[147]
   LX. A lábszár izmai
148-[151]
      B) Hajlítók
148-149
         Mély réteg
148-149
            27. Térdalji izom (Musculus popliteus)
148
            28. Az öregujj hosszú hajlítója (Musculus flexor hallucis longus)
148
            29. Hátsó sípizom (Musculus tibialis pasterior)
148
            30. Hosszú közös ujjhajlító izom (Musculus flexor digitorum longus)
149
            31. Háromfejű izom (Musculus triceps surae)
149
      C) Szárkapocs izmok
149-[151]
         32. Rövid szárkapocs izom (Musculus peronaeus brevis)
149
         33. Hosszú szárkapocs izom (Musculus peronaeus longus)
149-[151]
   LXI. A láb izmai
152
      A) A Lábháti izmok
152
         1. Rövid közös ujjfeszítő és rövid öregujjfeszítő izom (Musculus extensor digitorum brevis et musculus extensor hallucis brevis)
152
      B) A talp izmai
152-[155]
         Lábháti csontközti izmok (Musculi interossei dorsales)
152
         Talpi csontközti izmok (Musculi interossei p lantares)
153-[155]
            1a. Gilisztaizmok (Musculi lumbricales)
153
            2. Négyszögű talpizom (Musculus quadratus plantae)
153
            3. Rövid közös ujjhajlító (Musculus flexor digitorum brevis)
153
            4. A kisujj opponáló izma (Musculus opponens digiti quinti)
153-[155]
   LXII-LXV. Az alsóvégtag izomrendszere
156-[163]
   LXVI-LXVIII. A törzs csontjai
164-[171]
      A gerinc csontjai
164-[169]
         A csigolyák (Vertebrae)
164-166
         A keresztcsont (Os sacrum)
166
         A farkcsont (Os caccygis)
166-[169]
   LXVIII. A törzs csontjai
170-[171]
      A bordák (Costae)
170
      A szegycsont (Sternum)
170-[171]
A törzs csontjainak kapcsolatai és mozgása
172-[336]
   LXIX-LXXI. A gerinc (columna vertebralis) csontjainak kapcsolatai és mozgása
172-[177]
   LXXII., LXXIII. A mellkas (thorax) csontjainak kapcsolatai
178-[181]
   LXXIV. A mellkas mozgás közben
182-[183]
   LXXV-LXXVII. A törzs csontrendszere
184-[189]
   LXXVIII-LXXX. A törzs formájáról általában
190-[195]
   LXXXI. A törzs izmai
196-[199]
      A) Mellizmok
196
         1. Nagy mellizom (Musculus pectoralis major)
196
         2. Kulcscsontalatti izom (Musculus subclavius)
196
         3. Kis mellizom (Musculus pectoralis minor)
197
         4. Elülső fűrészizom (Musculus serratus anterior)
197-[199]
   LXXXII. A törzs izmai
200-[203]
      B) Hasizmok
200-[203]
         5. Belső ferde hasizom (Musculus obliquus abdominis internus)
200
         6. Külső ferde hasizom (Musculus obliquus abdominis externus)
200-201
         7. Piramis alakú izom (Musculus pyramidalis)
201
         8. Egyenes hasizom (Musculus rectus abdominis)
201-[203]
   LXXXIII-LXXXVII. A törzs izmai
204-[215]
      C) A hátizmok
204-[215]
         Mély réteg
204-[215]
            9. Hosszú hátizom (LXXXIII.) (Musculus longissimus dorsi)
204
            10. Kereszt-tövisizom (LXXXIII.) (Musculus sacrospinalis)
204
            11. Mély-tarkóizmok (LXXXIII.)
204
            12. A hát tövisközti izmai (LXXXIII.)
204
            13. Hátulsó alsó fűrészizom (LXXXIV.) (Musculus serratus posterior inferior)
205
            14. Hátulsó felső fűrészizom (LXXXIV.) (Musculus serratus posterior superior)
205
            15. Lapocka-emelő izom (LXXXV.) (Musculus levator scapulae)
205
            16. Kis és nagy rombuszizom (LXXXV.) (Musculus rhomboideus minor et major)
205
            17. A fej féltövises izma (LXXXV.) (Musculus semispinalis capitis)
205
            18. A fej szíjizma (LXXXV.) (Musculus splenius capitis)
205
            19. A nyak szíjizma (LXXXV.) (Musculus splenius cervicis)
206
            20. Széles hátizom (LXXXVI.) (Musculus latissimus dorsi)
206
            21. Csuklyás izom (LXXXVII.) (Musculus trapesius)
206-[215]
   LXXXVII-XC. A törzs izomrendszere
216-[221]
   XCI-XCVIII. A törzs mozgás közben
222-[237]
   XCIX., C. A nyakizom
238-[243]
      A) Nyelvcsont feletti izmok
238-239
         1. A kéthasú állizom (XCIX) (Musculus digastricus mandibulae)
238
         2. Karc-nyelvcsonti izom (XCIX) (Musculus stylohyoideus)
238
         3. Áll-nyelvcsonti izom (XCIX.) (Musculus mylohyoideus)
239
      B) Nyelvcsont alatti izmok
239-[243]
         4. Szegy-nyelvcsonti izom (C.) (Musculus sternohyoideus)
239
         5. Szegycsont-pajzsizom (XCIX.) (Musculus sternothyreoideus)
239
         6. Pajzs-nyelvcsonti izom (XCIX.) (Musculus thyreohyoideus)
239
         7. Lapocka-nyelvcsonti izom (XCIX.) (Musculus omohyoideus)
239
         8. Fejbiccentő izom (C.) (Musculus sternocleidomastoideus)
240-[243]
   CI., CII. A nyak mozgás közben
244-[247]
   CIII., CIV A koponya csontjai
248-[253]
      A) Az agykoponya csontjai
248-249
         1. Homlokcsont (CIII.) (Os frontale)
248
         2. A falcsontok (CIII.) (Ossa parietalia)
248
         3. A nyakszirtcsont (CIII.) (Os occipitale)
249
      Az ékcsont (Os sphenoidale)
249
         4. A halántékcsontok (CIII.) (Os temporale)
249
      B) Az arckoponya csontjai
249-[253]
         5. Felső állcsont (CIII) (Maxilla)
249
         6. A járomcsont (CIII.) (Os zygomaticum)
250
         7. Az orrcsont (CIII.) (Os nasele)
250
         8. Az alsó állkapocs (CIII.) (Mandibula)
250-[253]
   CV. A koponyacsontok kapcsolatai, mozgása
254-[255]
      Az állkapocsizület
254-[255]
   CVI. Az arcélszög
256-[257]
   CVII. A gerinc és koponya kapcsolatai és mozgása
258-[259]
   CVIII. A fej izmai
260
      A) A fejtető izmai
260
         1. Nyakszirtizom (Musculus occipitalis)
260
         2. Homlokizom (Musculus frontalis)
260
      B) Arcizmok
260-263
         3. Szemkörüli izom (Musculus orbicularis oculi)
260
         4. Szemöldök-közelítő izom (Musculus corrugator supercilii)
261
         5. orrizom (Musculus nasalis)
261
         6. Szájkörüli izom (Musculus orbicularis oris
261
         7. Felső ajak négyszögű izma (Musculus quadratus labii superioris)
261
         8. Szájzugemelő izom (Musculus caninus)
261
         9. Járomizom (Musculus zygomaticus)
262
         10. Mosolygóizom (Musculus risorius)
262
         11. Háromszögű ajakizom (Musculus triangularis)
262
         12. Az alsó ajak négyszögű izma (Musculus quadratus labii inferioris)
262
         13. Állizom (Musculus mentalis)
262
         14. Trombitás izom (Musculus buccinator)
263
      Nyakbőrizom (Platysma)
263
      Rágóizmok
263
         15. Rágóizom (Musculus massater)
263
         16. Halántékizom (Musculus temporalis)
263-[265]
   CIX. A szem, az orr, a fülkagyló és a száj
266-[269]
      A szem
266
      Az orr
266
      A fülkagyló
266-267
      A száj
267-[269]
   CX. A test arányai
270-[273]
   CXI-CXIII. Az emberi test csont-és izomrendszere
274-[279]
   CXIV., CXV. A női és a férfi test aránykülönbségei
280-[283]
   CXVI. A női mell
284-[285]
   CXVII., CXVIII. A súlypontról
286-[289]
      Az állás
286
      Az ülés
286-[289]
   CXIX-CXXIV. A kontraposzto
290-[301]
   CXXV. A mozgás
302-[305]
      Függőleges lengések
302
      Haránt és vízszintes lengések
302
      Csavarmozgások
302
      Járás emelkedő talajon
303
      Futás
303-[305]
   CXXVI-CXXVIII. Mozdulatok egyszerű rajzai
306-[311]
   CXXIX-CXL. A képzőművészeti főiskola II., III. évfolyam hallgatóinak 1952/53. tanévben készült mozdulatrajzai
312-[336]
Hátsó borító