Fejezetek a filozófiai gondolkodás történetéből

Kötetünk a PTE ÁJK-n oktatott Filozófia tárgy hallgatói számára készült. A filozófiát nem könnyű „jegyzetesíteni", mert fennáll a veszélye annak, hogy a terjedelmi korlátok miatt túlságosan leegyszerűsítődnek a komplex gondolatmenetek. Arra törekedtünk könyvünk írásakor, hogy érthetőek legyenek a bemutatott elméletek, de azok lényege se vesszen el: majd olvasóink eldöntik, teljesítettük-e ezt a célkitűzést. A korábbi, Andrássy György által írt, illetve szerkesztett Filozófia és jogászi etika című jegyzet a jogászi etikai kérdéseket tárgyalja bővebben, a filozófiai rész főként szemelvényeket tartalmaz. Mivel tárgyunk neve 2019-től már nem Filozófia és Jogászi etika, hanem Filozófia, így az említett könyv jogászi etikai fejezetei nem képezik a kötelező tananyag részét. Az Andrássy-jegyzet ugyanakkor továbbra is haszonnal forgatható: szemelvényei jól kiegészítik kötetünket, illetve a jogászi etika tárgyköréhez kapcsolódó elemzéseit is érdemes figyelembe venni a vonatkozó választható kurzuson. Nem kívántunk egy általános filozófiai bevezetőt írni, kimaradtak fontos filozófiai diszciplínák (mint a logika vagy az esztétika), és a tárgyalt területeket sem teljeskörűen mutattuk be. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán az utóbbi három évtizedben kialakult filozófia-tematikát vettük alapul, némileg megújítottuk azt, és olyan témákat írtunk meg bővebben, amelyek egy joghallgató számára fontosabbak lehetnek (filozófiai etika, politikai filozófia, történet- és kultúrafilozófia). Bizonyos fejezeteket/részfejezeteket közösen jegyzünk, de vannak egyszerzős fejezetek/részfejezetek is (lásd a tartalomjegyzéket). Tekintetbe véve, hogy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a hallgatók külön tárgy keretében foglalkoznak jog- és állambölcseleti kérdésekkel, ezért az ilyen problémákat behatóbban nem tárgyaltuk, persze óhatatlanul van némi átfedés a két tantárgy között. Elsősorban a politikai filozófiai rész kapcsolódik a Jog- és Állambölcselet, továbbá a Politikaelmélet tematikájához, pontosabban ezek néhány pontjához, azonban könyvünkben az államról és a politikáról megfogalmazott elméletek filozófiai szempontból jelentős vonatkozásait emeltük ki. Az első két rövid, „alapozó" fejezetet követően egy, vagy több (valamiként egymással összefüggésbe hozható) filozófiai témakörhöz kapcsolódnak a fejezetek, ezeken belül, amennyire lehetett, tartottuk a kronológiai sorrendet a koncepciók bemutatásakor. Ez a feldolgozásmód azt is jelenti, hogy fontos filozófusok, akik nem csak egy filozófiai diszciplínában alkottak jelentősei, több fejezetben is előkerülnek.