Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2001
Szerkesztők:
Báthory Zoltán; Falus IvánTovábbi szerzők: Báthory Zoltán; Perjés István; Zrinszky László ; Németh András; Szabolcs Éva; Pukánszky Béla ; Kozma Tamás; Forray R. Katalin; Cs. Czachesz Erzsébet; Lesznyák Márta; Polónyi István; Halász Gábor; Golnhofer Erzsébet; Ballér Endre; Falus Iván; Nagy Mária; Nagy József; Zsolnai Anikó; Csapó Benő; Orosz Sándor; Csányi Yvonne; Perlusz Andrea; Mesterházi Zsuzsa; Gereben Ferencné; Dobi János; Nahalka István; Kárpáti Andrea; Gaul Emil; Hartai László; Laczó Zoltán; Gabnai Katalin
Cím: Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2001
Alcím: A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 2001. | ISBN: 963-389-169-8

Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Neveléstudomány, Pedagógia, Tanulmánykötet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Neveléstudomány, Pedagógia, Tanulmánykötet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[5-6]
Előszó
[7]
I. A neveléstudomány általános kérdései
[9]-[152]
Báthory Zoltán-Perjés István: A neveléstudomány a tudományok családjában
[11]-29
Prológus
[11]
A kulturális evolúció tudományképei
[11]-13
A modern neveléstudomány kialakulása
13-15
A neveléstudomány differenciálódása
15-18
A magyar neveléstudomány
18-24
Epilógus
24-27
Irodalom
28-29
Zrinszky László: A századvég nevelésfilozófiája
[30]-45
Multikulturalizmus és/vagy egyetemesség
33-35
Lehetséges-e posztmodern pedagógia?
35-38
Információs vagy tudástársadalom?
38-41
Konstruktivizmus a pedagógiában
41-43
Irodalom
44-45
Németh András-Szabolcs Éva: A neveléstörténeti kutatások főbb nemzetközi tendenciái, új kutatási módszerei és eredményei
[46]-76
1. A társadalomtörténeti orientációjú történetírás kibontakozása
[46]-54
2. A neveléstörténeti kutatás újabb nemzetközi irányzatai
55-62
3. A neveléstörténet kutatási módszereinek gazdagodása
65-71
Irodalom
72-76
Pukánszky Béla: A gyermekkor-történeti kutatások főbb tendenciái
[77]-95
Új tudományágak születése
[77]-78
A gyermekkortörténet bölcsőjénél
78-81
Ariés mellett és ellen
81-88
Történeti demográfia és gyerekkortörténet
88-91
Gyermekkortörténet Magyarországon
92-93
Irodalom
93-95
Kozma Tamás: Közösségi elszámoltatás az oktatásban
[96]-110
Az iskolai elszámoltathatóság értelmezései
98-99
Az elszámoltatási törekvések eredete
99-102
Iskolai elszámoltathatóság és a felügyelet/értékelés/minőségbiztosítás vita
102-104
Iskolai elszámoltathatóság és a privatlzáció/piacosítás vita
104-106
Iskolai elszámoltathatóság és a társadalmiasítás/részvétel/autonómia vita
106-107
Iskolai elszámoltathatóság és a szolgáltatás/közszolgálatiság vita
107-108
Megjegyzés
108
Irodalom
108-110
Forray R. Katalin-Cs. Czachesz Erzsébet-Lesznyák Márta: Multikulturális társadalom - interkulturális nevelés
[111]-125
Oktatáspolitikai paradigmák
[111]-114
A multikulturális/interkulturális paradigma kialakulása
114-115
Az interkulturális oktatáspolitikák nemzetközi jogi alapjai
116-117
Az interkulturális nevelés lehetősége és hatékonysága
117-122
Problémák és javaslatok
123-124
Irodalom
124-125
Polónyi István: Oktatás és gazdaság
[126]-[152]
A klasszikus közgazdászok és az emberi tőke elmélete
129-134
Az emberi erőforrás fejlesztésének tervezésével foglalkozó elmélet
134-138
Az oktatás hatékonyságával és finanszírozásával foglalkozó irányzatok
138-142
A szűrőelmélet
142-143
Kétkedések az oktatás gazdasági szerepében
143-149
Befejezés helyett
149-150
Irodalom
150-[152]
II. A neveléstudomány alkalmazásai
[153]-351
Halász Gábor: Decentralizáció és intézményi autonómia a közoktatásban
[155]-176
Az oktatásügyi decentralizáció okai és az ezt célzó politikák
[155]-158
Fogalmi keretek és értelmezési problémák
158-164
Decentralizáció és rendszerszabályozás
164-170
A decentralizáció hatása és perspektívái
170-173
Irodalom
173-176
Golnhofer Erzsébet: Oktatásmenedzsment
[177]-190
Az oktatásmenedzsment kialakulása, intézményesülése
[177]-179
Szervezetfelfogások: az iskolák, mint szervezetek
179-184
Decentralizáció-önmenedzselés-oktatásmenedzsmentek
184-187
Eklekticizmus, pluralizmus
187-188
irodalom
188-190
Ballér Endre: A tantervi dokumentumok megváltozott szerepe az oktatás tartalmának szabályozásában és fejlesztésében
[191]-212
Bevezetés
[191]-192
Az oktatás tartalmi fejlesztését befolyásoló újabb tényezők nemzetközi perspektívából
192-196
A tantervek szerepének megváltozása az oktatás tartalmi szabályozásában
196-199
Tantervek és tartalmi szabályozás Magyarországon a 20. század utolsó évtizedeiben; a tantervi reformok ingájának kilengései
199-207
A közoktatás tartalmi fejlesztésének újabb nemzetközi és hazai tendenciái (összefoglalás és kitekintés)
207-210
Irodalom
210-212
Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében
[213]-234
A gondolkodás és a cselekvés viszonya
215-218
A tudás jellege
218-221
A nézet
221-228
A reflexió szerepe a tudás és a cselekvés kapcsolatában
228-230
Záró megjegyzések
230-231
Irodalom
231-234
Nagy Mária: Tanárok-a világban és az osztálytermekben
[235]-250
Világ tanárai
236-238
Kik a tanárok? Kik legyenek?
238-242
Fizetés, alkalmazás, munkakörülmények
242-246
A feladatok
246-248
Ami a tantermekben/iskolákban történik
248-249
Irodalom
250
Nagy József-Zsolnai Anikó: Szociális kompetencia és nevelés
[251]-269
A szociális kompetencia mint komponensrendszer
252-253
Szociális motívumrendszer
253-257
Szociális képességrendszer
257-259
A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztése
259-264
Irodalom
265-269
Csapó Benő: A kognitív képességek szerepe a tudás szervezésében
[270]-293
Elméleti keretek a tudás és a képességek szerepének értelmézéseben
271-275
A kompetencia és a szakértelem
275-279
A képességek szerepe a tananyag megértésében és a tudás alkalmazásában
279-284
A képességek fejlődése és fejlesztése
284-288
Irodalom
288-293
Orosz Sándor: Tudásmérés a XX. század utolsó évtizedében
[294]-313
I. Értelmezési problémák
[294]-297
II. Tudásmérés az iskolai gyakorlatban
297-308
III. Pedagógiai kutatás mérés
308-312
Irodalom
312-313
Csányi Yvonne-Perlusz Andrea: Integrált nevelés-inkluziv iskola
[314]-332
A szegregációtól az integrációig
[314]-315
Az integráció fogalma és kialakulása
315-318
Fogyatékosság-speciális nevelési szükséglet
318
Az integrált nevelés változatai
318-319
Lokális vagy fizikai integráció
319
Szociális integráció
319
Funkcionális integráció
319-320
Fogadás (integráció)
320-321
Befogadás (inklúzió)
321-322
Az integráció megvalósulása Magyarországon
322-330
Irodalom
331-332
Mesterházi Zsuzsa - Gereben Ferencné: A tanulási nehézségek-a nehezen tanuló gyermek
[333]-351
Bevezetés
[333]
A tanulási képesség kialakulásának pszichológiai és pedagógiai értelmezése
[333]-335
A tanulási nehézségek értelmezése
335-336
A tanulási nehézségek típusai
336-337
A tanulási nehézségek előfordulásának epidemiológiai kérdései
337
A tanulási zavar
338-344
Az intellektuális összteljesítmény és tanulási képességzavar viszonya
344-346
A tanulási akadályozottság
346-348
A nehezen tanuló gyermekek oktatása
348-349
Irodalom
349-351
III. A műveltségi területek pedagógiája
[353]-465
Csíkos Csaba-Dobi János: Matematikai nevelés
[355]-372
A matematikai megismerés természete
[355]-363
A matematika tanítása
363-366
Magyarországi kutatások a maatematikai nevelés területén
366-367
Irodalom
367-372
Nahalka István: A természettudományos nevelés kutatásának és fejlesztésének kérdései
[373]-389
I. Bevezetés
[373]-374
II. A természettudományos nevelés célrendszere
374-379
III. A természettudományok tanulásának folyamatai-átalakuló gondolkodásmód
380-386
Irodalom
386-389
Kárpáti Andrea: Informatika az iskolában
[390]-415
1. A tudásalapú társadalmak oktatási informatikai stratégiáinak alapelvei
[390]-392
2. Az informatikai kultúra oktatásának keretei
392-395
3. Az oktatási szoftverek vizsgálata
395-396
4. Iskolai hálózatok
397-398
5. A rendszergazda-probléma
398-399
6. A tudásalapú társadalom pedagógiája
399-407
7. Fenntartható-e az oktatási informatikai fejlődés?
407-410
Hivatkozások
410-415
Gaul Emil: Vizuális nevelés
[416]-428
A művészetoktatás helyzete és újabb törekvései Európában
[416]-417
A vizuális nevelés megújulásának tudományos alapjai
417-419
Hagyomány és újdonság az európai vizuális nevelés tartalmában
419
A vizuális kommunikáció tanítása
420-421
A tárgy- és környezetkultúra tanítása, az angol design education példáján
421-423
A kulturális örökség ápolása
423-424
Innováció az USA művészetoktatásában
424-425
Hogyan lett a rajzból vizuális kultúra tantárgy Magyarországon?
425-428
Hartai László: Mozgóképkultúra és médiaismeret
[429]-436
Irányzatok a médiaoktatásban: hazai megközelítés, nemzetközi kitekintés
[429]-432
Műhely, eltérő koncepciók
433
Mozgókép- és médiaoktatás és a kortárs művészet
434-435
A mozgókép- és médiaoktatás szerepe a korszerű iskolában
435-436
Laczó Zoltán: Zenei nevelés a közoktatásban
[437]-451
Gabnai Katalin: A drámapedagógia hazai legitimációja
[452]-465
A régmúlt
[452]-453
A közelmúlt-a drámapedagógia megjelenése
453-454
1985-váltópont vagy mélypont?
454-455
A felsőoktatás kapuja előtt
455-457
A közoktatás kapujában
457
A NAT-on belül
458
Módszer és tantárgy
458-459
Tartalmak és technikák
459
Irányzatok és táborok?
459-461
Jelenkori gondok és felismerések, hazai jellegzetességek
461-462
Irodalom
462-465
Summaries
[467]-488
Hátsó borító