Tulajdonreform

Az utóbbi három év korszakos változások kezdeteiként vonul majd be a gazdaságtörténetbe. Gazdasági rendszerváltás kezdődött, amely az állam által irányított gazdasági mechanizmusból vegyestulajdonú szociális piacgazdaságot tervez felépíteni. Egyidejűleg és történelmi léptékkel igen rövid idő alatt több síkon folyó átrendeződésről van szó. Végbe kell menni a piaci mechanizmusok teljeskörűvé válásának, vállalati modellváltásnak, a tulajdonrendszer reformjának, valamint a nemzetgazdaság világgazdaságba integrálódásának. Az elmúlt három év legjelentősebb fordulata e folyamatok gazdaságjogi hátterének kétségbevonhatatlan fejlődése, valamint a már jóval korábban megkezdett eszköz- és intézményteremtő folyamatok folytatása a piacgazdaság vázrendszerének megszilárdítása érdekében. Mindaz ami eddig történt, de az is, ami nem történt meg, a gazdaságjogi feltételek kimunkálása kapcsán, egyszerre minősíti és determinálja a gazdasági rendszerváltás hatásosságát. E rövid időszak páratlanul gyors változások sorát hozta a gazdaság politikai kezelésével összefüggésben, s a politikai miliő látványos átváltozásai olyan cselekvési kényszerrel párosultak, hogy napjainkban éppen emiatt nem rendelkezhetünk konzisztens gazdaságjogi bázissal a gazdasági rendszerváltás vezérléséhez. Az itt közreadott tanulmányok a változások tanújának és részesének reflexióit adják vissza, ami kordokumentumként is kezelhető. A tanulmányok alapvető fontosságú gazdasági törvények kibocsátásához kapcsolódnak, vagy az elmúlt három év legjelentősebb fordulataihoz. A keletkezéstörténeti körülmények azért fontosak, mert egy döntően a politikai mozgások által uralt közegben ezek az írások a szakmai nézőpont érvényesítésére helyezték a fő súlyt. Ennek legfőbb indokát a gazdaságnak a politika egyoldalú nyomása alóli felszabadítása szolgáltatja. „A vállalati érdekeltség új centruma” c. cikk a társasági törvény megjelenését követően íródott, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok társasággá alakítása nem pusztán formaváltás, hanem a vállalati működési modell gyökeres átalakítását is megköveteli. A „Kiút a növekedési válságból” c. tanulmány a politikai hatalomváltás első lépéseinek megtételekor arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen összetett problématömeg megoldása vár az új rendszerre. A társasági törvényt rövid idő elteltével követte az átalakulási törvény, amelynek várható hatását „A vállalati átalakulás szükségessége és buktatói” c. cikk analizálta. A szabad választásokat megelőző hónapok politikai küzdelmei a gazdaság jövőjét méltánytalanul háttérben hagyták, s e hiányérzet fejeződik ki „Az elfelejtett reform árnyai” c. cikkben. Minthogy az utóbbi három év egyik legfajsúlyosabb, s legkevésbé megnyugtatóan kezelt kérdése a tulajdonrendszer átalakítása volt, e problematika három hosszabb tanulmány témáját is adja.