Magyar
English
Közigazgatási jog
Szerkesztők:
Bencsik András [1984]; Rózsás Eszter További szerzők: Ivancsics Imre ; Bencsik András [1984]; Csefkó Ferenc ; Fábián Adrián; Fülöp Péter; Rózsás Eszter
Cím: Közigazgatási jog
Alcím: Különös rész
Sorozatcím: Dialóg Campus tankönyvek | Institutiones juris
Megjelenési adatok: Dialóg Campus, Budapest - Pécs, 2018. | ISSN: 1418-1274 | 1218-9375 | ISBN: 978-615-5877-82-7
Megjegyzés: Harmadik, átdolgozott kiadás
„A közigazgatás-tudomány oktatásának jó évszázada a legérzékenyebb és mindmáig megnyugtatóan meg nem oldott problémája a Különös rész oktatása” - írta Száméi Lajos, a hazai közigazgatás-tudomány egyik kimagasló művelője 1972-ben. A nehézséget elsősorban abban látta, hogy a közigazgatási jog különös részének anyaga „mérhetetlenül hatalmas” és erősen változékony. A fenti sorok papírra vetése óta a nehézségek nem csökkentek. Ennek ellenére magunk is úgy véljük, hogy a különös rész egyes fejezeteinek megismerését a joghallgatók részére lehetővé kell tenni. Napjaink tananyagíróinak munkáját is számos körülmény nehezíti. Ezek közül a legfontosabb az ágazati politikák kidolgozatlansága, illetve instabilitása. A gyorsan változó napi politika az alaposan előkészített, konszenzuson alapuló, hosszú távon érvényesítendő fejlesztési és működési elvek rendszerének a kimunkálását megnehezíti. A fentiek és egyéb okok miatt a jogi szabályozás a változékony és kiszámíthatatlan. Mindezeket figyelembe véve a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi Tanszékének munkatársai - követve más hazai jogi karok példáját - szakirodalmi munkásságukat a közigazgatási jog különös részének feldolgozására is kiterjesztik. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartanunk, hogy ez a tankönyv nem előzmény nélküli. A pécsi közjogi műhely munkatársai eddig több ízben igyekeztek a közigazgatási jogi különös rész témakörét egyetemi jegyzetként feldolgozni, azzal a céllal, hogy e stúdium elsajátításához írott tananyag álljon a joghallgatók rendelkezésére. Az idő közben bekövetkezett jogalkotói lépések azonban - különösen az Alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos és egyéb törvények elfogadása - az államszervezetben és a közigazgatás működésében egyaránt koncepcionális és lényeges változásokat eredményeztek. Ennélfogva - a hatályos joganyag feldolgozására törekedve - a közigazgatási jog különös részének a korábbiakhoz képest bővített és átdolgozott változatát nyújtjuk át az olvasónak. Ebben a tankönyvben - a teljesség igénye nélkül - az úgynevezett gazdasági közigazgatás egyes területeivel, a humán szolgáltatások igazgatásával, a védelmi szakigazgatással, valamint a fontosabb állami alapnyilvántartások tárgykörével foglalkozunk. Reméljük, hogy ez a kiadvány hasznos ismeretekkel szolgál mind a joghallgatók, mind a szakigazgatási ismereteket elsajátítani szándékozók számára.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Rendőrség, Közigazgatás, Közigazgatási eljárás, Területfejlesztés, Népesség-nyilvántartás, Rendvédelem, Fogyasztóvédelem, Anyakönyvi igazgatás, Menedékjog, Magyar Közigazgatási jog
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Rendőrség, Közigazgatás, Közigazgatási eljárás, Területfejlesztés, Népesség-nyilvántartás, Rendvédelem, Fogyasztóvédelem, Anyakönyvi igazgatás, Menedékjog, Magyar Közigazgatási jog
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Sorozati címlap
Címlap
Copyright / Impresszum
Tartalom
[5]-16
Ivancsics Imre: Előszó
17
A közigazgatási jogi különös rész fogalma és jelentősége
[19]-22
1. A különös rész fogalma és kialakulása
[19]-20
2. A különös részi joganyag és témakörei
20-21
3. A különös rész mint tantárgy
21-22
Felhasznált irodalom
22
I. A rendőrség igazgatása
[23]-45
1. Rendészet vagy rendvédelem?
[23]-26
1.1. A rendészet meghatározása
[23]-25
1.2. A rendvédelemről
25-26
2. A rendőrség
27-45
2.1. A rendőrség feladatai
27-29
2.2. A rendőrség jogállása
29-33
2.2.1. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
30-31
2.2.2. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
31-32
2.2.3. A Terrorelhárítási Központ
32-33
2.3. A rendőrség irányítása
33-35
2.3.1. A Kormány irányító tevékenysége
33
2.3.2. A miniszteri irányítás
33-34
2.3.3. Az országos rendőrfőkapitány irányitó tevékenysége
34-35
2.4. A rendőrség működése
35-39
2.4.1. A feladat ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége
36
2.4.2. Az általános intézkedési kötelezettség
36-37
2.4.3. Az arányosság elve
37-38
2.4.4. A kényszerítő eszközök alkalmazása
38
2.4.5. Titoktartási kötelezettség
38
2.4.6. Fegyverviselési jog
39
2.4.7. Segítségnyújtási kötelezettség
39
2.4.8. Közreműködő igénybevételének lehetősége
39
2.4.9. A díjkitűzés lehetősége
39
2.5. A Független Rendészeti Panasztestület
40-41
2.6. A rendőrség együttműködése
41-45
2.6.1. A rendőrségi szervezet alakításához kapcsolódó véleményezési jog
41
2.6.2. A vezetői kinevezésekhez kapcsolódó véleményezési jog
41-42
2.6.3. A képviselő-testület irányában érvényesülő beszámolási kötelezettség
42
2.6.4. A képviselő-testület tájékoztatása
42
2.6.5. Tájékoztatási kötelezettség
42-43
2.6.6. A felteljesztési jog
43
2.6.7. Szerződéskötési lehetőség
43
2.6.8. Bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság alakítása
44
2.6.9. A rendőrség együttműködése más szervekkel
44-45
Felhasznált irodalom
45
II. Az egyéb rendvédelmi szervek igazgatása
[47]-63
1. Katasztrófavédelmi igazgatás
[47]-52
1.1. A katasztrófák elleni védekezés rendszere
48-49
1.2. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek
50-51
1.3. A polgári védelem
51-52
2. A nemzetbiztonsági igazgatás
52-63
2.1. A nemzetbiztonság
52-53
2.2. A polgári nemzetbiztonság
54-62
2.2.1. Az Információs Hivatal
54-55
2.2.2. Az Alkotmányvédelmi Hivatal
55-56
2.2.3. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
56-57
2.2.4. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
58-59
2.2.5. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
59
2.2.6. A nemezbiztonsági szervek működése
59-62
Felhasznált irodalom
62-63
III. A külföldiek igazgatása és a menedékjog
[65]-89
1. Az idegenjog, az idegenrendészet és a mozgásszabadság összefüggései
[65]-66
2. Az idegenrendészet története
66-69
2.1. Az idegenrendészet szabályozása a 20. században
66-68
2.2. A migrációs szabályok változása
69
3. Az idegenrendészet szabályozása
70-77
3.1. Nemzetközi és európai uniós szabályozás
70-71
3.2. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
71-74
3.2.1. A törvény hatálya
71-72
3.2.2. A beutazás és a tartózkodás szabályai
72-73
3.2.2.1. Száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett tartózkodás
72
3.2.2.2. Száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás
72-73
3.2.2.3. Állandó tartózkodás
73
3.2.3. A beutazás és tartózkodás jogának korlátozása, tilalma
73-74
3.3. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
74-77
3.3.1. A törvény hatálya
74
3.3.2. A beutazás és tartózkodás szabályai
74-76
3.3.2.1. Száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett tartózkodás
74-75
3.3.2.2. Száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás
75-76
3.3.3. A beutazás és tartózkodás jogának korlátozása, tilalma
77
4. Az idegenrendészeti eljárás szervei
77-78
5. A menekültügyi igazgatás
78-89
5.1. A menedékjog fogalma, jellege
78-79
5.2. A menedékjog nemzetközi és európai uniós szabályozása
79-81
5.3. A menedékjog rendszerváltozás utáni története Magyarországon
81-82
5.4. A menekültügy szabályozása
82-89
5.4.1. A menedékjog alanyai
82-84
5.4.2. A menekültügyi eljárás általános szabályai
84-85
5.4.3. A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárás
86-87
5.4.4. A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás
87-88
5.4.5. A menekültügyi eljárás szervei
88-89
Felhasznált irodalom
89
IV. Gazdaságigazgatás - gazdasági versenyjog
[91]-108
1. A gazdasági élet és a közigazgatás összefüggései
[91]-99
1.1. A gazdasági versenyjog fogalma és funkciói
[91]-92
1.2. A gazdasági versenyjog kialakulása és fejlődése
92-95
1.2.1. Az európai versenyjog kialakulása
92-93
1.2.2. Az amerikai versenyjog fejlődése
93
1.2.3. A magyar versenyjogi szabályozás
93-95
1.3. Szabályozási modellek a különböző államokban
95-98
1.3.1. A német modell
96
1.3.2. A francia modell
97
1.3.3. Az angolszász modell
97-98
1.4. A gazdasági versenyjog alapelvei
98-99
2. A gazdasági közigazgatás szervezete: Gazdasági Versenyhivatal
99-108
2.1. A Gazdasági Verseny hivatal jogállása és feladatai
99-100
2.2. A Gazdasági Versenyhivatal szervezete
100-101
2.3. Piacelemzés és ágazati vizsgálat
102-103
2.4. Bejelentés és panasz
103
2.5. A verseny felügyeleti eljárás szabályai
104-108
2.5.1. Általános szabályok
104
2.5.2. A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítása
104-105
2.5.3. A vizsgáló és a versenytanács eljárása
105
2.5.4. Egyezségi kísérlet
105-106
2.5.5. Az utóvizsgálat és a határozathozatal
106
2.5.6. Jogorvoslatok a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában
106-107
2.5.7. A Gazdasági Versenyhivatal által indítható per
107
2.5.8. A bíróság versenyfelügyeleti eljárása
107
2.5.9. A Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi hatásköre
107
Felhasznált irodalom
108
V. A fogyasztóvédelem igazgatása
[109]-129
1. A fogyasztóvédelem és a közigazgatás összefüggései
[109]-112
1.1. A fogyasztóvédelem fogalma és funkciói
[109]-110
1.2. A fogyasztóvédelem kialakulása és fejlődése
110-112
2. A fogyasztói jogok és a jogérvényesítés
112-119
2.1. A fogyasztói alapjogokról általában
112
2.2. Fogyasztói alapjogok a fogyasztóvédelmi törvényben
113
2.3. A fogyasztói jogok érvényesítése
114-119
2.3.1. A panaszeljárás
114
2.3.2. Az ügyfélszolgálat
114-115
2.3.3. A fogyasztóvédelmi referens
115-116
2.3.4. A békéltető testület eljárása
116-117
2.3.5. A fogyasztóvédelmi rezsipont
118
2.3.6. Keresetindítás
118-119
3. A fogyasztóvédelem intézményrendszere
120-129
3.1. A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere
120-121
3.2. A helyi önkormányzatok szerepe
121-122
3.3. A fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek szerepe
122-124
3.4. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi intézményei
124
3.5. A fogyasztóvédelmi hatóság
124-129
3.5.1. Történeti előzmények
124-125
3.5.2. A fogyasztóvédelmi hatóság szervezete
125
3.5.3. A fogyasztóvédelmi hatóság feladat- és hatásköre
125-126
3.5.4. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának speciális szabályai
126-129
Felhasznált irodalom
129
VI. Területfejlesztés
[131]-156
1. A területfejlesztés fogalmi apparátusa
[131]-134
1.1. Területfejlesztés az állami szervek rendszerében
[131]
1.2. A területfejlesztés fő fogalmai
[131]-134
1.2.1. Területfejlesztés
132
1.2.2. Területfejlesztési politika
132
1.2.3. Területrendezés
132
1.2.4. Regionális tudomány
133
1.2.5. Régió
133
1.2.6. Térség
133
1.2.7. Elmaradott térség
134
1.2.8. Vidékfejlesztés
134
1.2.9. Fenntartható fejlődés
134
1.2.10. Tervek
134
1.2.11. Operatív program
134
2. A területfejlesztés alapelvei
134-136
2.1. Szubszidiaritás és decentralizáció
134-135
2.2. Koncentráció
135
2.3. Programozás
135
2.4. Addicionalitás - önerő biztosítása
135
2.5. Partnerség - sokszereplős modell
135
2.6. Fenntarthatóság
136
2.7. Átláthatóság - nyilvánosság
136
2.8. Esélyegyenlőség
136
3. A területfejlesztés területi egységei
136-138
3.1. A NUTS-rendszer
136-137
3.2. A NUTS-rendszer hazai területi egységei
137-138
3.2.1. Az ország területe
137
3.2.2. Térség (nagyrégió - régió)
137
3.2.3. Magyarország területének NUTS szerinti beosztása
137
3.2.4. Megye
138
3.3. Egyéb támogatáspolitikai területi egységek
138
4. Visszapillantás a területfejlesztési támogatáspolitika történetére
138-140
4.1. Uniós kitekintés
138-139
4.2. A rendszerváltás területfejlesztési sajátosságai
139-140
5 A területfejlesztés intézmény-és szervezetrendszere
140-147
5.1. A törvényi szabályozás szerkezete
140-141
5.2. A Tft. cél-és feladatrendszere
141
5.3. Az intézményrendszer főbb típusai
141-142
5.4. Központi állami szervek
142-143
5.4.1. Országgyűlés
142
5.4.2. Kormány
142-143
5.4.3. A területfejlesztésért felelős miniszter
143
5.4.4. A többi miniszter
143
5.5. Területi közigazgatási és térségi területfejlesztési szervek
143-145
5.5.1. Államigazgatási szervek
143
5.5.2. A megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat
143-145
5.5.3. Térségi fejlesztési tanács
145
5.5.4. Területfejlesztési önkormányzati társulások
145
5.6. Konzultációs, érdekegyeztetési szervek, egyéb térségi szervezetek
145-146
5.6.1. Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum
145
5.6.2. Regionális és megyei területfejlesztési konzultációs fórumok
146
5.7. Az uniós jog által meghatározott területfejlesztési szervezettípusok
146-147
5.7.1. Irányító hatóság
146
5.7.2. Igazoló hatóság
146
5.7.3. Ellenőrző hatóság
146
5.7.4. Kifizetéseket biztosító szervezetek
146
5.7.5. Monitoringbizottság
146
5.7.6. Közreműködő szervezet
147
5.7.7. Független köz- vagy magánjogi szervezet
147
6. A korábbi időszak uniós fejlesztési programjai, tervei
147-148
6.1. A PHARE-programok
147
6.2. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv
147
6.3. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az Új Széchenyi Terv (ÚSZT)
148
7. Az új hazai (terület)fejlesztési támogatáspolitika
148-154
7.1. Nemzeti Fejlesztés - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció
148-149
7.2. A 2014-2020-as programozási időszak prioritásai
149-150
7.3. A Széchenyi 2020 intézményrendszere
150-151
7.4. Terület-és településfejlesztési operatív program
151-154
7.4.1. A program jellege, alapcéljai
151
7.4.2. Prioritási tengelyek
152
7.4.3. Finanszírozási terv
152
7.4.4. Integrált területfejlesztési megközelítés
153
7.4.5. A szegénység által leginkább sújtott területek fejlesztése
153
7.4.6. Az irányításért, a kontrollért és az ellenőrzésért felelős hatóságok és szervezetek, valamint az érintett partnerek szerepe
153
7.4.7. A kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése
153-154
7.4.8. Horizontális elemek
154
8. A hazai területfejlesztés két évtizedének értékelése
154-155
Felhasznált irodalom
156
VII. Az építésügy igazgatása
[157]-172
1. Az építésügy és a közigazgatás összefüggései
[157]-158
1.1. Az építésügy fogalma, jelentősége
[157]
1.2. Az építésügyi igazgatás funkciói
[157]-158
2. Az építésügyi igazgatás kialakulása és fejlődése
158-160
2.1. Momentumok az építési igazgatás világtörténetéből
158-159
2.2. Az építésügyi igazgatás magyarországi állomásai
159-160
3. Az építésügyi igazgatás jogi szabályozása
161
4. A településrendezés
161-166
4.1. A településrendezés célja
161
4.2. A településrendezés eszközei
162-163
4.2.1. A településszerkezeti terv
162
4.2.2. Helyi építési szabályzat
162
4.2.3. A Duna-parti építési szabályzat
163
4.2.4. A Városligeti építési szabályzat
163
4.3. A településrendezés sajátos jogi eszközei
163-166
4.3.1. Építésjogi követelmények
163
4.3.2. Tilalmak
163
4.3.3. Telekalakítás
164
4.3.4. Elővásárlási jog
164
4.3.5. Kisajátítás
164
4.3.6. Helyi közút céljára történő lejegyzés
164
4.3.7. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
164-165
4.3.8. Településrendezési kötelezések
165
4.3.9. Kártalanítási szabályok
165
4.3.10. Településrendezési szerződés
165
4.3.11. Közterület-alakítás
165
4.3.12. Összevont telepítési eljárás
165
4.3.13. Településképi véleményezési jog
166
4.4. Településrendezési eljárás
166
5. Építésrendészet
167-172
5.1. Az építésrendészet fogalma
167
5.2. Engedélyek az építésrendészetben
167-170
5.2.1. Építési munkák engedélyezése
168
5.2.2. Használatbavételi engedély
168
5.2.3. Fennmaradási engedély
168
5.2.4. Összevont engedélyezési eljárás
169
5.2.5. Az egyszerű bejelentéshez kötött eljárás
169-170
5.3. Építésügyi hatósági ellenőrzés
170
5.4. Építésfelügyeleti tevékenység
170-171
5.5. Az építésrendészeti igazgatásban részt vevő szervek
171
5.6. Az építésügyi hatósági eljárások különös szabályai
171-172
Felhasznált irodalom
172
VIII. Az állami alapnyilvántartások: az anyakönyvi igazgatás és a népesség-nyilvántartás
[173]-189
1. Az anyakönyvi igazgatás jelentősége, fogalma
[173]
2. Az állami nyilvántartások vázlatos története
174-175
3. Az anyakönyvi igazgatás alapelvei
176-177
3.1. Az anyakönyvek vezetése kizárólagos állami feladat
176
3.2. Teljesség elve
176
3.3. Egységesség elve
176
3.4. Folyamatosság elve
176
3.5. Bejelentési és bejegyzési elv
176
3.6. Közhitelűség elve
176-177
3.7. Deklarativitás elve
177
3.8. A nyilvánosság kizárásának elve
177
4. Az anyakönyvi igazgatás jogi szabályozása
177-184
4.1. A jogi szabályozásról általában
177-178
4.2. Az anyakönyvi eljárás újraszabályozásának indokai és főbb tartalmi elemei
178-179
4.2.1. Az új szabályozás megalkotásának indokai
178
4.2.2. Az új szabályozás módja és rendszere
179
4.3. Az anyakönyvezési eljárás különös eljárási szabályai
179-182
4.3.1. Hatásköri szabályok
179-180
4.3.2. Illetékességi szabályok
180-181
4.3.3. Bejelentés
181
4.3.4. Okirat és személyes nyilatkozat
181-182
4.3.5. Az állampolgárság vizsgálata
182
4.4. Az anyakönyvek vezetésére vonatkozó főbb szabályok
182-183
4.4.1. Az elektronikus és a papíralapú anyakönyv
182
4.4.2. Az anyakönyvezés helye és időpontja
183
4.4.3. A hazai anyakönyvezés
183
4.5. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszere
183-184
4.6. Az anyakönyvekről kiállítható okiratok
184
4.6.1. Az anyakönyvi kivonat
184
4.6.2. Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány
184
5. Az okmányirodák működése
185-188
5.1. Az okmányirodák kialakulása
185
5.2. Az okmányirodák illetékességi területe
185-186
5.3. Az okmányirodák ügyfélfogadási rendje
186-187
5.4. A polgárok személyi adatainak nyilvántartása
187-188
5.4.1. A népesség-nyilvántartás szervezete
187
5.4.2. A nyilvántartás adatai és adatforrásai
188
5.4.3. A nyilvántartásból beszerezhető adatok
188
5.4.4. A lakcím bejelentése és nyilvántartása
188
Felhasznált irodalom
189
IX. Szociális igazgatás
[191]-209
1. A szociálpolitika fogalma és kialakulása
[191]-193
1.1. A szociálpolitika kialakulásának indokai
[191]
1.2. A szociálpolitika fogalma
[191]-193
1.2.1. Pragmatikus megközelítés
192-193
1.2.2. Funkcionalista megközelítés
193
1.2.3. A strukturalista fogalom
193
2. Fejezetek a szociálpolitika történetéből
193-196
2.1. A szociálpolitika világtörténete
193-194
2.2. A szociálpolitika hazai története
194-196
3. A szociális igazgatás alapelvei
196-200
3.1. Az alapelvek jelentősége
196-197
3.2. A szociális igazgatás legfőbb alapelvei
197-200
3.2.1. Univerzalitás elve
197
3.2.2. Szelektivitás elve
197
3.2.3. Településen belüli normativitás
198
3.2.4. Szegregáció elve
198
3.2.5. Integráció elve
199
3.2.6. Családban gondolkodás elve
199
3.2.7. Komplexitás elve
199
3.2.8. Felelősségmegosztás elve
199-200
3.2.9. Progresszivitás elve
200
3.2.10. Egyenlő hozzáférés elve
200
4. A szociális igazgatás rendszere, szabályozása
200-209
4.1. A szabályozás értékelése
200-201
4.2. A szociális igazgatás szervezete
202-204
4.2.1. Az Országgyűlés szerepe
202
4.2.2. A Kormány szerepe
202
4.2.3. A miniszterek ágazati irányító tevékenysége
203
4.2.4. A szociális igazgatásban részt vevő központi hivatalok
203
4.2.5. A területi államigazgatási szervek és egyes államigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati szervek
203-204
4.2.6. A helyi önkormányzatok
204
4.3. A szociális igazgatás különös eljárási szabályai
204-205
4.4. A szociális ellátások rendszere
205-209
4.4.1. Pénzbeli ellátások
205-206
4.4.2. Természetben nyújtott szociális ellátások
206-207
4.4.3. Szociális szolgáltatások
207-209
4.4.3.1. Alapszolgáltatások
207-208
4.4.3.2. Szakosított ellátási formák
208-209
Felhasznált irodalom
209
X. Az egészségügy igazgatása
[211]-233
1. Az egészségügy és a közigazgatás összefüggései
[211]-213
1.1. Az egészségügy fogalma és funkciói
[211]-212
1.2. Az egészségügy jogi szabályozása
212-213
2. Az egészségügy vázlatos története
213-215
2.1. Az egészségügy világtörténetének főbb állomásai
213-214
2.2. A magyar egészségügy kialakulása és fejlődése
214-215
3. A gyógyító-megelőző ellátás
215-221
3.1. Az egészségügyi ellátások rendszere: a progresszivitás elve
215-216
3.2. A betegek jogai az Eütv. szerint
217-219
3.2.1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog
217
3.2.2. Az emberi méltósághoz való jog
217
3.2.3. A kapcsolattartás joga
217-218
3.2.4. A gyógyintézet elhagyásának joga
218
3.2.5. A tájékoztatáshoz való jog
218
3.2.6. Az önrendelkezéshez való jog
218
3.2.7. Az ellátás visszautasitásának joga
218-219
3.2.8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
219
3.2.9. Az orvosi titoktartáshoz való jog
219
3.3. A betegek kötelességei
219
3.4. A betegek jogainak érvényesítése
220-221
3.4.1. A panaszeljárás
220
3.4.2. A betegjogi képviselő
220
3.4.3. Közvetítői tanács
221
3.4.4. A betegek jogvédelmének egyéb eszközei
221
4. Az egészségügy szervezete
221-228
4.1. Az állami szervek egészségügyi feladatai
221-223
4.1.1. Az Országgyűlés szerepe
221
4.1.2. A Kormány szerepe
221-222
4.1.3. A miniszter(ek) feladata
222
4.1.4. A népegészségügyi államigazgatási szerv feladata
222-223
4.1.5. A területi államigazgatási szervek szerepe
223
4.2. A szakmai kamarák szerepe az egészségügyben
223-225
4.2.1. Az egészségügyi szakmai kamarák rendszere
223
4.2.2. A szakmai kamarák feladat- és hatásköre
224
4.2.3. A szakmai kamarák állami felügyelete
224-225
4.3. A helyi önkormányzatok feladatai az egészségügyi alapellátások területén
225-226
4.3.1. A háziorvosi ellátás
225
4.3.2. Fogorvosi alapellátás
226
4.3.3. Ügyeleti, védőnői, iskola-egészségügyi ellátás
226
4.4. A helyi önkormányzatok feladatai az egészségügyi szakellátások területén
227
4.5. A helyi önkormányzatok településtisztasági (-üzemeltetési) feladatai
227-228
5. Közegészségügy és járványügy
228-233
5.1. A közegészségügy és a járványügy fogalma és funkciója
228-229
5.2. A közegészségügy szervezete és működése
229-230
5.3. A járványügyi igazgatás alapkérdései
230-233
5.3.1. A járványügy szervezete
230-231
5.3.2. A járványügyi intézkedések
231-233
Felhasznált irodalom
233
XI. Kulturális igazgatás
[235]-249
1. A kultúra és a közigazgatás összefüggései
[235]-237
1.1. A kulturális igazgatás kialakulása, története
[235]
1.2. A kulturális jogok
[235]-236
1.3. A kulturális igazgatás funkciói és tevékenységfajtái
236-237
1.4. A kulturális igazgatás ágazatai
237
2. A kulturális igazgatás szervezete és intézményei
237-240
2.1. A szervezet változásai
237-238
2.2. A központi szervek
238-240
2.3. A helyi önkormányzatok
240
3. A kulturális igazgatás egyes területei
240-249
3.1. A kulturális örökség védelme
240-243
3.1.1. A régészeti örökség védelme
241
3.1.2. Műemlékvédelem
241-242
3.1.3. A kulturális javak védelme
242-243
3.2. A közgyűjtemények igazgatása
243-248
3.2.1. Muzeális intézmények
243-245
3.2.2. Könyvtárak
245-246
3.2.3. Levéltárak
246-248
3.3. A közművelődés igazgatása
248-249
Felhasznált irodalom
249
XII. A köznevelésügy igazgatása
[251]-267
1. Az oktatás és a közigazgatás kapcsolata
[251]-257
1.1. Az oktatási igazgatás kialakulása, története
[251]-253
1.2. Az oktatáshoz való jog és a tankötelezettség
253-255
1.3. A köznevelés alapelvei
255-257
1.3.1. Az állam szerepének szükségessége
255
1.3.2. Az intézményválasztás szabadságának elve
255
1.3.3. Az intézmények alapításának szabadsága
255-256
1.3.4. Az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatás
256
1.3.5. A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának érvényesülése
256
1.3.6. A világnézetileg semleges oktatás elve
256
1.3.7. A diszkrimináció tilalma
256
1.3.8. Magyar nyelvű oktatás - nemzetiségi nyelven történő oktatás biztosítása
257
1.3.9. A speciális nevelési igények kielégítése
257
1.3.10. Az élethosszig tartó tanulás elve (lifelong learning)
257
2. A köznevelési igazgatás szervezete és intézményei
258-267
2.1. A köznevelés rendszere
258
2.2. A köznevelés intézményei
258-264
2.2.1. A köznevelés nevelő és oktató intézményei
258-260
2.2.2. A köznevelési intézmények szervezete és működése
261-262
2.2.3. A gyermek, tanuló jogai
262-264
2.3. A köznevelés szervezése és irányítása
264-267
2.3.1. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter szabályozó és irányító tevékenysége
264
2.3.2. Az Oktatási Hivatal
265
2.3.3. A Klebelsberg Központ és a tankerületi központok
265-267
Felhasznált irodalom
267
XIII. A felsőoktatás igazgatása
[269]-284
1. A felsőoktatás és a közigazgatás összefüggései
[269]-270
2. A felsőoktatás működésének alapelvei
270-271
3. A felsőoktatási autonómia
271-272
4. Felsőoktatási intézmény létesítése, átalakulása és megszűnése
272-274
4.1. Felsőoktatási intézmény létesítése
272-273
4.2. Felsőoktatási intézmény átalakulása
273
4.3. Felsőoktatási intézmény megszűnése
274
5. A felsőoktatási intézmény felépítése
274-278
5.1. A szenátus
275-276
5.2. A rektor
276-277
5.3. A kancellár
277
5.4. A konzisztórium
277-278
6. A felsőoktatás szervezése és irányítása
278-284
6.1. Az Oktatási Hivatal
280-281
6.2. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
281
6.3. A felsőoktatási intézmények szakmai testületei
281-282
6.3.1. A Magyar Rektori Konferencia
281-282
6.3.2. Az Országos Doktori Tanács
282
6.3.3. A Felsőoktatási Tervezési Testület
282
6.4. Érdekvédelem, érdekegyeztetés
283-284
Felhasznált irodalom
284
XIV. Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás
[285]-319
1. A gyermekvédelem és a közigazgatás összefüggései
[285]-296
1.1. Alapfogalmak
[285]-286
1.2. A gyermekvédelem kialakulása és története
286-289
1.3. A gyermekvédelem szabályozása
289-291
1.4. A gyermekek jogai
291-294
1.5. A gyermeki jogok védelme
294-296
2. A gyermekvédelmi ellátások rendszere
296-306
2.1. Az alapellátások
297-304
2.1.1. Pénzbeli ellátások
297-299
2.1.2. Természetben nyújtott ellátások
299-300
2.1.3. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
300-304
2.2. Szakellátások
304-306
2.2.1. Otthont nyújtó ellátás
304
2.2.2. Utógondozói ellátás
305
2.2.3. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
305-306
2.2.4. A javítóintézeti nevelés és ellátás
306
3. Gyermekvédelmi gondoskodás (hatósági intézkedések)
306-313
3.1. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
306-307
3.2. Védelembe vétel
307-308
3.3. Megelőző pártfogás elrendelése
308
3.4. Családba fogadás
308-309
3.5. Ideiglenes hatályú elhelyezés
309-310
3.6. Nevelésbe vétel
310-312
3.7. A gyermek személyes szabadságának korlátozása
312
3.8. Nevelési felügyelet
312-313
3.9. Utógondozás elrendelése
313
3.10. Utógondozói ellátás elrendelése
313
4. A gyermekvédelem intézményrendszere
314-316
4.1. A települési önkormányzat feladatai
314
4.2. A megyei fenntartó feladatai
314-315
4.3. A feladatok ellátásának módja
315-316
4.4. A miniszter feladatai
316
5. A gyámügyi igazgatás (hatósági) feladatai
317-319
Felhasznált irodalom
319
Kolofon
Hátsó borító