Postaépítészet Magyarországon
Szerkesztők: Bakos János; Kiss Antalné; Kovács GergelynéTovábbi szerzők: Bene Gábor; Gergely László; Kamondy Miklós; Kiss Antalné; Kovács Gergelyné; Kovács Sándor; Somkuti Vilmos
Cím: Postaépítészet Magyarországon
Megjelenési adatok: Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992. | ISBN: 963-7588-07-8
A kötet anyagának válogatása, majd összeállítása során szerzőinket és szerkesztőinket egyaránt örömmel és büszkeséggel töltött el annak a felismerése, hogy a postaépítészet látszólag szűk területén milyen gazdag szellemi és tárgyi örökség halmozódott fel az elmúlt század során. Mára egyrészük a szomszéd országok építészeti kincse lett, másrészük a három ágra szétvált Magyar Posta új, nagy intézményeinek közös múltját szimbolizáló építészeti emlékké vált. Könyvünkkel szeretnénk bemutatni ennek az örökségnek az egyetemes építészeti értékeit, hogy mai használóik, gondozóik tudatosan vállalják értő és méltó megőrzésüket. Kötetünk egyben tiszteletadás a jeles építészeknek és mindazon mérnököknek és technikusoknak, akiknek szaktudása, szorgalma szintén hozzájárult a tervek megvalósításához. Ők mindannyian példát mutatnak azoknak a kortársainknak, akik a postai, távközlési és műsorszórási intézményekben napjainkban munkálkodnak. (...) Az elmúlt századokban az emberiséget, a posta minden települést összekötő hálózata, ősi vágyakozása teljesüléséhez - a tér és az idő legyőzéséhez -segítette hozzá a hírközlés tekintetében. Gyors futárai, postakocsijai, mozgópostái, autói és repülőgépei a híreket és a küldeményeket egyre nagyobb távolságokra továbbították. Távírókon jelekké kódolt üzeneteink percek alatt nagy távolságokra jutottak el és jutnak el. A telefon a közvetlen beszélgetést teszi lehetővé máshol lévő társainkkal, a rádió messzi országokkal kapcsol össze az éter hullámain, a televízió pedig a világot hozza otthonunkba. Mindezt a posta és a távközlés különleges hálózata továbbította, továbbítja hozzánk. Ennek a hálózatnak az érrendszerét a műszaki berendezések alkotják, bennük íródik szakmai történetünk s velük formálódik jelenünk és jövőnk. Ennek ellenére a posta- és távközléstörténetben méltatlanul kevés szó esik a postai és távközlési technológiát, műszaki berendezéseket befogadó épületekről. Ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni a magyar postaépítészet kiemelkedő alkotásainak számbavételével, bemutatásával. Mi, a kötet szerzői és szerkesztői meglepődve tapasztaltuk, hogy mennyi értékes alkotással gazdagították épületeink a magyar építészettörténetet, milyen jelentős táj- és városképformáló épületek születtek az elmúlt évtizedekben. Összeállításunk elkészítése során kitűnt, hogy a funkcionális magyar építészet egyetlen fejezetét sem lehetséges megírni postaépületek nélkül.
Sajátos értékeink számbavételére éppen akkor került sor, amikor a klasszikus postaforgalmat, a távközlést és a műsorszórást eddig egységes hálózatban ellátó Magyar Posta 1990-ben három nagyvállalattá alakult. A hírközlés építészettörténetében ettől az évtől új fejezet kezdődik. Évszázadokra visszatekintő összeállításunknak éppen ez ad aktualitást. A könyvben összefoglalt oszthatatlan építészeti örökségünkről számot adva kötelezőnek érezhetjük az értékek megőrzését és ha immáron külön utakon is, segíthetjük a legjobb építészeti hagyományaink tovább éltetését.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Magyarország, Építészet, Épület, Magyar, Posta
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Magyarország, Építészet, Épület, Magyar, Posta
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Első fülszöveg
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-6
Előszó (Kovács Gergelyné)
7
A postaépítészet sajátosságai (Kovács Sándor)
8-12
Hírközlésünk évszázadai a honfoglalástól a XIX. századig (dr. Kamody Miklós)
13-26
A magyar postaépítészet története (1867-1991)
28-138
I. Postaépítészetünk a századfordulón (1867—1918) (Bene Gábor)
28-48
A Budapesti Főposta
28-33
Igazgatósági épületek
33-38
A Postatakarékpénztár
38-40
Postahivatali épületek
40-44
Pályaudvari postahivatalok
44-45
Távbeszélőközpontok
45-48
II. Postaépületek a két világháború között (1919-1944) (Bene Gábor-Gergely László)
49-76
A Budai Postapalota
50-52
Historizáló postahivatali épületek
52-60
Magyaros stílusú postaépületek
60-63
Modern törekvések postaépítészetünkben
64
Postahivatali épületek
64-66
A Dob utcai postaépület
67-68
Pályaudvari postahivatalok
69-70
Távbeszélőközpontok
70
Erősítőállomások
70-71
Rádióállomások
72-75
Üzemeltetési épületek
74-75
A Posta szociális építkezései
75-76
III. Postaépítészet a II. világháborút követő időszakban (1945-1956) (Bene Gábor)
77-86
Helyreállítás, újjáépítés (1945-1947)
77-79
A funkcionalista irányzat és a fellendülés (1947-1952)
79-83
Az archaizálás újabb időszaka (1953—1956)
83-86
IV. Az elmúlt harmad évszázad postaépítészete (1957—1991) (Bene Gábor)
87-138
Visszatérés a funkcionalista irányzathoz; az építés-iparosítás kezdetei (1957-1968)
87-94
Postaépületek az iparosított építészet korszakában (1969-1978)
94-108
A postaépítészet új irányzatai (1979-1991)
109-138
Fényképes melléklet
Utószó
138
Függelék
140-157
A Magyar Posta magasépítési szervezetének kialakulása (Gergely László-Somkuti Vilmos)
141-143
A Magyar Posta magasépítési területén több éven keresztül dolgoztak
144-146
Tervező szervezetek rövidítéseinek magyarázata
146
A kötetben említett épületek tervezői és alkotásaik
147-154
Szóértelmezés
151-157
Kolofon
Hátsó borító