Római magánjog corvina logo

Szerkesztő: Pókecz Kovács Attila
További szerzők: Benedek Ferenc; Pókecz Kovács Attila
Cím: Római magánjog
Sorozatcím: Institutiones juris, 1218-9375; Dialóg Campus szakkönyvek, 1417-7986
Megjelenési adatok: Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, cop. 2018. | ISSN: 1218-9375; 1417-7986 | ISBN: 978-615-5920-59-2
Megjegyzés: Hatodik, átdolgozott kiadás

coverimage A Benedek Ferenc és Pókecz Kovács Attila által írt „Római magánjog” című kézikönyv hatodik, átdolgozott kiadását tarthatja kezében az olvasó. A változások között elsőként azt szeretném kiemelni, hogy az alkotmánytörténeti rész lerövidült, mivel a korábban itt tárgyalt intézmények bemutatásai átkerültek a római közjogról írott műveimbe (A királyság és a köztársaság közjogi intézményei Rómában, Budapest-Pécs 2014.; A principátus közjoga [Kr. e. 27 -Kr. u. 284], Budapest-Pécs 2016.). Második jelentős újításként a kötet kiegészült egy általános tankönyvi bibliográfiával és a tárgyalt jogintézményekhez kapcsolódóan a magyar romanisztika meghatározó jelentőségű műveit tartalmazó, az egyes címek, illetve fejezetek végén található ajánlott szakirodalommal, amely az alapismereteket meghaladó, elmélyültebb tanulmányozáshoz az első támpontot jelentheti az érdeklődők számára. A változtatások harmadik körét a hallgatóinktól kapott észrevételek átvezetése jelenti. Benedek Ferenc 1988-ban jelentette meg „Római Jog IV. Dologi jog", 1992-ben pedig a „Római magánjog. Kötelmi jog" című jegyzetét. E két részt egységes tankönyvként 1993-ban a pécsi jogi kar Institutiones Juris sorozatának keretei között első kiadásban, 1995-ben második változatlan kiadásban a „Római magánjog. Dologi és kötelmi jog" címmel tette közzé. Az említett jegyzet, illetve a tankönyv 25 esztendeje képezi a római jog egyetemi oktatásának alapját Pécsett. Benedek professzor lelkiismeretesen, évtizedeken keresztül dolgozott, hogy a már megjelentetett tárgykörökön túl a teljes római magánjogot átfogó tankönyvet készítsen hallgatói számára, azonban 2007-ben bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Benedek Ferenc többször kifejezésre juttatta, hogy szerencsésnek tartaná, ha művét a nyugat-európai példák nyomán vinném tovább, s az közös szerzőség alatt jelenne meg. Benedek professzor fia 2012-ben kért fel arra, hogy - édesapja szándékainak megfelelően - fejezzem be a mű hiányzó részeit, a meglévőket pedig a kapott útmutatások szerint dolgozzam át. így bő negyedszázados alkotói munka eredményét tarthatja kezében az olvasó. A kézikönyv elkészítése során a római jog forrásait - elsődlegesen Justinianus és Gaius Institutionesét - tekintettük mérvadónak. A hazai tankönyvirodalom alapművei közül Marton Géza, Brósz Róbert és Pólay Elemér, Földi András és Hamza Gábor, valamint Molnár Imre és Jakab Éva munkáira támaszkodtunk. A külföldi irodalom tekintetében mintaként szolgált M. Kaser - R. Knütel „Römisches Privatrecht”, valamint J. Gaudemet - E. Chevreau „Droit romain privé” című tankönyve. Ennek indoka, hogy a bonni római jogi intézet egykori ösztöndíjasaként Rolf Knütel tanítványának tekinthetem magam, illetve Emmanuelle Chevreauval több éven keresztül voltunk Michel Humbert doktoranduszai Párizsban. Rolf Knütel a híres „Kaser-Lehrbuch”, Emmanuelle Chevreau pedig Jean Gaudemet római magánjogi tankönyvének továbbvitelére kapott felkérést az örökösöktől.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Magánjog, Családjog, Tulajdonjog, Személyi jog, Jogutódlás, Kötelmi Jog, Római Jog, Dologi Jog, Öröklés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-10
Szakirodalmi rövidítések
11-14
Előszó
15-16
Bevezetés
17-18
   1.§. A romai jog fogalma
17
   2.§. A római jog történetének korszakai
17-18
Első rész: Róma államszervezete és a római jog forrásai
19-91
   I. cím: A római államszervezet
19-49
      I.fejezet: A királyság és a köztársaság
19-34
         1.§. A királyság államszervezete
19-20
         2.§. A köztársasági államforma létrejötte
20-21
         3.§. A magistratusok
21-26
         4.§. A népgyűlés
26-28
         5.§. A senatus
28-30
         6.§. A területi igazgatás a köztársaság korában
30-34
      II. fejezet: A principátus
34-42
         1.§. A principátus létrejötte és a princeps jogállása
34-35
         2.§. A principátus központi kormányzata
35-38
         3.§. A principátus területi igazgatása és társadalma
38-42
      III. fejezet: A dominátus
42-49
         1.§. A principátus válsága és a dominátus kialakulása
42-44
         2.§. A dominátus központi kormányzata
44-46
         3.§. A dominátus területi igazgatása és társadalma
46-49
   II. cím: A római jog forrásai és továbbélése
49-91
      I. fejezet: A római jog forrásai
49-77
         1.§. A római magánjog rendszere és forrásai
49-53
         2.§. A szokásjog (consuetudo)
53-55
         3.§. A törvény (lex)
55-57
         4.§. Az edictum
57-59
         5.§. Asenatus consultum
59-60
         6.§. A császári rendeletek (constitutionesprincipis)
60-63
         7.§. A jogtudomány
63-72
         8.§. A jusztiniánuszi kodifikáció
72-77
      II. fejezet: A római jog továbbélése
77-91
         1.§. A római jog továbbélése a glosszátorok fellépéséig
77-79
         2.§. A római jog reneszánsza Nyugat-Európában
79-82
         3.§. A római jog recepciója
82-84
         4.§. A római jogtudomány továbbélése Európában (XVI-XX.sz.)
85-88
         5.§. A római jogtudomány története a XX. században
88-91
Második rész: A római polgári peres eljárás
93-114
   I.cím: A polgári peres eljárás általános vonásai
93-97
      1.§. Magánjog és perjog
93-94
      2.§. A bírósági szervezetrendszer kezdetei
94-95
      3.§. A kereset és a keresetelévülés
95-97
   II.cím: A polgári peres eljárás egyes korszakai
97-114
      1.§. A legis actiós eljárás
97-101
      2.§. A formuláris eljárás
101-104
      3.§. A keresetek fajai
104-105
      4.§. A formuláris per lefolyása
105-107
      5.§. A prétori végrehajtás
108-109
      6.§. A prétor peren kívüli jogsegélyei
109-111
      7.§. A cognitiós eljárás
111-114
Harmadik rész: Személy- és családjog
115-164
   I.cím: A személyjog
115-133
      I. fejezet: A természetes személy
115-128
         1.§. Az ember mint jogalany
115-116
         2.§. A rabszolgák
116-122
         3.§. A szabadok
122-124
         4.§. A státuszváltozás (capitis deminutio)
124-125
         5.§. A polgári jogállapotot befolyásoló körülmények
126-128
      II. fejezet: A jogi személy
129-133
         1.§. A jogi személyről általában
129-130
         2.§. Jogi személyek a római jogban
130-133
   II.cím: A családjog
133-164
      I. fejezet: A római család
133-143
         1.§. A vérrokonság
133-134
         2.§. Az agnát család és az agnát rokonság
135-136
         3.§. Az apai hatalom (patria potestas)
136-141
         4.§. A férji hatalom (manus mariti)
141-143
      II. fejezet: A házasság
143-155
         1.§. A római házasság fogalma és feltételei
143-146
         2.§. A házasság létrejötte, joghatásai, megszűnése
146-149
         3.§. A hozomány (dos)
149-153
         4.§. A donatio ante (propter) nuptias
154-155
      III. fejezet: Cselekvőképesség. Gyámság és gondnokság
155-164
         1.§. A cselekvőképesség
155-158
         2.§. A serdületlenek gyámsága (tutela impuberum)
158-161
         3.§. A női gyámság (tutela mulierum)
161-162
         4.§. A gondnokság (cura)
162-164
Negyedik rész: Dologi jog
165-248
   Bevezetés: A vagyon és a dolog
165-171
      l.§. A vagyon
165-166
      2.§. A dolog (res)
166-171
   I.cím: A birtok és a birtokjogok
172-185
      I. fejezet: A birtok és a birtokjogok általában
172-175
         1.§. A birtok (naturalis possessio) fogalma
172-173
         2.§. A birtokjogok és a jogi birtok fogalma
173-175
      II. fejezet: A tényleges birtok és a birtokjogok keletkezése és megszűnése
176-179
         1.§. A tényleges birtok (naturalis possessio) keletkezése és megszűnése
176-178
         2.§. A birtokjogok, ill. a jogi birtok keletkezése és megszűnése
178-179
      III. fejezet: A birtokvédelem
179-185
         1.§. A birtokvédelem fogalma, indokai és kialakulása
179-181
         2.§. Birtokvédelem a preklasszikus és a klasszikus jogban
182-183
         3.§. A birtokvédelem a posztklasszikus és a jusztiniánuszi jogban
184-185
   II.cím: A tulajdonjog
185-229
      I. fejezet: A tulajdonjog fogalma, története, fajai
185-194
         1.§. A tulajdonjog fogalma és a tulajdonjog korlatai
185-188
         2.§. A római tulajdon története
188-189
         3.§. A római tulaj donjog fajai
189-191
         4.§. A tulajdonjog keletkezésének és megszűnésének módjai általában
191-194
      II. fejezet: A tulajdonjog eredeti szerzésmódjai
194-204
         1.§. A foglalás (occupatio)
194-195
         2.§. A kincstalálás (inventio thesauri)
195-196
         3.§. A dolgok egyesülése és összekeveredése
196-199
         4.§. A gyümölcsszerzés (fructuum separatio; perceptio)
199-201
         5.§. A feldolgozás (specificatio)
201-203
         6.§. Addictio és adsignatio
203-204
      III. fejezet: A tulajdonjog származékos szerzésmódjai
204-211
         1.§. A tulajdonátruházás formaszerű ügyletei
204-207
         2.§. A formátlan átruházó ügylet: a traditio
207-209
         3.§. Egyéb származékos szerzésmódok
209-211
      IV. fejezet: Az elbirtoklás (usucapio és praescriptio)
211-220
         1.§. Az elbirtoklás fogalma, funkciói és története
211-213
         2.§. Az usucapio
214-217
         3.§. A longi temporis praescriptio
218
         4.§. Elbirtoklás a jusztiniánuszi jogban
218-220
      V. fejezet: A tulajdonjog megszűnése
220
      VI. fejezet: A tulajdonjog védelme
220-226
         1.§. A rei vindicatio
221-224
         2.§. Az actio Publiciana
224-225
         3.§. A negatoria in rem actio és az egyéb tulajdonvédelmi eszközök
225-226
      VII. fejezet: A tulajdonközösség
227-229
   III.cím: Az idegen dologbeli jogok (iura in re aliena)
229-248
      I. fejezet: A szolgalmi jogok
230-236
         1.§. A telki szolgalmak (servitutes praediorum)
230-233
         2.§. A személyes szolgalmak (servitutes personarum)
233-236
      II. fejezet: Az örökhaszonbérlet és a felülépítményi jog
236-238
         1.§. Az örökhaszonbérlet (emphyteusis)
236-238
         2.§. Felülépítményi jog (superficies)
238
      III. fejezet: A zálogjog
239-248
         1.§. A zálogjog fogalma és történeti kialakulása
239-241
         2.§. A zálogjog tárgya
241-242
         3.§. A zálogjog tartalma
242-245
         4.§. A zálogjog keletkezése, átruházása és megszűnése
245-248
Ötödik rész: Kötelmi jog
249-364
   I. cím: A kötelem általában
249-278
      I. fejezet: A kötelem fogalma, létesítő tényei, eredete
249-258
         1.§. A kötelem fogalma, tartalma és fajai
249-254
         2.§. A kötelemlétesítő tények
254-256
         3.§. A kötelmek eredete
256-258
      II. fejezet: A szolgáltatás és annak teljesítése
258-264
         1.§. A kötelmi szolgáltatás meghatározásának sajátos módjai
258-260
         2.§. A teljesítés (solutio)
260-264
      III. fejezet: A kötelmek nemteljesítése: lehetetlenülés és késedelem
264-278
         1.§. A nemteljesítés általában
264-265
         2.§. A kártérítés mint a kötelemszegés szankciója
265-269
         3.§. A kötbér (poena coventionalis)
269-270
         4.§. A szerződésszegés felróhatósága: vétkesség és véletlen
270-273
         5.§. A szolgáltatás lehetetlenülése
273-274
         6.§. Az adóskésedelem (mora debitoris, mora solvendi)
274-276
         7.§. A hitelezőkésedelem (mora creditoris, mora accipiendi)
276-278
   II. cím: Kötelmek szerződésekből és szerződésszerű tényekből
278-343
      I. fejezet: A szerződések általában
278-296
         1.§. A szerződés fogalma és a római jog szerződéseinek rendszere
278-281
         2.§. A szerződés megkötése
281-287
         3.§. A szerződés tartalma
287-290
         4.§. Az érvénytelen jogügylet
290-292
         5.§. Képviselet a jogügyleteknél
292-296
      II. fejezet: A stricti iuris egyoldalú kötelmek
296-306
         1.§. A stricti iuris kötelem általában
296-297
         2.§. A stipulatio
297-301
         3.§. A litterálkontraktus
301-302
         4.§. A kölcsön (mutuum és foenus)
302-305
         5.§. Az egyoldalú kötelmet keletkeztető prétori pactumok
305-306
      III. fejezet: A szinallagmatikus bonae fidei kötelmek
306-328
         1.§. A bonae fidei kötelmek általában
306-308
         2.§. Az adásvétel (emptio venditio)
308-315
         3.§. A dologbérlet (locatio conductio rei)
315-318
         4.§. A munkaszerződés (locatio conductio operarum)
318-319
         5.§. A vállalkozási szerződés (locatio conductio operis)
319-321
         6.§. A társaság (societas) és a véletlen közösség (communio incidens)
321-324
         7.§. A névtelen reálszerződések (contractus innominati)
324-328
      IV. fejezet: Az egyenlőtlenül kétoldalú és az egyoldalú bonae fidei kötelmek
329-339
         1.§. A haszonkölcsön (commodatum)
329-330
         2.§. A letét (depositum)
330-332
         3.§. A kézizálog-szerződés (contractus pigneraticius)
332-333
         4.§. A megbízás (mandatum) és a megbízás nélküli ügyvitel (negotiorum gestio)
333-336
         5.§. Az ajándékozás (donatio)
336-339
      V. fejezet: A jogalap nélküli gazdagodás (condictiones sine causa)
339-343
         1.§. A jogalap nélküli gazdagodás általában
339-340
         2.§. A jogalap nélküli gazdagodás tényállástípusai
341-343
   III. cím: Kötelmek deliktumokból és deliktumszerű tényekből
343-354
      I. fejezet: Delictumok a ius civilében
343-351
         1.§. A delictum privatum mint kötelemlétesítő tény
343-345
         2.§. A furtum és a rapina
345-347
         3.§. Damnum iniuria datum
348-349
         4.§. Az iniuria
349-351
      II. fejezet: Delictumok a prétori jogban és az ún. kvázidelictumok
351-354
         1.§. A prétori deliktuális tényállások
351-353
         2.§. Prétori actiones poenales quasi-delictumokból
353-354
   IV. cím: Egyetemlegesség és kezesség, a kötelmek megszűnése és átruházása
354-364
      I. fejezet: Egyetemlegesség és kezesség
354-359
         1.§. Az egyetemlegesség (solidaritas)
354-356
         2.§. A kezesség (adpromissio) és az intercessio
357-359
      II. fejezet: A kötelmek megszűnése és átruházása
359-364
         1.§. A kötelmek megszűnése teljesítés nélkül
359-363
         2.§. A követelésátruházás és a tartozásátvállalás
363-364
Hatodik rész: Öröklési jog
365-391
   I. cím: A római öröklési jog alapintézményei és történeti fejlődése
365-369
      1.§. Az öröklés alapfogalmai
365-367
      2.§. A római öröklési jog történeti fejlődése
367-369
   II. cím: Az öröklés megnyílásának jogalapjai
369-380
      1.§. A végrendeleti öröklés
369-374
      2.§. A törvényes öröklés
374-377
      3.§. A végrendelet elleni öröklés (mellőzhetetlenség)
377-380
   III. cím: Az örökös jogállása a hagyaték megszerzése után
380-386
      1.§. A hagyaték megszerzése
380-383
      2.§. Többek együttes öröklése
383-384
      3.§. Örökösi keresetek
385-386
   IV. cím: Halál esetére szóló különös jogutódlás
386-391
      1.§. Legatumok és fideicommissumok
386-390
      2.§. Egyéb halál esetére szóló szinguláris juttatások
390-391
Hazai tankönyvirodalom
391
Kolofon
Hátsó borító