Az ó- és középkor egyetemei
Szerző: Benke JózsefTovábbi szerző: Lénárd László
Cím: Az ó- és középkor egyetemei
Megjelenési adatok: Hét Krajcár, Budapest, 2006. | ISBN: 963-9596-17-5
Történelem iránt is érdeklődő oktatóként négy évtizedet eltöltve orvosegyetemen, azt gondolhatja az ember, hogy az orvostörténet, tágabban az egyetemtörténet vonatkozásában nagy meglepetések nem érhetik. Aki a jelen könyvet elolvassa, tévedését könnyen beláthatja. Teljesen meglepő állítások sorakoznak: mind szakemberek (egyiptológusok, sumerológusok, klasszika filológusok) művei alapján. A meglepő adatok nemcsak az ókor vonatkozásában érik az embert. Nem kevésbé váratlan tények bukkannak fel a középkor vonatkozásában is. Ezeknek még csak jelzése sem lehet egy rövid előszó feladata. Számomra talán a legérdekesebb kérdés maga az egyetem fogalmának a meghatározása. Ennek aktualitását az adja, hogy a mai felsőoktatásban divatossá lett az oktatóegyetem - kutatóegyetem mesterséges szétválasztás. Lássuk, mit mondtak erről az ókorban: „A legmagasabb szintű oktatási intézménynek az nevezhető, amelyben a tudósok az általuk megismert és felfedezett tudományos eredményeket átadják a következő nemzedéknek" - mondotta Ptolemaiosz Szótér (367-283) az általa létrehozott Muszeion („az egyetemek egyeteme" - ahogyan a szerző nevezi) „tanévnyitóján" a 308/307-es tanévben, 2314 évvel ezelőtt (lényegében ezt a megfogalmazást ismételte meg 1100 évvel később Nagy Károly császár (800-814), majd III. Abdur Rahman andalúziai omajjád kalifa (929-960) a császár után jó másfél évszázad múlva). A mai információs technológiák és elektronikus levelezés korszakában is állíthatjuk, hogy írás nélkül nincs tudomány. A minden európai írás alapját képező görög írás Kr.e. 1000 körül keletkezett, mint jobbról balra haladó írás (föníciai közvetítéssel érkezett az észak sémi írásból; és csak kb. a Kr.e. 6. század vége felé vált balról jobbra tartó írássá). Ezzel szemben pl. a sémi írás 3200 körül alakult ki: pontosabban ekkor vált a sumer képírás ékírássá Urukban (hasonló korú az egyiptomi is).1 Azt már csak mint orvos jegyzem meg, hogy a ránk maradt legelső szövegek orvosi jellegűek és Nippurból származnak. De ugyanígy vagyunk, ha az un. arab számok problematikáját nézzük. A francia kispap, Gerbert d'Aurillac 960 táján találkozott az ún. arab számokkal (ezt csak mi mondjuk így, Gerbert valószínűleg csak annyit mondhatott, hogy azok a számok, amelyeket az araboktól eltanult; de az is lehet, hogy egyszerűen csak indiai számokat mondott!) az andalúziai arab egyetemeken, majd pápaként egész tekintélyével síkraszállt elfogadtatásukért a keresztény Európában is. Azonban azt is tudnunk kell, hogy az első ezredforduló egy másik lángelméje, természettudósa és orvosa, Ibn Szína 996 táján an-Nátilinál tanulva találkozott az indiai számokkal,2 „s addig jártam hozzá, míg el nem tanultam tőle a számolást" (vagyis az araboknál ekkor még így nevezték; s a keresztény Európában csak harmad évezreddel később terjed el az ugyancsak arab egyetemen tanult itáliai kereskedő, Sacrobosco könyve megjelenése után). De Indiában Ásóka király idejében (272-232) már kétféle számjegyet használtak: a sémi eredetű jobbról balra haladó számírás jeleit és a már ekkorra kialakult bráhmi számjegyeket. Amit tehát Avicenna tanult an-Nátilitől, az a 0-val kiegészített bráhmi számjegyek és a mezopotámiai helyi érték fogalom használatából kialakult indiai 10-es alapú helyi értékes számírás volt.
Kategóriák: Neveléstudomány, Történelem
Tárgyszavak: Egyetemek története
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Egyetemek története
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Előszó
3-5
Bevezetés
6-10
1. Világvallások szülőhelye: Ázsia
11-16
2. A legrégebbi egyetemek Afroázsiában és hatásuk az európai tudományosságra
17-49
Egyiptom. Az első orvosi tankönyvtől(2750) az élet házáig(Kr.e.1550)
24-25
Mezopotámia egyeteme
26-29
Iszin
29-31
India egyetemei
31-33
Kási (Benares) és Takszasíla (Taxila) egyetemei
34-38
A Nílustól nyugatra. Kürénétől Karthágóig
38-39
Perzsia egyetemei
39-41
Gondisápúr egyeteme
42-49
3. Európa: Görögország
50-63
Athén egyeteme: az Akadémia
51-60
A Lükeion
60-63
4. Ázsafrópa
64-74
A hellenisztikus országok
64
Alexandria egyeteme: a Muszeion
65-74
II. Európa első egyetemei
75-132
Bevezetés
75-81
1. A pápaság történetének első másfél évezrede
82-107
2. A vallások quintesszenciája: az iszlám
108-109
a) Ihtiláfu ummáti ráhmátum
109-112
b) Az arab iszlám oktatási rendszere
113-125
c) Az un. arab tudományok csúcspontja: a medicina
126-132
3. Konstantinápoly egyetemei
133-145
4. Az Ibériai-félsziget egyetemei
146-161
Kurtúba egyeteme
150-159
Salamanca egyeteme: universidade del estudios
159-161
5. Itália egyetemei
162-186
Salerno - Civitas Hippocratica (850)
165-171
Bologna egyeteme - Studium Generale Bononiense
171-178
Padova egyeteme - Studium Generale Pataviense
178-181
Néhány kisebb itáliai egyetem
182-186
6. Franciaország egyetemei
187-207
Montpellier egyeteme: Studium Generale Montepessulanense
189-192
Párizs egyeteme: a Sorbonne
192-207
7. Anglia egyetemei
208-218
Oxford egyeteme - Studium Generale Oxoniense
210-216
Dublin egyeteme - Studium Generale Dublinense
217-218
8. Közép-Európa egyetemei
219-246
a) Prága egyeteme - Studium Generale Pragense
221-228
b) Krakkó egyeteme - Studium Generale Cracoviense
228-232
c) Bécs egyeteme - Studium Generale Vindobonense
233-236
d) Pécs egyeteme - Studium Generale Quinqueecclesiense
236-246
9.Németország egyetemei
247-255
Heidelberg egyeteme - Studium Generale Heidelbergiense
249-255
10.A középkor végének egyetemei
256-261
Ázsafrópa egyetemei alapításuk kronológiai sorrendjében
262-263
Résumé
264-291
I. L'influence des universités d'Asafrope sur les universités d'Europe chrétienne au Moyen-Áge
264-273
1. Pays natal des grandes religions: Asie (28200n-4750n)
265-266
2. Les universités les plus anciennes et leurs influences sur la scientificité européenne (139000-18000)
266-271
a) Égypte: du premier livre médical (de 2750 av.J.-C) á la Maison de Vie (1550 av.J.-C.), et l'École de sages-femmes á Sais (sous la dynastie IV)
267-268
b) l'université de la Mésopotamie: Issine (2200 av.J.-C.)
268
c) Des universités de l'Inde: Kachi et Taxachila (env.650 av.J-C.)
269-270
d) á i'ouest du Nil: de Cyréné á Carthage
270
e) l'université de la Perse: Djondai-Chápour
270-271
3. Europe. Gréce (63000-4500)
271-272
a) Académie de Platon
271-272
b) Lykeion d'Aristote
272
4. Asafrope (50000-4500)
272-273
Les pays hellénistiques
272
a) l'université des universités: le Musée (Mouseion) d'Alexandrie
273
II. Des universités de l'Europe au Moyen-Áge
274-291
Introduction (30600-4000)
274-291
1. Un millénaire et demi de l'histoire des papes (avec une attention particuliére á l'enseignement supérieur) (107600-700)
275
2. Quintessence des religions: l'Islam (90000-10000)
275-277
a) ihtilafou oummati rahmatoun
275
b) systéme d'enseignement arabo-islamique (IX-Xéme siécles: environ 50 universités)
276
c) le comble des sciences arabes: la médecine
276-277
3. Les premiéres universités européennes chrétiennes: les universités de Costantinople (48000-5800)
277-279
4. Les universités de la Péninsule Ibérique: Cordoue comme universitÉ arabe, saragosse comme chrétienne (66000-10000)
279-281
5. Les universités italiennes (91000-12000)
281-282
L'université de Bologne: Studium Generale Bononiense
282-283
L'université de Padoue-Studium Generale Pataviense
284
6. Les universités francaises (Montpellier, Sorbonne) (82000-9800)
284-285
Paris: la Sorbonne
285-287
7. Les universités de l'Angleterre (Oxford, Cambridge-Dublin) (34000-5000)
287-288
Studium Generale Oxoniense
287-288
8. Les universités de l'Europe-Centrale (85000-8600)
288-290
9. Les universités de l'Allemagne (29000-1500)
291
10. Des universités de la fin du Moyen-Age (Écosse,Belgique,Suisse,danemark,Finnlande,Suéde,Empire Ottomane) (7000-800)
291
Bibliográfia
292-299
Table des matiéres
300-301
Tartalomjegyzék
302-303
Hátsó borító