Magyar
English
Magyar polgári jog
Szerkesztők:
Benke József ; Nochta TiborTovábbi szerzők: Nochta Tibor; Benke József ; Fabó Tibor; Bércesi Zoltán; Kovács Kolos; Mohai Máté
Cím: Magyar polgári jog
Alcím: Kötelmi jog I.
Sorozatcím: (Institutiones juris, 1218-9375) (Dialóg Campus tankönyvek, 1418-1274)
Megjelenési adatok: Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2017. | ISSN: (1218-9375) (1418-1274) | ISBN: 978-615-5680-48-9
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), a 2013. évi V. törvény 2014. március 15. napján történt hatályba lépésével hazánk polgári joga, így természetesen kötelmi joga is átfogóan, gyökeresen és mélyrehatóan megváltozott. E látványos változásokra a legvilágosabban az 1959. évi IV. törvény szövegével való összevetésből derülhet fény, azonban e vizsgálat közel sem mutatja meg kötelmi jogunk átalakulásának tényleges valóját. Az 1959. évi Ptk. szövegének kiegészítésekben, bővítésekben, megváltoztatásokban vagy éppen az egyes bekezdések, fordulatok, szakaszok szövegének kiiktatásában megnyilvánuló - elsőre nyilvánvalónak tűnő - változásai ugyanis nem minden esetben jelentenek egyszersmind tényleges változást is. Sok esetben került sor arra, hogy a 2013. évi Ptk. az 1959. évi Ptk. melletti, külön jogszabályokban fellelhető intézményeket (mint például a faktoring, a pénzügyi lízingszerződés) vagy a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) jogegységi határozataiban, kollégiumi véleményeiben és állásfoglalásaiban - például a szerződés érvénytelenségével, illetve a szerződésszegéssel kapcsolatos szabályok között - megtalálható, de akár a publikált bírói gyakorlatban megjelenő jogtételeket (például a többletmunka és a pótmunka definiálása a vállalkozási szerződésnél) a Ptk. intézményi rangra, illetve törvényerőre emelte; vagy - ellenkezőleg -- azokkal ellentétes tartalmú normát fogalmazott meg. A jogegységet szolgáló elvi iránymutatások és a közzétett bírói gyakorlat kodifikációjával a kódexbe beemelt jogtételek tucatja tehát éppen nem változást jelent, hanem a régi kódex hatálya alatt, normái mentén kialakult bírói vagy ügyleti praxis „szentesítését”. Ezenkívül több, valóban új, a gyakorlatban sem annyira közkeletű intézmény (például tartozáselvállalás, termékszavatosság) jelent meg, illetve esetenként a kódex új - vagy a régi Ptk. előtti, az 1948-at megelőző felsőbírósági gyakorlatból már ismert - szabályozási megoldást (például a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazása a szerződés érvénytelensége esetén) alakított ki. Az is előfordul, hogy a törvény az ügyleti (és ennek folytán a bírói) praxisból már jól ismert jogintézményt kodifikált (például szerződésátruházás). Számos esetben került sor az egyes, régóta ismert, kodifikált intézmények részletszabályainak alapos megváltoztatására (például az engedményezés) vagy strukturális átalakítására (például beszámítás). Emellett a kötelmi jogot érintő, szövegszerűen nyilvánvalónak tűnő változások sem jelentenek feltétlenül tényleges változást, hiszen például az egyes szövegrészek, bekezdések vagy teljes jogintézmények textuális kiiktatása sem eredményezi minden további nélkül azt, hogy a kötelmi jogban uralkodó diszpozitivitás folytán a felek ne állapodhatnának meg olyan ügyleti tartalomban, amely megegyezik a korábbi kódexben kodifikált, ám a hatályos törvényben kifejezetten, szövegszerűen nem rögzített tartalommal (például készfizető kezesség).
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-9
Előszó
13-16
1. A kötelem
17-29
1.1. A kötelem természete, rövid története és fogalma
17-22
A kötelem természete
17
A kötelem és a kötelmi jog rövid története
18-21
Az ókori alapok
18-19
A középkori és újkori fejlemények
19
A szerződés rövid története a pacta sunt servanda elvéig
19-20
Az elv első korrekciója: a calusula rebus sic stantibus
20
Újabb fordulatok: ÁSZF és fogyasztóvédelem
20
Az angol jogban és jogelméletben
20-21
"Közjogiasodás"
21
A relatív szerkezet bomlása
21
Az alkotményosság "erőtere"
21
A kötelem fogalma
21-22
A kötelmi jog diszpozitivitása
21-22
A kötelem jogtudományi és törvényi fogalma
22
1.2. A kötelem alanyai
23
1.3. A kötelem tárgya: a szolgáltatás
23-26
A szolgáltatások csoportosítása
23
A szolgáltatás fajai
24-26
Fő- és mellékszolgáltatás
24
Tevőleges és nem tevőleges szolgáltatás
24
Az egyszeri, a tartós és az időszakos szolgáltatás
24
Osztható és oszthatatlan szolgáltatás
24
Reverzibilis és irreverzibilis szolgáltatás
24
Forgalmi és személyhez kötörr szolgáltatás
24
Egyedi, fajlagos és zártfájú szolgáltatás
25
Vagylagos szolgáltatás és vagylagos felhatalmazottság
25
A pénzszolgáltatás
25-26
Azonnali és függő szolgáltatás
26
1.4. A kötelem tartalma
26
1.5. A kötelem forrásai
26-28
A kötelem forrásainak csoportosítása
26-27
Az egyoldalú jognyilatkozat
28
A jogszabály és a bírósági, hatósági határozat
28
1.6. A kötelem megszűnése
28-29
2. A kötelmek közös szabályai
30-68
2.1. A jognyilatkozat
30-35
A jognyilatkozat fogalma
30
A nyilatkozattétel
30-31
Szóban, írásban vagy nemtevéssel
30
Ráutaló magatartással (factum concludens)
30-31
"Hallgatás" beleegyezés?
31
A jognyilatkozat hatályosulása
31-32
A jognyilatkozat alakisága
32-33
Érvényességi kérdés
32
A kapcsolódó nyilatkozatok
32
A lényeges tartalom, az írásbeliség "fokozatai"
32-33
Elektronikus okiratok
33
Írás- és olvasásképtelenség
33
A jognyilatkozat értelmezése
33-34
A joglemondó nyilatkozat és értelmezése
34
A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása
34-35
2.2. A képviselet
35-41
A képviselet természete és fajai
35
Az ügyleti képviselet
35-36
A képviseleti jog korlátozása
36
Az érdekellentét
36
Az álképviselet
37
A meghatalmazás
37-39
Meghatalmazás és megbízás
37-38
Egyoldalú, címzett jognyilatkozat
38
Alakszerűsége
38
Korlátai
38-39
A képviselet terjedelme
39
A képviselet sajátos esetei
39-41
1. A vélelmezett és a látszaton alapuló képviselet
39-40
Vélelmezett képviselet
39
Látszaton alapuló képviselet
39-41
2. Az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete
40
3. Eseti gondnokság és eseti gyámság
40
2.3. Az elévülés
41-48
Elhelyezése a kötelmek közös szabályai között
41
Időmúlás: jogvesztés vagy elévülés
42
Az elévülési idő tartama
42-43
Általános és különös elévülési idő
42
Az elévülési idő mint határidő
42
Az elévülési idő diszpozitivitásának határai
42-43
Az elévülési idő kezdete
43
Az elévülés joghatásai
44
Naturalis obligatio
44
Az alanyi jog érintetlensége: az önkéntes teljesítés nem követhető vissza
44
A fő- és mellékkövetelések elévülése
44
Az elévülés nyugvása
45-46
A nyugvás fogalma
45
A nyugvási határidő
45
A menthető ok
45-46
Az elévülés megszakítása
46-48
2.4. A tartozáselismerés
48-49
A tartozáselismerés fogalma
48
A tartozáselismerés formája és alakszerűsége
49
A tartozáselismerés jogkövetkezményei
49
2.5. Az egyezség
49-50
Az egyezség fogalma, természete
49
Az egyezség hatálya
49
Az egyezség fajai
50
2.6. A többalanyú kötelmek
50-54
A többalanyú kötelmek fogalma
50
A többalanyú kötelmek fajai
51-54
1. Több kötelezett a kötelemben
51-53
Osztott kötelezettség
51
Egyetemleges kötelezettség
51
Ex lege
51
Ex contractu
51-52
Az egyetemlegesség joghatása
52
Az egyetelmleges adóstársak külső viszonyai
52
Az egyetemleges adóstársak belső viszonyai
52-53
2. Több jogosult a kötelemben
53-54
Osztható szolgáltatás jogosultjai
53
Jogosulti együttesség
53
Jogosulti egyetemlegesség
53-54
2.7. A kötelem teljesítése
54-68
Általános rendelkezések
54-58
A teljesítés általános szabálya
54-55
A teljesítés ideje
55-56
Az idő előtti teljesítés
56
A teljesítés helye
56-57
A teljesítés elismerése
57
A teljesítési költségek viselése
57-58
Fajlagos szolgáltatás elosztása
58
Elszámolás több tartozás esetén
58
A pénztartozás teljesítése
59-62
A fizetés
59
Pénztartozás idő előtti teljesítése
59-60
Pénztartozás teljesítésének helye
60
Pénztartozás teljesítésének módja
60
Elszámolás több tartozás esetén
61
Az egyenértéki kamat és mértéke
61
A késedelmi kamat
61-62
A beszámítás
63-65
Pénzkövetelések beszámítása
63-64
A pénzkövetelések beszámításának korlátai
64-65
A beszámítás kizártsága
65
A teljesítés sajátos esetei
65-68
A bírósági letét útján való teljesítés
65-67
A közjegyzői letét
67
A harmadik személy részéről történő teljesítés
67-68
3. A szerződés általános szabályai
69-267
3.1. A szerződési jog alapelvei
69-71
A szerződési szabadság és tartalma
69
A konszenzualitás elve
69
A visszterhesség elve
69-70
A pacta sunt servanda elve és korrekciója, a clausula rebus sic stantibus elve
70-71
Az együttműködés elve (culpa in contrahendo)
71
3.2. A szerződés létszakaszainak folyamatábrája
72
3.3. A szerződés létrejötte
72-85
A szerződés mint kötelmet keletkeztető tényállás, a nem létező szerződés, az érvénytelen szerződés
72-73
Konszenzuál-szerződés és reálszerződés
73-74
A szerződés alanyai és tartalma, lényeges és nem lényeges tartalmi elemei
74-75
A konszenzus elemei: ajánlat és elfogadás
75-76
Az ajánlattétel módja és az ajánlati kötöttség
76-77
Az ajánlat elfogadása
77-78
A szerződés létrejöttének időpontja és helye
78-79
Írásbeli alakhoz kötött szerződés
79
A szerződés létrejötte szerződéskötési kötelezettség alapján
79-81
A szerződési szabadság korlátja
79
Ex lege esete
80
Ex contractu esete: az előszerződés
80
Versenyeztetés
80-81
Sajátos szerződéskötési technikák: az általános szerződési feltétel és az elektronikus szerződéskötés
81-85
Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel (ÁSZF)
81-83
a) Az ÁSZF elnevezései
81-82
b) Az ÁSZF fogalma
82
c) Az ÁSZF a szerződés része?
82
d) Fogyasztói szerződésben
83
e) Az ÁSZF és a szerződési feltétel "kollíziója"
83
f) ÁSZF és ÁSZF "kollíziója"
83
Szerődéskötés elektronikus úton
83-85
3.4. A szerződés érvénytelensége
85-117
Az érvénytelenség természete
85-87
Az érvénytelenség mint a szerződési szabadság korlátja
85
Az érvénytelenség funkciója
85
Nem létező, érvénytelen és hatálytalan szerződés
85-86
Az érvénytelenség okai
86
Az érvénytelenség mint szankció
86-87
Az érvénytelen szerződés "megmentése"
87
A szerződéskötés időpontja releváns
87
Az érvénytelenség fajai: a semmisség és a megtámadhatóság
87-88
Abszolút és relatív érvénytelenség
87
Az érvénytelenségi okok kétféle szankciója
87
A semmisség
87
A megtámadhatóság
88
A részleges érvénytelenség
89-90
Az érvénytelenségi okok csoportosítása
90
A szerződési akarat hibái
91-97
Bevezetés
91-92
A tévedés
92-93
A megtévesztés és a jogellenes fenyegetés
93-94
A titkos fenttartás és a teljtett indok
94
A színlelt szerződés
94-96
Akarathiba ingyenes szerződés esetén
96-97
A szerződési jognyilatkozat hibái (alaki hibák)
97-98
A célzott joghatás hibái
98-114
Bevezetés
98
A tilos szerződés
98-100
A jó erkölcsbe ütköző szerződés
100-101
Az uzsorásszerződés
101-102
A feltűnő értékaránytalanság
103-105
Az ún. fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége
105-107
A fogyasztói jogot csorbító feltétel
107
A fogyasztó joglemondó nyilatkozata
107
A tisztességtelen szerződési feltétel
107-113
a) Tisztességtelen általános szerződési feltétel
108
b) Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben
109-111
ba) Egyes, feltétlenül tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben
110-111
bb) Egyes, vélelmezetten tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésekben
111
c) A közérdekű kereset
112-113
A lehetetlen szolgáltatás
113-114
Az érthetetlen és az ellentmondó kikötés
114
Az érvénytelenség jogkövetkezményei általában
114-116
A jogkövetkezmények rendszere
114-115
Részleges érvénytelenség
115
Az érvénytelenségi ok megszüntetése
115-116
Az érvénytelenség egyes jogkövetkezményei
116-117
Az eredeti állapot helyreállítása
116
Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése
116-117
Az érvénytelenségből fakadó egyéb igények
117
3.5. A szerződés hatálya és hatálytalansága
118-140
A hatálytalanság fajai
118-121
Bevezető
118
Az abszolút hatálytalanság
118-119
A relatív hatálytalanság
119-121
Az időhatározás és a feltétel
121-126
A törvényi definíció
121
Korlátaik
121-122
Az időhatározás
122-123
A feltétel
123-125
A függőben lévő feltétel
125-126
A beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés
126-129
A beleegyezés, a jóváhagyás átmeneti hiánya
126-129
1. Hiányában a szerződés, illetve a jognyilatkozat ideiglenesen abszolúte hatálytalan
127
2. Hiányában a szerződés, illetve a jognyilatkozat relatíve hatálytalan
127
3. Hiányában a szerződés, illetve a jognyilatkozat érvénytelen
127-128
4. Hiánya egyes használati, tartós kötelmekben sui generis kárfelelősségre vezet
128
5. Hiányában a járulékos adósi jogviszony megszűnik
128
6. Olykor a beleegyezés, illetve a jóváhagyás tényállási elem, így ekkor az a szerződés létrejöttének kelléke, hiányában tehát a szerződés, illetve a jognyilatkozat nyem jön létre
128-129
A függő jogi helyzet
129
A beleegyezés, a jóváhagyás végleges hiánya
129
A hatálytalan szerződés joghatásai
130-131
Teljesítés nem követelhető
130
Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megfelelő alkalmazása
130-131
A fedezetelvonó szerződés
131-140
Az "actio Pauliana" és jelentősége
131-133
A fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága
133
Fogalmi (tényállási) elemek
134
A releváns személyek
134
A követelés
134
A követelés az "igény szakában"
135
A kielégítési alap(fedezet) elvonása: a behajthatatlanság
135
Ingyenesség és rosszhiszeműség
135-136
Vélelmezett ingyenesség és rosszhiszeműség
136
A bizonyítandó tények, a bizonyítási teher
136-137
A jogkövetkezmények
137-140
3.6. A szerződés megerősítése
140-155
A szerződés megerősítését szolgáló jogintézményekről általában
140-142
A szerződési érdekek védelme
140-141
A járulékosság
142
A foglaló, a kötbér és a jogvesztés kikötése mint felelősségi szankciók
142
A szerződést megerősítő kikötések bírósági módosítása
142
A foglaló
143-147
Fogalma és funkciója
143
A fizetés módja és ideje
143
A kikötés egyértelműsége
143-144
A foglaló szankciós joghatása
144
Egyéb joghatások
144
Elhatárolása az előlegtől, a bánatpénztől és a kötbértől
144-146
A foglaló mértéke; a túlzott mértékű foglaló
146-147
A kötbér
148-154
Fogalma, sajátosságai, funkciói
148
A szerződésen alapuló kötbér
148-149
A jogszabályon alapuló kötbér
150
A kötbér alapja; a szolgáltatás oszthatósága
150
A kötbér esedékessége, elévülése
150-151
A kötbér utáni kamatkikötés; a kötbér és a késedelmi kamat
151
A kötbér és a kártérítés viszonya; a kötbér betudása
151-152
A szerződésszegési igények és a kötbér viszonya
152-153
A kötbér méréklése
153-154
A jogvesztés kikötése
154-155
Funkciója és alakisága
154-155
A joghátrány bíróság általi mérséklése
155
3.7. A szerződés teljesítése
155-163
Általános rendelkezések
155-162
A kárveszély átszállása
155-156
A szolgáltatás minősége
156-157
A dokumentáció átadása
157
A többletszolgáltatás
157
Az akadályközlési kötelezettség
158
A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége
158
Az egyidejű teljesítés
158
A közreműködő igénybevétele
158-159
A pénztartozás teljesítésének ideje
159-161
A pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén
161
A kikötött kamat mérséklése
161
A költségek
161
A teljesítés különös esetei
162-163
Teljesítés vagylagos szolgáltatás esetén
162
Teljesítés osztható szolgáltatás esetén
162
Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése
162-163
3.8. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés (naturális obligatio)
163-164
3.9. A szerződésszegés általános szabályai
164-193
A szerződésszegés magánjogi természete és dogmatikai alapvetése
164-166
Magánjogi természete
164-165
Dogmatikai alapkérdései
165-166
A szerződésszegés alapvető jogkövetkezményei
166-167
A szankciórendszer
166
Az ellenszolgáltatás sorsa
166-167
A szankciók kumulációja
167
Az ún. alapvető jogkövetkezmények
167
A természetbeni teljesítés követelése
167-168
A természetbeni teljesítés jellege
167-168
A póthatáridő
168
Korlátai
168
A visszatartási jog
169
A szerződés egyoldalú megszüntetése
169-171
Alapvetés
169-170
Az elállás
170-171
A felmondás
171
Az elállási és a felmondási ok megjelölése
171
Az elszámolás
171
A fedezeti szerződés: fedezeti vétel és eladás
171-172
Rendeltetése
171-172
A fedezeti szerződés jogkövetkezménye
172
Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért
172-189
1. A kontraktuális és deliktuális kárfelelősség kapcsolatának változásai
172-174
A korábbi szabályozás rendszere
172
A hatályos szabályozás alapvető változtatásai
172-174
2. A kontraktuális kárfelelősség alóli kimentés
174-77
Kockázatelosztás, prevenció, a felelősség szigorítása
174-175
A kimentés (exculpatio) feltételei
175
Az ellenőrzési körön kívüliség
175-176
Az előreláthatóság
176-177
Az elvárhatóság
177
3. A teljes kártérítés elve és annak korlátai
177-178
4. Az előreláthatósági klauzula alkalmazása a kár mértékének meghatározására
178-180
5. A kontraktuális és a deliktuális kárfelelősség kapcsolata
180-184
A kár beállta, az okzati összefüggés
180
A deliktuális szabályok alkalmazása Fenyegető kár (dammum infectum)
180
A kár fogalma, a kárfelelősség terjedelme
181
A kártérítés módja
181
A felelősségi rendszerek konkurenciája: a felelősségkumuláció
181-182
A non-cumul elve
182-184
Felelősség a kötelezett által a teljesítés során a jogosult vagyonában okozott károkért
184
6. Kártérítési felelősség ingyenes szerződés esetén
184
7. A közreműködőért való felelősség
184-189
Alapvetés
184-185
A közreműködő személye
185-186
Kártérítési felelősség a közreműködőért
186
Felelősség a jogosulatlanul igénybe vett közreműködőért
186
A kötelezett visszkereseti igénye a közreműködővel szemben
186-187
A közreműködővel szembeni közvetlen, szerződésen kívüli kártérítés
188-189
Az osztható és az oszthatatlan szolgáltatásokra vonatkozó szerződésszegések
189-190
Osztható szolgáltatásoknál
189
A jogilag oszthatatlan szolgáltatásoknál
189-190
A részleges szerződésszegés
190
A közbenső szerződésszegés
190-192
Fogalma
190
Természete
190-191
Közbenső szerződésszegés pénzkötelmek esetében
191
A közbenső szerződésszegés joghatása
191-192
Az akadályközlési kötelezettség
192
Az előzetes szerződésszegés
192
A szerződésszegési jogkövetkezmények kizárása és korlátozása
193
3.10. A szerződésszegés egyes esetei
193-243
A kötelezett késedelme
193-199
Fogalma
193
A kötelezett késedelmének objektív jogkövetkezményei
193-194
Kártérítés a teljesítés késedelme miatt
194
A késedelmi kötbér
195-197
Késedelmi kamat a szerződéses jogviszonyban
197-199
Vállalkozás és hatóság szerződése
199
A behajtási költségátalány
199
A jogosult átvételi késedelme
199-200
A hibás teljesítés
200-209
1. Szabályozása
200-201
2. A hibás teljesítés fogalmi elemei
201-208
Fogalma
201
Elemei
201-205
a) A hiba
201
b) A hiba okai
201
c) A hiba a dolog- és egyéb szolgáltatásokban
202-203
d) A hiba természete a jogszabály mércéje szerint
203-204
e) A hiba természete a szerződés mércéje szerint
204-205
Bizonyítási kötelezettség és teher (onus probandi)
205-206
A hiba ismerete
206-208
3. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés hibás teljesítése
208-209
Egyoldalú kógencia
208
A bizonyítási teher
208-209
A hibás teljesítés jogkövetkezményei
209-235
1. A kellékszavatosság
209-222
Alapvetés
209-211
A kellékszavatossági jogok és gyakorlásuk sorrendje
211-215
Választás a szavatsossági jogok között (ius variandi)
215-216
A kifogás közlésének késedelme
216-217
A szavatossági elévülési határidő
217
A szavatosság elévülésének nyugvása
217-219
A szavatosság elévülésének megszakítása
219-220
Szavatossági kifogás és visszatartási jog
220-221
Kifogás több hibaok miatt
221
Kifogás a dolog különböző hibái miatt
221
A szavatossági helytállással kapcsolatos költségek
221
A karbantartási kötelezettség elmulasztása
221-222
Az értéknövekedés
222
Értékcsökkenés, használati díj
222
2. A termékszavatosság
223-225
Jelentősége
223
A termékszavatosság és a termékfelelősség elhatárolása
223
Alkalmazási köre
223
A termék hibája
223-224
A termékszavatossági jogok
224
Bizonyítási teher és kimentés
224-225
Igényérvényesítési határidő
225
A termékszavatosság jogosultja és kötelezettje
225-226
3. A jótállás
226-229
Jelentősége
226
A jótállás tartalma
226-227
A jótállás terjedelme
227
A jótállás jogosultja és kötelezettje
227-228
A jótállási idő
229
A szavatossági szabályok alkalmazása
229
4. A kártérítés
229-233
Az okozott vagyoni hátrány megtérítése általában
229-230
Kártérítési felelősség a hibás teljesítés miatt
230-231
A szavatosság és a kártérítés viszonya
231-233
5. A jogszavatosság
233-235
Fogalma
233-234
A jog megszerzésének akadálya
234
A megszerzett, de korlátozott jog
234-235
A jogszavatosság hiánya
235
A hibás teljesítés különös szabályai
235-238
Alapvetés
235
Az újbóli teljesítés
235
Az értéknövekedés és a kijavítás módja
235-236
Utasítás, anyag, adat alkalmatlansága; a figyelmeztetési kötelezettség
236-238
A használati kötelmek hibás teljesítése
238
A használati kötelmek hibás teljesítésének jogkövetkezményei
238
A teljesítés lehetetlenné válása
238-241
A lehetetlenülés és a lehetetlen szerződés elhatárolása
238-239
Az értesítési kötelezettség
239
A jogkövetkezmények
239-241
Vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása
241
A teljesítés megtagadása
242
Jognyilatkozat tételének elmulasztása
242-243
Ex contractu esete
242-243
Ex lege esete
243
3.11. A szerződés módosítása
243-249
A szerződés módosítása közös megegyezéssel
243-244
Alapvetés
243-244
A módosítás korlátai
244
Az egyoldalú szerződésmódosítás joga
244-245
Szerződésmódosítás jogszabállyal
245-247
Alkotmányossági megközelítés
245-246
Az Alkotmánybíróság gyakorlata
246-247
Egyoldalú szerződésmódosítási jog kikötése általános szerződési feltételekben
247-248
A bírósági szerződésmódosítás feltételei
248-249
Kérelemhez kötöttség
248
Tartós jogviszony
248
Szerződéskötést követő körülményváltozás
248
A módosítás korlátai
249
3.12. Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás, szerződésátreházás
249-262
Az engedményezés
249-256
Természete
249
Kauzális - nem absztrakt - ügylet
249-250
A biztosítéki célú (fiduciárius) engedményezés
250
Az engedményező szavatossága
250
Alakszerűség
250
Az engedményezéssel átszálló jogok
250-251
Az engedményezhető követelések
251-253
a) Jövőbeli követelések átruházása
251
b) A követelés meghatározásának módja
251-252
c) Személyhez kötött követelések
252
d) Perbizomány (mandatum agendi)
252-253
e) Részkövetelés engedményezése
253
Az engedményezés kizáró kikötések
253
Tájékoztatás és az okiratok átadása
253
Az értesítés és joghatásai
254
A kötelezett értesítésére jogosultak
254
Az értesítés tartalma
254
A teljesítési utasítás
254-255
A teljesítési utasítás joghatása
255
Az engedményező elkülönítési kötelezettsége
255
Többszöri engedményezés
255-256
Az utólagos engedményezés
256
Törvényi engedmény (cessio legis), megtérítési igény
256
A jogátruházás
257
A jogok forgalomképessége
257
A jogok átruházásának módja
257
A tartozásátvállalás
257-260
A tartozásátvállalás mint háromoldalú szerződés
257-258
A tartozásátvállalás formája
258
A tartozásátvállalás joghatása
258-259
Előzetes hozzájárulás
259
A teljesítésátvállalás
259
A tartozáselvállalás
259
A tartozás átszállása jogszabály rendelkezése alapján
259-260
A szerződésátraházás
260-262
Rendeltetése
260
A hárompolusú jogviszony szabályozása
260
A szerződésátruházás forrásai
260
A szerződésátruházás alanyai
260
A szerződésátruházás tartalma
260
A biztosítékok sorsa
260
A szerződésátruházás kapcsolata az elévüléssel
261
Az előzetes hozzájárulás
261
Az engedményezés és a tartozásátvállalás szabályainak alkalmazása
261
Szerződésátruházás jogszabály rendelkezése alapján
261-262
3.13. A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal
262-267
A szerződés felbontása
262-263
A szerződés megszüntetése
263
Egyoldalú rendes megszüntetés
263-265
Egyoldalú rendkívüli megszüntetés
265
A bánatpénz
265-266
Az elállás és a felmondás joghatásai
266-267
A szerződés bíróság általi megszüntetése
267
4. Az egyéb kötelemkeletkeztető tények
268-307
4.1. Az „egyéb” kötelemkeletkeztető tényekről általában
268-270
Az „egyéb” kötelemkeletkeztető tények szabályozása
268
Kötelemfakasztó tények a Ptk. kötelmi jogi könyvén kívül
268-269
Az „egyéb” kötelemkeletkeztető tények a Ptk. kötelmi jogi könyvében
269-270
4.2. A jogalap nélküli gazdagodás
270-287
Szubszidiárius generálklauzula
270-271
Az intézmény természete, jelentősége
270-271
Generális klauzula
271
Szubszidiaritás
271
A jogalap nélküli gazdagodás szabályozása
271-274
A szabályozás technikája
271-272
A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazása
272-273
Utaló normák a kötelmi könyben
273
Utaló normák az egyéb könyvekben
273-274
A jogalap nélküli gazdagodás fogalmi elemei
274-287
A kötelem alanyai
274
A tényállás és a rendelkezés fogalmi elemei
274-275
A vagyoni előny
275-276
Gazdagodás más rovására
276-277
A jogalap hiánya
277-278
a) A tartozatlan fizetés
278
b) Az okafogyott szolgáltatás
278
A visszatérítési kötelezettség
278-281
a) A visszatérítés alóli kivételek
279
b) A visszatérítés módjai
279
c) A visszatérítés esedékessége
279
d) A visszatérítés terjedelme
279-281
da) A hasznok
279-280
db) A kamat
280
dc) A ráfordítások
280-281
Az elesés
281-283
Az érték megtérítése
283-284
Az életfenntartás céljára adott jutattás visszakövetelése
284-285
A közös gazdagodók
285-287
4.3. A megbízás nélküli ügyvitel
287-293
A megbízás nélküli ügyvitel jogi természete és fogalma
287-288
Jogi természete
287
Fogalma
287-288
Idegen ügy sajátjaként ellátása
288
A megbízás nélküli ügyvitel szabályainak alkalmazása
288
A megbízás nélküli ügyvitel fogalmi elemei
288-291
Alanyai
288-289
Idegen ügyben eljárás
289
A jogosultság hiánya
289
A beavatkozás helyénvaló volta
289-291
A felek jogai és kötelezettségei
291-292
A megbízás nélküli ügyvivő kötelezettségei
291-292
A megbízás nélküli ügyvivő jogai
292
Idegen ügy sajátként való ellátása
292-293
4.4. Az utaló magatartás („biztatási kár”)
293-302
Az utaló magatartás fogalma
293-294
Az utaló magatartás elhatárolása más jogintézményektől
294-297
Az utaló magatartás fogalmi elemei
297-302
Bevezetés: vétkesség, felróhatóság, rosszhiszeműség
297-298
Az egyes fogalmi elemek
298-302
a) Szándékos magatartás
298-299
b) A jóhiszeműség
299-300
c) Az alapos ok
300
d) Saját magatartás kiváltása
300
e) Az önhiba hiánya
300-301
f) Károsodás és okozati összefüggés
301-302
4.5. A díjkitűzés
302-304
A díjkitűzés fogalmi elemei
302-303
Fogalma
302
A díj
302
A díjazott
303
A díjazott teljesítmény
303
A díjkitűző kötelezettsége
303
A többes díjazás
303
A díjkitűzés visszavonása
304
4.6. A kötelezettségvállalás közérdekű célra
304-306
A közérdekű célra tett kötelezettségvállalás természete és fogalma
304-305
Természete
304
Fogalma
304-305
Elhatárolások
305
A közérdekű célra tett kötelezettségvállalás fogalmi elemei
305-306
A cél közérdekűsége
305
A szolgáltatás
305
Visszavonása
305-306
A közérdekű kötelezettségválallás megszűnése
306
Felhasznált irodalom
307
Bibliográfia
307-313
Monográfia, tanulmánykötet
307-308
Kommentár, tankönyv
308-309
Tanulmány folyóiratban, kötetben
309-313
Jogi források
313-318
1. Jogszabályok, alkotmánybírósági határozatok és egyéb források
313-315
2. Európajogi és nemzetközi jogi források
315
3. A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) és az ítélőtáblák elvi iránymutatásai
315-316
4. Eseti döntések
316-317
5. Történeti jogi források
318
Szerzők
319
Kolofon
Hátsó borító