Egyetemes könyv- és könyvtártörténet corvina logo

Szerkesztő: Bényei Miklós
Cím: Egyetemes könyv- és könyvtártörténet
Alcím: 19-20. század
Fordítók: Benediktsson Dániel; Szabó László
Megjelenési adatok: Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézete, Debrecen, 2001. | ISBN: 963-472-582-1
Megjegyzés: Szöveggyűjtemény

coverimage Kiadványunk a francia forradalomtól, illetve a gépipari nyomdászat létrejöttétől a számítás-technika könyvtári térhódításáig, gyakorlatilag napjainkig tartalmaz bő válogatást az egyetemes könyv- és könyvtártörténet szöveges dokumentumaiból. A hazai egyetemi és főiskolai könyvtáros-képzés segédletének készült, a könyv- és könyvtártörténet utolsó kétszáz-kétszáztíz esztendejéről kíván átfogó, ám szükségszerűen hézagos képet adni. A maga műfajában első próbálkozás, hiszen előzménye nincs, sőt a választott korszak utolsó nyolcvan egynéhány évéről jegyzet sem jelent meg. Ezért az első világháborút követő időszak anyaga lényegesen bővebb. Szándékaink szerint az összeállítás hozzájárulhat, hogy a hallgatók az előadások és a meglévő jegyzetek mellett az eredeti, jórészt egyidejű források tanulmányozásával mélyítsék el históriai ismereteiket. Előmozdíthatja a leendő könyvtárosok, tájékoztatási szakemberek számára elengedhetetlen művelődéstörténeti látásmód kialakítását is. A nyomdászat, a könyvkiadás, az időszaki sajtó és mindenekelőtt a könyvtárak fejlődését szemlélteti; ezeken kívül a fotográfia, a könyvművészet, a könyvtárpolitika stb. változásairól is kínál információkat. Egy híján száznegyven szöveg szerepel benne, többnyire szemelvényesen, ritkábban teljes egészében. A dokumentumokat mai helyesírással, de az eredeti, régies nyelvi formulák megtartásával közöljük; hasonlóan járunk el az idegen szavakkal, kifejezésekkel. A szöveg közti kiemelésekkel szintén követjük a szerző vagy a közzétevő akaratát. Elsődlegesen a meglévő magyar fordításokból merítettünk, de kéttucatnyi angol, német és francia nyelvű dokumentumot kifejezetten ez alkalomból fordítottunk magyarra. Az anyaggyűjtés leginkább a könyv- és könyvtártörténeti szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával történik, de szükség esetén a határterületek (főleg az irodalom-, politika- és a művelődéstörténet) publikációit is figyelembe vettük. Komoly gondot okozott, hogy a külföldi munkák egy része Magyarországon nem vagy csak nehezen érhető el. Hosszas töprengés után a szöveggyűjtemény belső elrendezésénél a történeti fejleményeket leginkább követő és tükröző időrendi szerkezetet választottuk. Minden dokumentumot elláttunk címmel; ez általában ún. fiktív cím, néhányszor azonban az eredetit vettük át, csupa nagybetűvel írva. A cím alatt közöljük a keletkezés idejét, majd a szöveg következik: többnyire csak részletek, ahol a kihagyásokat szokásos formában, szögletes zárójelbe telt három ponttal jelezzük. Végül megjelöljük a pontos forráshelyet; ha ismert, a fordító nevének feltüntetésével. Amennyiben a fordítás e dokumentumgyűjtemény számára készült, a közreműködőre a lelőhely rögzítése után pontosvesszővel elválasztva utalunk. Kivételesen, különösen indokolt esetben a szemelvények kevésbé világos pontjaihoz magyarázó jegyzetek csatlakoznak. A szövegválogatáshoz kapcsolódik egy részletesebb kronológiai táblázat, ahol a könyvtártörténeti eseményeket kurzív szedéssel különböztettük meg. Született egy bevezető tanulmány vagy inkább esszé is, amely arra tesz kísérletet, hogy áttekintse, felvázolja az egyetemes könyv- és könyvtártörténet utóbbi két évszázadának néhány fejlődési tendenciáját. Az összeállítást személynév-, földrajzi és intézményi mutató egészíti ki azzal a szándékkal, hogy ezek által is megkönnyítsük olvasóink, az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a további érdeklődők számára a kötet használatát. A mutatók nem foglalják magukba a forráshelyként szereplő publikációk adatait. A névindexben a könyv- és könyvtártörténeti fejlemények aktív szereplőit soroljuk fel, tehát mellőzzük a szövegekben említett művek szerzőit és kiadási helyeit.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Könyvtártörténet, Könyvtörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
3-5
Előszó
7
Gondolatok a könyv- és könyvtári kultúra két évszázadáról
8-25
Dokumentumok
27-275
   1. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a sajtószabadságról (1789.augusztus 26.)
27
   2. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya a szerzői jogvédelemről (Hatályba lépett 1789-ben)
27
   3. Szállítólevél a washingtoni Kongresszusi Könyvtár első könyvvásárlásáról (1800.december 9.)
27-28
   4. Cikkek a König-Bauer-féle hengemyomatú gyorssajtó első alkalmazásáról (1814-1815)
28
   5. Goethe a jénai könyvtár bővítéséről (1810-es évek)
28-29
   6. Josef Vojtech Sedlácek plzeni tanár felhívása olvasóegyletek alapítására (1818.szeptember 19.)
30
   7. Közlemény Nagy-Britannia könyvtárairól (1822)
30-31
   8. Tudósítás a drezdai királyi könyvtárról (1825.június 19.)
31
   9. Tudósítás a lipcsei könyvkereskedőkről (1825.július 4.)
31-32
   10. Az első public library alakítása az észak-amerikai Peterborough városban (1833. április 9.)
32
   11. Bölöni Farkas Sándor az észak-amerikai könyvtárakról (1834)
32
   12. Jelentés a fiumei papírgyárról (1835)
32-33
   13. Az angliai közintézményi törvénytervezet a közkönyvtárakról (1835)
33-35
   14. Az időszaki sajtó előnyei és hátrányai (1837.január 1.)
36-38
   15. Porosz törvény az írói tulajdonról (1837.június 11.)
38-40
   16. Daguerre fényképei (1839)
40-44
   17. Jules Janin a francia könyvkereskedelem hanyatlásáról (1839)
44-45
   18. Karl Marx a szabad sajtóról (1842.április)
45
   19. A nyomdászat fejlődése (XIX. század első fele)
46-47
   20. Egy német lap köszönti a sajtószabadságot (1848.március 20.)
47
   21. Észak-amerikai törvények a nyilvános könyvtárakról (1849-1851)
47-49
   22. Anthony Panizzi levele a nagy könyvtárak nyomtatott katalógusairól (1849 körül)
49
   23. A berlini népkönyvtárak szabályzata (1850.április 27.)
49-50
   24. A British Museum olvasótermének felépítése (1852-1857)
50-51
   25. Franciaországi rendelet az iskolai könyvtárakról (1862.június 1.)
52-53
   26. A Kongresszusi Könyvtár igazgatója a gyűjtemény feladatairól és a történeti könyvtár megvásárlásáról (1867. január 25.)
53-54
   27. Könyvek a párizsi világkiállításon (1867)
54-55
   28. A Kongresszusi Könyvtár igazgatója a köteles példányokról (1870)
55
   29. A lengyelországi Népművelési Társaság tevékenysége (1874)
55-56
   30. Melvil Dewey a könyvtári osztályozási rendszerről és előnyeiről (1876)
56-58
   31. Julius Petzholdt cikke a könyvtáros-képzésről (1877)
58-59
   32. Az első könyvtáros-képző iskola terve (1883)
60
   33. A franciaországi Bibliothéqe Nationale új szervezete (1885. június 17.)
60-63
   34. Egyezmény az irodalom éa művészet alkotásainak védelmére alakítandó nemzetközi szövetség tárgyában (1886. szemptember 9.)
63-68
   35. Joseph Pulitzer az időszaki sajtó küldetéséről (1886. október 3.)
68-69
   36. A Linotype sorszedögép ismertetése (1890)
69-70
   37. Porosz rendelet a könyvtárközi kölcsönzésről (1890)
71
   38. A rotációs gépek és előzményeik (1894)
71-73
   39. Henri La Fontaine és Paul Otlet világbibliográfiai terve (1895)
73-76
   40. Beszámoló a Nemzetközi Bibliográfiai Intézet létrehozásáról (1895. szeptember 24.)
76-77
   41. William Morris jegyzete a Kelmscott Press céljairól (1895. november 11.)
77-79
   42. XIII. Leó pápa Officiorum ac munerum kezdetű bullája a könyvtilalomról (1897. január 25.)
79-82
   43. A második nemzetközi bibliográfiai konferencia határozatai (1897. augusztus 2-4.)
82-83
   44. Tudósítás a német könyvtárosok egyesületének megalakulásáról (1900. június 7-8.)
83-84
   45. A nyomtatott katalóguscédulák forgalmazásának céljai (1902)
84
   46. Nekrológ Karl Dziatzko német könyvtártudósról (1903)
84-85
   47. A Monotype betűszedőgép ismertetése (1905)
85-87
   48. Politikai indíttatású igazgató-váltás a francia Nemzeti Könyvtárban (1905)
87-88
   49. A modern papiros veszélyei (1905)
88-89
   50. Adatok az amerikai nyilvános könyvtárak gyermekrészlegeiről (1906)
89-90
   51. A Carnegie-féle könyvtárak bírálata (1907)
90
   52. Törekvések a könyvek fertőtlenítésére (1907)
91
   53. Az iskolai és a népkönyvtár, valamint a népkönyvtárak fajtái a század elején (1907)
92-97
   54. Vasállványok a könyvtárakban (1908)
97-98
   55. Friedrich Althoff, a rendkívüli porosz miniszteri tanácsos (1908)
99-101
   56. Walter Hofmann hét parancsolata a könyvkölcsönzésről (1909)
101-103
   57. Nekrológ Léopold Delisle francia könyvtárosról (1910)
103-104
   58. Az amerikai könyvtárak előnyei (1910)
104
   59. Ismertetés a New York Public Library új épületéről (1911. május 23.)
105-106
   60. William Randolph Hearst amerikai sajtómágnás nekrológja vetélytársa, Joseph Pulitzer lapkiadó, szerkesztő és újságíró halálakor (1911. november 1.)
106
   61. Nemzetközi statisztikai adatok a könyv- és lapkiadásról (1906-1912)
106-107
   62. A lipcsei Deutsche Bücherei alapítása (1912. szeptember 25.)
107-109
   63. A könyvtárközi kölcsönzés szabályai a Kongresszusi Könyvtárban (1913. március)
109-110
   64. Nekrológ James Duff Brown angol könyvtárosról (1914)
110-111
   65. Beszámoló a lipcsei nemzetközi könyvipari kiállításról (1914)
111-113
   66. Az olvasás mint betegség (1915)
113-116
   67. Könyvtáros iskola Lipcsében (1916)
116-118
   68. Az oroszországi szocialista forradalom kormánya a sajtó korlátozásáról (1917. november 9.)
118
   69. Lenin a petrográdi nyilvános könyvtár feladatairól (1917. november)
119
   70. Rendelet a könyvtárügy központosításáról Szovjet-Oroszországban (1920. november 3.)
119-120
   71. Szovjet-Oroszországban is pénzért árusítják az újságokat (1921. november 28.)
120
   72. A könyvkiadás nemzetközi adatai (1922-1940)
121
   73. A könyvbarát Anatole France (1924)
122
   74. Tájékoztató a Szovjetunió könyvkiadásáról (1925)
122-123
   75. Angliai jelentés a közkönyvtárak szerepéről (1927)
123-124
   76. Esszé az ún. népszerű irodalomról (1928)
124-125
   77. A Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetségének alapszabályai (1929. június 29.)
125-126
   78. A nemzetközi kölcsönzés szabályzata (1929)
126-128
   79. A nemzetközi kurrens másodfokú bibliográfiáról (1929)
128-130
   80. A könyvtáros-képzés helyzete a húszas évek végén (1929)
130-133
   81. Az amerikai sajtó sajátosságai (1931)
134-139
   82. Az indiai Ranganathan öt törvénye a könyvtári munkáról (1931)
139-140
   83. Áttekintés a könyvművészeti mozgalom fejlődéséről és előzményeiről (1933)
140-145
   84. A náci párt kötelező jegyzéke a német nyilvános könyvtárak számára (1934)
145-147
   85. A szovjet könyvkiadás és könyvterjesztés fonákságai (1936)
147-148
      86. A mikrofilm megjelenése a könyvtárakban (1936)
148
   87. A világ legnagyobb könyvtárai 1936-ban
149
   88. A Szajna-parti antikváriumok (1938)
149-151
   89. Előadás a dokumentáció fogalmáról (1939)
151-155
   90. A mikrofilmtechnika ismertetése (1940)
155-156
   91. A nemzetközi könyvcsere vázlatos története (1940)
157-158
   92. A bulgáriai csitalistyék (1943)
158-159
   93. Tájékoztató a moszkvai Lenin Könyvtárról (1945)
159-161
   94. Az Egyesült Nemzetek nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének alkotmánya (1945. november 16.)
161-164
   95. Ismertetés a szovjet könyvkiadás jellemzőiről (1947)
164
   96. Az UNESCO kiáltványa a közkönyvtárakról (1949)
165-166
   97. Az Új-Zélandi Nemzeti Könyvtári Szolgálat a könyvtárak feladatairól (1950)
166-167
   98. A könyvtári jogok észak-amerikai chartája (1951)
167
   99. A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (FID) alapszabálya (1953. június)
168-171
   100. Az Amerikai Egyesült Államok comics-magazinjainak képregény kódexe (1954. október 26.)
171-173
   101. A szabadpolcos könyvtárak újfajta elrendezése (1956)
173-174
   102. A könyv- és újságkiadás adatai az 1950-cs évek közepén
175
   103. Könyvtárstatisztikai adatok az 1950-es évek közepén
176-177
   104. Az UNESCO könyvtári munkája (1957)
178-183
   105. Az adatfeldolgozás új technikai eszközei (1957)
183-184
   106. Az állománygyarapítás elvei azamerikai közművelődési könyvtárakban (1959)
184-187
   107. Kísérletek a tároló könyvtár magvalósítására (1960)
187-190
   108. Határozatok a Nemzetközi Kiadványcserc Európai Konferenciáján (Budapest, 1960.szeptember 13-19.)
191-192
   109. Jean Rousselot vallomása a nyomtatott könyvről (1966)
192
   110. A „Gutenberg-galaxis” ideája és kritikája (1967)
192-195
   111. Robert Escarpit francia irodalomszociológus a tömegkönyvről
195-198
   112. Meghatározás a tezaurusz fogalmáról (1969. március 7.)
198-199
   113. A szakrészleges általános nyilvános könyvtár fogalma és rövid története (1971)
199-201
   114. A könyv alapokmánya (1971. október)
202-203
   115. Előadás a könyvművészet és a vizualitás viszonyáról (1972. május 26.)
203-205
   116. Az UNESCO manifesztuma a közművelődési könyvtárakról (1972)
205-207
   117. A Szovjetunió kulturális miniszterének rendelkezése az állami közművelődési könyvtárak centralizálásáról (1975. február 3.)
207-209
   118. Kongresszusi munkadokumentum az egyetemes bibliográfiai számbavétel (UBC) programjáról és a nemzeti bibliográfiákról (1977. szeptember 12-15.)
209-210
   119. A nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás megszületése és általános szabályai (1977)
210-212
   120. A nemzeti bibliográfiákról rendezett nemzetközi kongresszus ajánlásai (1977. szeptember 12-15.)
212-214
   121. A MacBride-jelentés a tömegtájékoztatás fejlődéséről és korlátairól (1980)
214-219
   122. Az újságírók nemzetközi etikai kódexe (1983)
219-221
   123. A számítógépek fejlődésének rövid áttekintése (1984)
222-225
   124. Az IFLA irányelvei közművelődési könyvtárak számára (1985)
225-234
   125. Elmélkedés az öncenzúráról (1985)
234-236
   126. A közművelődési könyvtárak adatai az 1980-as évek elején
237
   127. A könyvkiadás adatai az 1980-as évek elején
238-239
   128. Az időszaki sajtó adatai az 1980-as évek első felében
240-241
   129. A tipográfiai minőség védelme a számítógépes nyomtatásban (1988)
242-245
   130. Az IFLA iskolai könyvtári szekciója által elfogadott irányelvek (1990)
245-252
   131. CD - Az ezredforduló információhordozója (1991)
252-254
   132. A franciaországi könyvtárak kartája (1992)
254-258
   133. Az Amerikai Könyvtárak Egyesületének etikai kódexe (1993)
258-260
   134. A virtuális könyvtár ígérete és lehetőségei (1993)
260-263
   135. Szakirodalmi szemle a könyvtárak szociális funkciójáról (1995)
263-267
   136. A tömegkommunikáció új formája: az elektronikus sajtó (1997)
268-271
   137. Ajánlások a nemzeti bibliográfiai szolgáltatások megújítására (1998. november 25-27.)
271-272
   138. Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilakozata (1999. november)
273-275
   139. A 21. Század könyvtárosainak kompetenciái
275
Kronológia
277-300
Mutatók
301-312
   Személynév mutató
301-303
   Földrajzi mutató
303-307
   Intézményi mutató
307-312