Speciális könyvtári tevékenységek

Elgondolkodtató tény, hogy a helyi információk, jelenségek iránti érdeklődés az utóbbi évtizedekben jelentékeny mértékben megnőtt és napjainkban egyre intenzívebbé válik, A nemzetközi és a hazai tapasztalat, a tömegtájékoztatás, a könyvtári gyakorlat és a mindennapi kommunikáció egyaránt ezt tanúsítja. Mindennek eredendő oka alighanem a társadalmi élet földrajzi tagolódása. Kissé leegyszerűsítve a sémát, ez a tagolás alapvetően hármas: helyi, országos (nemzeti) és egyetemes szféra. Az ember egy adott helyen él, társaival állami, országos keretekbe szerveződik és része az emberiség egészének is. S mivel e hármasságban a legközvetlenebbül az elsőhöz, az adott helyhez, a szülőföldhöz, a lakóhelyhez, a munkahelyhez kötődik, erről rendelkezik vagy szeretne rendelkezni a legtöbb ismerettel, ehhez kapcsolódik érzelmileg-értelmileg is a legerősebben. Nagyon szépen fejezte ki ezt Csokonai Vitéz Mihály egyik, 1800-ban irt költeményében: „Minden föld ugyan hazája / A jó embernek: való! / De mégis születte tája / Mindennél elébb való." Az emberi élet, a társadalmi mozgás hármas tagolódásának megfelelően az információknak alapvetően három köre különböztethető meg: az egyetemes, az országos (vagy nemzeti) és a helyi. A lokális információk, az őket hordozó dokumentumok is jelen vannak a könyvtárakban, a velük való bánás, gyűjtésük, kezelésük, hozzáférhetővé tételük adja a helyismereti munka tartalmát, lényegét. A helyi - könyvtári szakterminológiával: helyismereti - információk társadalmi szerepe sokrétű; három funkció azonban okvetlenül kiemelendő. Rendkívül fontos, sőt bizonyos szempontból a legfontosabb az a hatás, amely az adott helyhez fűződő érzelmi-értelmi kötődést erősíti. „A szülötte föld különös varázserővel bír" - állapította meg aforisztikus tömörséggel az erdélyi Újfalvi Sándor 1854-ben. Ez az érzelmi indíték a községre, városra stb. vonatkozó ismeretek befogadásával, értelmezésével elvezet a lokálpatriotizmus érzésének és tudatának kialakulásához, elmélyítéséhez. A mikrokörnyezethez való emocionális kötődés aztán kiindulópontja lehet az egyik legnemesebb érzelem, a hazaszeretet és az ettől elválaszthatatlan magatartás, a hazafiság létrejöttének. A lokális, az országos és az egyetemes információk tudati összekapcsolása pedig elősegítheti, hogy kiben-kiben kialakuljon az egész emberi kultúra szeretete, tisztelete, az emberiség sorsának átérzése. A helyi információk feltárása, közzététele, rendelkezésre bocsátása stb. előmozdítja az adott hely (város, község, megye, kerület stb.) közéleti-gyakorlati problémáinak, gazdasági, környezetvédelmi, településrendezési, műemléki, közművelődési, oktatási stb. feladatainak megoldását. A könyvtárakban őrzött, dokumentumokban rögzült lokális információk nélkülözhetetlen forrásai a tudományos, mindenekelőtt a helytörténeti kutatásnak. Egy sajátos, lépten-nyomon észlelhető paradoxonnal állunk szemben: a jelenben keletkezett és a könyvtárakba kerülő könyvek, periodikumok, képek, hangzó anyagok stb. elvileg és sokszor gyakorlatilag is már megszületésük pillanatában a múlt emlékeivé, más megközelítésben a történeti érdeklődés forrásaivá vagy tárgyaivá válnak.