Tartam és egyidejűség

A nagy francia mesternek e gyönyörű munkáját kommentár nélkül adjuk a magyar közönség kezébe. A mű mindazokhoz szól, akiket gondolkodóba ejtett a Relativitás problémája, és teljesen megmagyarázza önmagát. Matematikai ismeretet nem igényel többet, mint amennyit a gimnáziumi tanulók a VIII. osztály bezártáig elsajátítanak. Annál jobban kívánja azonban az adott meggondolásokban való elmélyedést és követésükben a tudományos szigorúságot. A mester hívei és ismerői a L’Évolution Créa-trice után szociológiai és morális irányú gondolatait várták, s íme, a tudományos élet szellemi forradalma elvonta a nagy gondolkodót tervbevett útjáról s megállította az idő problémájának óriási kérdőjele előtt. Ez a megállás nem csupán a minden irányban nyílt filozófiai elme meghökkenése az összes eddig szilárdnak vélt tudományos fogalmainkat olvasztókohóba juttató új tények láttára. Az időfogalom tudományos krízise előtt Bergson nem haladhatott el szótalanul. Első és alapvető műve, melynek elolvasása nélkül nem láthatunk be műhelyébe, a ma már klasszikussá vált Essai, az idő, pontosabban szólva : a tartósság vagy tartam gondolatát, mélyítette el és vitte a közvetlen eszmélés legbensőbb forrásáig, hogy onnan intuitív meglátással a szabadság problémájára vessen belőle világosságot. Ezért kapták e mü összes fordításai a szerző engedelmével az Idő és Szabadság címet, melyen a magyar fordítást is megjelentetjük. A Relativitás elmélete egészen más oldalról, tudományos műszerektől eredő tényekkel jött évtizedek múlva támogatni és megerősíteni egy egészen lélektani eredetű metafizikai gondolatot, s a természettudomány és filozófia útjainak e — mondhatnám — drámai találkozását nézi végig e könyvnek lelkiismeretes és megértő olvasója. A jelen szöveg a mű második kiadása után készült és a legelső, mely a francia eredeti után könyvpiacra kerül. „Oly nehéznek találom e fordítást, — írja a mester hozzám intézett soraiban, — hogy ezideig egyetlenegy nyelven sem akartam engedélyezni." A szerző minden igényének mind formai, mind tárgyi tekintetben eleget leendő, a szabályszerű átnézésen felül, melyért dr. Császár Elemér egyetemi tanár úrnak mondok hálás köszönetét, a fordításnak az eredetivel való tüzetes összehasonlítására és tárgyi szempontból való átvizsgálására felkértem dr. Dienes Pál egyetemi tanár urat, aki a Relativitás elméletére vonatkozó és a párisi Académie des Sciences Comptes Rendus-iben megjelent fontos közleményei révén ma elismert szaktekintély e téren, s akinek e helyen is ki óhajtom fejezni legőszintébb köszönetemet.