A pszichológia alapjai

Ma már széleskörűen elfogadott nézet, hogy minden, emberekkel foglalkozó hivatás elképzelhetetlen pszichológiai ismeretek nélkül. Fontos számunkra, hogy megértsük a másik ember viselkedését, de arra is keressük a választ., hogy mi magunk miért éreztünk így vagy úgy egy adott helyzetben, miért cselekedtük azt és nem mást stb. Könyvünkben a lélektan alapjelenségeivel foglalkozunk, azzal a szándékkal, hogy az emberi természet, viselkedés és tudás alapösszefüggésein kérésziül elősegíthessük a mélyebb összefüggések megértését. Ezért minden fejezetben igyekeztünk megmutatni, hogyan alkalmazhatók az ott tárgyalt jelenségek a gyermek- vagy csoportlélektanban, vagy egyszerűen a mindennapi életben. Tesszük ezt azért is, mert valamennyi alkalmazott pszichológiai diszciplína a hagyományosan általános lélektaninak nevezett ismereteken nyugszik. Ugyanakkor az egyes jelenségek tárgyalásánál kibővítettük a megközelítések nézőpontjait idegélettani, genetikai, etológiái és szociobiológiai ismeretekkel. Ennek oka kézenfekvő: a fentebb említett tudományok az utóbbi években hihetetlen gazdag tényanyagot halmoztak fel az emberi viselkedés oki hátteréről, s így sokkal árnyaltabbá teszik tudásunkat másokról és önmagunkról. Meggyőződésünk, s ezt sokéves oktatói tapasztalatunk is alátámasztja, hogy minden képzés szükségszerűen kél szakaszra bontható: egy diszciplinárisra (a tudomány elméletének ismerete) és egy professzionálisra (gyakorlati, többek között módszertani, személyiségfejlesztési stb.) E két szakasz, felfogásunk szerint, ebben a sorrendben épül egymásra. Mi a diszciplináris képzés sikeréhez kívánunk hozzájárulni egy első pillantásra talán „keménynek” tűnő általános lélektani ismeretrendszerrel. Szeretnénk ezzel hozzásegíteni leendő kollégáinkat ahhoz, hogy az egyébként nagy személyes értékkel bíró — és általunk is igen fontosnak tartott — „ösztönös” emberismeretük olyan tudással bővüljön, amely a szokványostól eltérő helyzetek megoldásában is hatékony A könyv négy részre tagolódik. Az első rész a pszichológia kialakulásának történetét ismerteti. Ezt követi a nagy pszichológiai irányzatok szemléletmódjának és máig ható eredményeinek bemutatása. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ezek az iskolák — bár olykor igen éles vitát folytattak egymással — nem kizárják, hanem kiegészítik egymást (például, mint majd látni fogjuk, a tanulás leírható mint egy külső inger és az arra adott válasz közötti kapcsolat, de úgy is, mint az összefüggések hirtelen belátása). A második részen bellii elsőként a pszichológia biológiai alapjait tárgyaljuk az öröklődés alapjelenségeitől az elemi idegrendszeri funkciókig. Ez követően részletesen szólunk a megismerés alapfolyamatairól, az érzékeléstől a megismerés egyéni különbségeit is magába foglaló intelligenciáig. A harmadik rész a viselkedés dinamikai aspektusait tekinti át. A különböző éberségi állapotok — alvás, relaxált állapot, aktív éberség — leírása után kitérünk ezek természetes és mesterséges (alkohol, drog) befolyásolásának következményeire is. A célirányos viselkedésen és érzelmi állapotokon át a tár sas élet biológiai alapjaiig jutunk el.