A szocialista tanítómozgalom Magyarországon, 1900-1920
Szerző: Bihari MórSzerkesztő: Kelen Jolán
További szerzők: Both Béla; K. Bartos Erzsébet; Kelen Jolán; Szilágyi Gyula
Cím: A szocialista tanítómozgalom Magyarországon, 1900-1920
Alcím: A Tanácsköztársaság iskolapolitikája
Megjelenési adatok: Kossuth, Budapest, 1958.
A magyar tanítóság legjobbjai nemcsak a régmúltban, hanem századunkban is a kor haladó szellemi áramlatainak zászlóvivői voltak, elöljártak a széles népkultúra megteremtéséért vívott küzdelemben. Mai tanítóságunk nemes hagyományként kapta örökségül nemcsak a múlt századok, hanem a századeleji tanítóság és a Tanácsköztársaság lelkes tanítógárdájának eszmeiségét, bátor kiállását és hősi harcát a szocialista iskoláért. Nem Apáczai Csere János volt az utolsó, aki a nép tudatlanságának okát a „rosszul kormányzott közügyekben" látta, aki le akarta csapolni a „nyomorultságnak, a szégyenletes tudatlanságnak roppant tengerét", hogy az ország ne maradjon „fortélyos verekedő urak" prédája. Egyenes út vezet tőle - a negyvennyolcas tradíciókon keresztül - a radikális és szocialista pedagógusok nagy harcához a „közügyek" megjavításáért és e réven a nyolc osztályos kötelező állami népoktatásért. A századeleji uralkodó osztályok hazafias frázisokkal kendőzték a nemzetrontást. A dagályos frázisok csak rosszul vagy egyáltalán nem leplezték az ország kulturális elmaradottságát.
A „hazafiatlanság" bélyegét sütötték a homlokára a kulturátlanság, az elmaradottság ellen fellépő haladó tanítóságnak, amely az „Új Korszak" köré és a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesületében, mint „pártok feletti" szervezetben tömörült, s egységes, átfogó kultúrprogrammal lépett a magyar közvélemény elé. Az első imperialista világháború szörnyű fegyvercsörgésében ez a „pártonbelüli" tanítóság már a szocializmus zászlaja alá sereglett, majd megalakította az Iskolai Reformbizottságot, amely ennek a kultúrprogramnak határozott és részletes tartalmat adott. A reformbizottság olyan tervezetet készített, amely messze túlhaladta a polgári állam kulturális cél-
kitűzéseit, és mintegy összefoglalta a szocialista társadalom
iskolapolitikáját. Ez a részletesen kidolgozott tervezet tette lehetővé, hogy a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor haladéktalanul hozzáláthattak a reformok életbeléptetéséhez. Nagy tiszteletet érdemelnek azok az óriási erőfeszítések, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság tett, s az elkövetkező évekre előkészített, hogy gyökeresen átalakítsa a kezdetleges, a dolgozó nép kulturális felemelkedését gátló iskolai oktatást, és lerakja az alapját az elmaradott Magyarország kultúrállammá
fejlődésének. A magyarországi tanítómozgalomnak e lendületes, teremtő
munkáját a tervezéstől a megvalósulásig, illetve a sok szép tervet, kezdeményezést meghiúsító Horthy-fasizmus uralomra jutásáig kívánják megmutatni a szerzők, akik ebben a harcban cselekvőén részt vettek.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Oktatásügy, Oktatáspolitika, Iskolaügy, Közoktatás, Iskolapolitika, Magyar Tanácsköztársaság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Oktatásügy, Oktatáspolitika, Iskolaügy, Közoktatás, Iskolapolitika, Magyar Tanácsköztársaság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Ady Endre: A magyar tanítókhoz
5
Előszó
7-8
I. NEPNEVELÉSÜNK A SZÁZAD ELEJÉN
9—40
Tankötelezettség
9-13
Az iskola jellege és szervezete
13-19
A tanítás körülményei
19-25
Az iskola szelleme
25-33
A pedagógus helyzete
33-
II. A HALADÓ TANÍTÖMOZGALOM
41—77
Az „Új Korszak" és a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete
42-49
Az MTSZE programja
49-54
Az „Új Korszak" harca a klerikalizmus ellen, az iskolák államosításáért
54-62
Harc a pedagógusok anyagi helyzetének javításáért
62-67
Az „Új Korszak" hatása a tanítóságra
68-77
III. A SZOCIALISTA TANÍTÓMOZGALOM
78—103
Az iskola helyzete az első világháború alatt
78-81
Az Oktatószövetség
81-82
A szocialista tanítószervezkedés
82-86
A Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége
86-92
A Magyarországi Tanítók Szakszervezete
92-99
Az Iskolai Reformbizottság
99-103
IV. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ISKOLAPOLITIKÁJA
104—173
Az oktatásügy szervezete. Az iskolák államosítása
104-109
Diákbizottságok
110-112
Az oktatás új alapelvei
112-117
Intézkedések a folyó tanévre, és az 1919-1920-as tanév előkészítése
117-127
Gyermekvédelmi intézkedések
127-141
Ifjúmunkás szakképzés és nevelés
141-148
Főiskolai és egyetemi reformok. A diákok szociális ellátása
148-153
Szabadoktatás
!53-162
A Tanácsköztársaság iskolapolitikájának jelentősége
163-165
A tanítóság társadalmi munkája a Tanácsköztársaságban
165-167
A Magyarországi Tanítók Szakszervezete a Tanácsköztársaságban
167-173
V. A FEHÉRTERROR
174—194
A főváros pedagógusainak üldözése
174-186
Hajsza az ifjúság ellen
186-188
A vidéki pedagógusok üldözése
189-194
A TŰZNEK NEM SZABAD KIALUDNI
195-197
Függelék
[199]-230
AZ ISKOLAI REFORMBIZOTTSÁG TANTERVEI
201-230
Munkával munkára nevelés-Vezető: Lohr lajos
201-203
Magyar nyelv és irodalom
203-211
Népiskola
203-209
1-2. Magyar olvasás-írás, olvasmánytárgyalás-Vezető: Bárány Nándor és Vikár Kálmán
204-205
3. Fogalmazás-Vezető: Bihari Mór
205-206
4. Helyesírás és nyelvtan-Vezető: Hunyadi Bella
207
5. Stilisztika és poetika-Vezető: Vasné Gerő Szerén
207-208
6. Irodalmi ismeretek-Népiskola-Vezető: Keleti Adolf
209
Középiskola
209-211
Történelem
211-214
Népiskola-Vezető: Bresztovszky Vilmos
213
Középiskola-Vezetők: dr. Iskruljev Krisztáné és dr. Sas Andor
213-214
Társadalmi ismeretek-Vezető: dr. Rózsa Ignác
214
Középiskola
214
Idegen nyelv
214-217
Népiskola-Vezető: Altai Rezső
214-216
Középiskola-Vezető. dr. Kaiblinger Fülöp
216-217
Földrajz
217-218
Népiskola-Vezető: Grőber Vilmos
217
Középiskola-Vezető: dr. Pécsi Albert
218
Matematika
218-220
Népiskola-Vezetők: Tóth István (számtan) és Baráth Zoltán (mértan)
218-219
Középiskola-Vezető: dr. Szűcs Adolf
219-220
Természetrajz
220-221
Népiskola-Vezető: B. Hajós Teréz
221
Középiskola-Vezető: Fülöp Zsigmond
221
Természettan (Fizika)
222-223
Népiskola-Vezető: Loschdorfer János
222-223
Középiskola-Vezető: dr. Polgár Gyula
223
Vegytan
223-225
Népiskola-Vezető: dr. Balló Rezső
224
Középiskola-Vezető: dr. Balló Rezső
224-225
Gazdaságtan (Háztartástan)
225
Rajz-Vezető: Kölber Dezső
225-226
Ének-Vezető: Láng Erzsébet
226-227
Testnevelés-Vezető: dr. Gerencsér László
227
Kézimunka-Vezető: Bikfalvy Ilona
228
Gyorsírás-Vezető: Bihari Mór
228
Szakmunkás-képző iskola
228-229
Iskolaépítés-Vezető: Bihari Mór
229-230
Tartalom
231-[232]
Kolofon
[232]
Hátsó borító