Lakóházak tervezése
Szerző: Bitó JánosCím: Lakóházak tervezése
Megjelenési adatok: B+V K., Budapest, 2004. | ISBN: 963-7746-77-3
Ez a kötet elsősorban azok számára készült, akik a benne foglalt tudnivalókat gyakorlatban használják fel tervezési tanulmányaik vagy munkájuk folyamán. Az itt közölt ismeretek a lakóépületek tervezéséhez szükségesek, de nem elégségesek. Az építészeti tervezés
alkotói folyamat, amely csak bizonyos ismeretanyag birtokában végezhető, de a tervező ösztönös értékítéleteit, érzelmeit, ízlését, formaérzékét, fantáziáját és alkotási képességét sem nélkülözheti. Ezek a készségek könyvből nem sajátíthatók el, csak a folyamatos gyakorlat és felkészült oktatóval való személyes együttműködés útján fejleszthetők. A könyv ismeretanyaga az építészeti tervezés egyik mozzanatára, a használati értékek létrehozására összpontosul, emiatt szemlélete akár funkcionalista jelzővel is illethető, a szerző reménye szerint igaztalanul. A „funkció, szerkezet, forma” elvont fogalmak, konkrétan csak épület van, amelyet vizsgálhatunk a rendeltetésszerű használat lehetősége, az állékonysági, tartóssági és épületfizikai tulajdonságok és az esztétikai
színvonal szempontjából, külön-külön is. A ház építészeti minősége azonban csak az épület egységében mérhető: nem lehet építészetileg színvonalas az olyan ház, amely tetszetős, de használhatatlan, vagy formái ellentmondanak a felhasznált anyagok és építőelemek
természetéből fakadó, értelmes összeépítési szabályoknak. A tétel fordítva is igaz: a használhatóság és szerkezeti ésszerűség önmagában nem hoz létre igazi építészeti értéket, ha a ház nem hordoz valamilyen eszmeiséget, nem közvetíti alkotójának érzékileg felfogható üzenetét.
A lakóház szerkezeteivel itt nem foglalkozhatunk a kérdéskör fontosságának megfelelő súllyal, hiszen az építészképzést folytató hazai iskolák az épületszerkezetek ismeretanyagát külön tantárgy keretében oktatják. Előfordul, hogy az épületszerkezeti tárgynak olyan időbeni felépítése van, amely a tervezési tárgyak oktatásával nincs teljes szinkronban, vagy a kezdő hallgató
még nem képes érzékelni az építészeti-tervezési és épületszerkezeti tanulmányainak legszorosabb összefüggését. Ezért szerkezeti kérdéseket is érintünk itt, de csak olyan mélységig, ameddig azok a lakóépületek tereinek elrendezését, főbb formáinak kialakítását alapvetően befolyásolják.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Lakóépület, Építőipari tervezés, Lakástervezés, Egyetemi tankönyv
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Lakóépület, Építőipari tervezés, Lakástervezés, Egyetemi tankönyv
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
[1]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalomjegyzék
5-6
Bevezetés
7-8
1. A lakás
9-60
1.1. A fejezet témaköre
9-10
1.2. A lakásterek méretei
10-21
1.2.1. Mérés, méretrendszer, méretarány, méretrend
10-11
1.2.2. Az emberi testméretekkel, testhelyzetekkel és mozgásokkal összefüggő térigények
11-12
1.2.3. A lakás fontosabb bútorainak, berendezéseinek és azok használatának helyszükséglete
12-15
1.2.4. A lakásterek belmagassága
16-17
1.2.5. Az ajtók méretei
17-19
1.2.6. Az ablakok elhelyezése
19-20
1.2.7. A helyiségek méreteinek meghatározása
20-21
1.3. A lakástevékenységek térigénye
22-40
1.3.1. Közös időtöltés, kikapcsolódás, vendégek fogadása
22
1.3.2. Közös étkezés
22-25
1.3.3. Alvás, pihenés
25-26
1.3.4. Egyéni tevékenységek
26-27
1.3.5. Ételkészítés
27-34
1.3.6. Háztartási munkák
34
1.3.7. Személyi higiénia
34-38
1.3.8. Tárolás
38-40
1.4. Lakásterek, helyiségek
40-45
1.5. Lakásterek komfortkövetelményei
45-50
1.5.1. Megvilágítás
45-
1.5.2. Szellőzés
46-47
1.5.3. Hőmérséklet, hőérzet
47-49
1.5.4. Benapozás, tájolás
49
1.5.5. Zaj elleni védelem
49-50
1.6. A lakásterek kapcsolatrendszere, lakáskompozíció
50-57
1.7. Az akadálymentes lakás
57-60
2. A lakókörnyezet
61-66
2.1. A fejezet témaköre
61
2.2. A környezet
61-62
2.3. A település, településrendezés
62
2.3.1. A településrendezési szabályok
62
2.3.2. A települések szerkezete
62
2.4. A közművesítés, laksűrűség
62-63
2.5. Az infrastrukturális ellátottság, építési övezetek
63-64
2.6. Az építési telek
64-65
2.7. A településkörnyezet kulturális, építészeti értékeinek védelme
65-66
3. Családi házak
67-104
3.1. A fejezet témaköre
67
3.2. Történeti áttekintés
67-72
3.3. Családi házak szabadon álló beépítési módban
73-87
3.3.1. Hatósági építési követelmények, szabályzatok
73-75
3.3.2. Benapozás, szélvédettség, tájolás
75-79
3.3.3. Kertkapcsolat
79-80
3.3.4. Az épület megközelítése
80-81
3.3.5. Nem lakás célú épületek és építmények elhelyezése
81
3.3.6. Gépkocsitárolás
81-83
3.3.7. Terepre illesztés
83-87
3.4. Családi házak oldalhatáron álló beépítési módban
87-89
3.5. Családi házak ikres beépítési módban
90-92
3.6. Családi házak zártsorú beépítési módban
92-94
3.7. Családi házak kialakítása
94-104
3.7.1. Családi házak térbeli elrendezése, szintjei
94-96
3.7.2. Családi házak főbb szerkezetei
96-103
3.7.3. Családi házak energiatudatos kialakítása
103-104
4. Az alacsony, nagy sűrűségű beépítések épülettípusai
105-130
4.1. A fejezet témaköre
105-106
4.2. Történeti áttekintés
106-110
4.3. Az alacsony, nagy sűrűségű beépítések közös jellemzői
110-114
4.3.1. Gazdaságossági kérdések
110-112
4.3.2. Telekalakítás, telekfelhasználás
112-113
4.3.3. Gyalog- és járműforgalmi megközelítés
113-114
4.4. Sorházak
115-122
4.4.1. A sorházak szintszáma
115
4.4.2. A kétszintes lakásegységek térbeli kialakítása
115-117
4.4.3. A helyiségek tájolása
117-118
4.4.4. Kertkapcsolat
118-119
4.4.5. Gépkocsitárolás
119-120
4.4.6. Szerkezetek kialakítása
120-121
4.4.7. Épületgépészeti szempontok
121-122
4.5. Udvarkertes házak
122-128
4.5.1. Az udvarkertes ház fogalma, alaptípusai
122-123
4.5.2. Az udvarkertes házak benapozása
123-125
4.5.3. Az udvarkertek mikroklímája
126
4.5.4. Az udvarkertes egységek sorolása
126-127
4.5.5. Gépkocsitárolás
127-128
4.5.6. Udvarkertes együttesek kialakítása
128
4.6. Az alacsony, nagy sűrűségű beépítés energiatudatos tervezése
129-130
5. Többszintes, többlakásos lakóépületek
131-173
5.1. A fejezet témaköre
131
5.2. Történeti áttekintés
131-142
5.3. A többszintes, többlakásos házak telkének beépítése
142
5.4. Szintszámok, magassági kategóriák
142-143
5.5. A többszintes, többlakásos házak főbb szerkezetei és berendezései
143-149
5.5.1. A többszintes, többlakásos lakóházak szerkezeti rendszerei
143-144
5.5.2. Lépcsők
144-146
5.5.3. Felvonók
146-148
5.5.4. Épületgépészeti szempontok
149
5.6. Többszintes, többlakásos épületek közös közlekedőinek rendszere
149-151
5.7. Fogatolt rendszerű lakóházak
151-156
5.7.1. A fogatolt rendszerű lakóházak alaptípusai
151
5.7.2. A fogatolt rendszerű lakóházak szekcióinak kialakítása
151-154
5.7.3. Fogatolt pontházak
154-155
5.7.4. A lakások fogatolt rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggése
155-156
5.7.5. A fogatolt rendszerű lakóépületek földszintjének kialakítása
156-157
5.8. Folyosós rendszerű lakóházak
157-162
5.8.1. Oldalfolyosós lakóházak
157-158
5.8.2. Belsőfolyosós lakóházak
158-159
5.8.3. A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének, szobaszámának és alapterületének összefüggése
159-160
5.8.4. Összetett térbeli elrendezésű folyosós épületek
160-162
5.9. A lakások külső térrel való kapcsolata többszintes lakóházaknál
162-164
5.10. Teraszházak
164-168
5.11. Gépkocsielhelyezés
168-170
5.12. Szemétkezelés
170-172
5.13. A lakásokon kívüli egyéb terek, helyiségek
172-173
5.14. A többszintes, többlakásos lakóépületek energiatudatos kialakítása
173
6. Hétvégi házak, nyaralók
174-179
6.1. A fejezet témaköre
174
6.2. Történeti áttekintés
174-175
6.3. A hétvégi házak, nyaralók tereinek kialakítása, méretezése
176-178
6.4. Hétvégi házak és nyaralók beépítési módjai, épületfajtái
178-179
7. A lakásállomány fenntartása és fejlesztése
180-184
7.1. A lakóházak fenntartása
180-181
7.2. A lakókörnyezet értéknövelő felújítása
181-182
7.3. Az ország lakásállományának fenntartása és fejlesztése
182-184
Hátsó borító