A családról múlt és jelen időben

A családi értékvilág, kultúra és életmód, valamint a köznevelésben való eredményesség összefüggéseit már sok szempontból vizsgálták. A társadalmi, gazdasági és kulturális különbségek nyomán igen komoly státuskülönbségek figyelhetők meg az iskolákban. Bár még napjainkban is érvényesül a homogenitás irányába mutató szándék, a növekvő társadalmi és területi egyenlőtlenségek kikezdik az iskolán belüli esélyegyenlőséget. A homogenitásra való törekvés nem kedvez az oktatás hatékonyságának és az esélyteremtésnek, ezért a pedagógiának és a pedagógusoknak is képessé kell válniuk a heterogén tanulóközösségek létrehozására és kezelésére. A Pécsi Tudományegyetem FOP-3.4.3-16-2016-00005 „Korszerű egyetem a modern városban: Értékközpontúság, nyitottság és befogadó szemlélet egy 21. századi felsőoktatási modellben” projektjének „A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben” alprojektjében nyílt lehetőség négy elektronikus tananyag készítésével (A családról múlt és jelen időben, Hátrányok - társadalmi egyenlőtlenségek, Romológiai alapismeretek és A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben) keretében a pedagógusképzés társadalomtudományi, elsősorban a család változásaihoz kapcsolódó tartalmainak fejlesztésére a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán. A gyakorló pedagógusok számára egyre fontosabb érték a hátránykezelés meghatározó fókuszát jelentő, a családokat érintő változások naprakész ismerete. A projekt keretében folytatott kutatás is megerősítette, hogy már a pedagógus képzés során igényként fogalmazódik meg a családokhoz kapcsolódó differenciált és széles fókuszú tudás. Ezért született meg a „A családokról múlt és jelen időben” tananyag, amely a legfrissebb kutatási eredményeket és a történeti szemléletű változásvizsgálatokat ismerteti. Egy multidiszciplináris diskurzus részeként rövid áttekintést nyújt a családszociológia elméleti alapjairól, kutatási területeiről, egyúttal rámutat a társadalomtörténeti, jogi néprajzi és pszichológiai szempontok jelentőségére is. Az egyes fejezetek az elméleti és kutatási eredmények összefoglalásán túl a tananyag elsajátításának megkönnyítéséhez ellenőrző kérdéseket és feladatokat is tartalmaznak, a témák további feldolgozását irodalomjegyzék segíti. A tananyag szerzőinek többsége – Bognár Szabina, Farkas Éva, Györkő Enikő, Nagy Janka Teodóra és Varga István – a társadalomtudományi képzés területéről érkezett, de a pedagógusképzésben is tapasztalatot szerzett elméleti és gyakorlati szakemberek. A szerzők nevében jó tanulást és a tananyagban történő eredményes elmélyedést kíván: Farkas Éva szerkesztő