Állam- és jogtörténet corvina logo

Szerző: Bónis György
Cím: Állam- és jogtörténet
Alcím: Egyetemi jegyzet : Kézirat gyanánt
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó Jegyzetsokszorosító Üzeme, Budapest, 1952.

coverimage (...) A bizánci irók már a VI. században beszélnek a keleteurópai sikságon, a Dnyeszter és a Dnyeper folyóknál a Fekete-tenger partvidékéig és még tovább keletre élő szlávokról,'akiket araboknak neveztek. Ezek földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, azonban ismerték a fémek megmunkálásának módját is. Nemzetségi szervezetben éltek, de háború idején a tekintélyesebb nemzetségfők közül főnököt választottak maguknak. Ez a háborús vezérség a főnöknek lehetőséget adott a meggazdagodásra, tehát megindult a vagyoni rétegeződés és az osztályok kialakulása» A vezetést lassanként a közösség tekintélyesebb tagjainak egy csoportja vette kezébe, akik nagyobb birtokot szereztek s ezeket nemcsak családjuk tagjaival, hanem a hadifoglyokból lett rabszolgákkai is műveltették. A háború idejére választott főnökük gazdagsága révén a méltóságát továbbra is megtarthatta, mert fegyveres kisérete segítette. Elvárták azonban tőle,, hogy minden, a közösséget érintő fontosabb kérdést megbeszéljen az öregekkel. Néha összehivták az egész törzs gyűlését, a vecsét is. Ilyen törzsfejedelemségek a IX, századra Kelet-Európa valamennyi szláv törzsénél kialakultak s a központjuk egy-egy megerősített város volt, ahol a fejedelem és kísérete lakott /pl. Kiev, Csernyigov, Szmolenszk, Novgorod. A keleti szlávok földjén vonult át az a fontos viziut, amely a Balti-tengert a Fekete-tengerrel-kötötte össze. Ezt az utat használták Skandinávia lakói, a normannok /akiket Kelet-Európában varjakoknak, varégoknak neveztek/, amikor' kisebb-nagyobb csapatokban zsákmány után kalandoztak-főnökük vezetésével. A IX. században mutatkoztak először az orosz folyókon nagyobb számban ilyen vállalkozó csoportjaik, amelyek fegyveresen Konstantinápolyig bejártak kereskedni. Egyes varjag fejedelmek és kíséretük birtokukba vették az említett út legelőnyösebb pontjait s meghódolásra kényszerítették az ottani szláv fejedelmeket. A monda szerint egy ilyen kalandor, Rurik, megvetette a lábát Novgorodban, amely észak felől a dnyeperi viziut kulcsa volt, két másik ilyen főnök pedig Kievet, az említett viziút déli fontos pontját vette birtokába. Kétségtelen azonban, hogy a legtöbb itt portyázó varjag hazatért zsákmányával, s csak kevesen telepedtek meg véglegesen az orosz városokban.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Jogtörténet, Egyetemi jegyzet, Jogtudomány
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
II.RÉSZ. A FEUDÁLIS ÁLLAM ÉS JOG TÖRTNETE
3-21
   XVXVIII. FEJEZET. OROSZORSZÁG FEUDÁLIS ÁLLAMA ÉS JOGA
3-21
      l.§. A kievi állam kialakulása és felbomlása - A feudális szétdaraboltság kora
3-7
         1. Az orosz állam kialakulása
3
         2. A keleti szlávok tömörülése Kiev körül
3-4
         3. A feudalizmus kialakulása a kievi államban
4-5
         4. A kievi állam felbomlása, az uj fejedelemségek
5-6
         5. A mongol hóditás
6-7
      2.§. Az orosz központosított állam kialakulása
7-10
         1. Moszkva felemelkedése
7
         2. A társadalom- és államszervezet a XV. század végén
7-10
      3.§. Az orosz állam kiterjedése ás soknemzetíségü állammá alakulása
11-14
         1. IV. Iván
11
         2. Az opricsnyina
11-12
         3. Az országgyűlés
12-13
         4. A parasztság helyzete
13-14
      4.§. Az orosz nemesi birodalom a XVIII.században
14-18
         1. Az orosz birodalom megalakulása
14-15
         2. Nagy Péter reformjai
15-17
         3. A XVIII. század második felének nemesi birodalma
17-18
      5.§. A feudális rendszer hanyatlása és a kapitalizmus keletkezése
18-20
         l. A cári reakció és a nemesi forradalom
18-19
         2. A jobbágyrendszer megszüntetése
19-20
         3. Egyéb reformok
20
      6.§. Az orosz jogforrásai
20-21
III. RÉSZ. A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG TÖRTÉNETE A PÁRISI KOMMÜNIG
22-114
   BEVEZETÉS
22-27
      1.§. A burzsoá állam és jog jellemzése
22-23
      2.§. A burzsoá állam kialakulása
23-25
      3.§. az állami szuverénitás
25-26
      4.§. Az alkotmányosság
26-27
      5.§. Korszakok
27
   I. FEJEZET. A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG ANGLIÁBAN
27-56
      1.§. Az angol abszolut monarchia válsága
27-32
         l. A társadalom átalakulása
27-29
         2. A politikai válság
29-32
      2.§. Az angol forradalom
30-36
         1. A forradalom kirobbanása és győzelme
30-32
         2. Társadalmi osztályok és társadalmi mozgalmak a forradalomban
32-34
         3. A forradalom eredményéi és hanyatlása
34-36
      3.§. A restauráció és "a dicsőséges forradalom"
36-40
         1. A királyság visszaállítása /reatauráeló/
36-37
         2. A Habeas Corpius Act
37-39
         3. II. Jakab önkényuralma és a "dicsőséges forradalom"
39-40
      4.§. A Brit Birodalom kiépitése: mezőgazdasági és ipari forradalom
40-44
         1. A Brit Birodalom kiépítése
40-41
         2. A mezőgazdasági forradalom
41-43
         3. Az ipari forradalom
43-44
      5.§. Az angol alkotmány főszervei a parlamenti reformig /1832/
44-50
         1. A parlament alsóháza, a választójog
44-46
         2. A kabinetrendszer: a pártok
46-47
         3. A reformmozgalom: a szabadságjogok a valóságban
47-49
         4. Az alsóház és a választójog reformja
49-50
      6.§. Az angol munkásmozgalom és a gyári törvényhozás
51-56
         1. A munkásszervezkedés felszabadítása és első lépései
51-52
         2. Az állami szegénygondozás és az 1834-i szegény törvény
52
         3. A gyári törvényhozás
52-54
         4. A chartista mozgalom és eredményei
54-56
   II. FEJEZET. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK A POLGÁRHÁBORÚ VEGÉIG
56-59
      1.§. Az amerikai gyarmatok függetlenségi harca
56-57
      2.§. Az Egyesült Államok alkotmánya
57-59
      3.§. Az amerikai polgárháború
59
   III. FEJEZET. A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG FRANCIAORSZÁGBAN
60-94
      1.§. Franciaország a forradalom előestéjén
60-63
         1. A gazdasági élete
60
         2. A társadalom
60-62
         3./ A forradalom eszmei előkészítése
62
         4. A régi rend válsága, a rendi gyűlés összehuzása
62-63
      2.§. Az alkotmányozó gyűlés. Az emberi jogok deklarációja
64-66
         1. Népmozgalmak, a hűbéri szolgáltatások eltörlése
64-65
         2. Az emberi és polgári jogok deklarációja
65-66
      3. §. Az 1791-i alkotmány megalkotása
66-69
         1. A gyűlés összetétele
66
         2. A pénzügyi és a vallási kérdés
67
         3./ Az ellenforradalmi mozgalom
67-68
         4. Az 1791-i alkotmány rendelkezései
68-69
      4.§. A királyság és a burzsoázia bukása
69-73
         1. A törvényhozó gyűlés összetétele és első dekrétumai
69-70
         2. A monarchia megdöntése és a kivételes törvények
70-71
         3. A konvent összetétele és a király pere
71-72
         4. A konvent gazdaságpolitikája és következményei
72
         5. Forradalmi rendszabályok a Gironde bukása
72-73
      5.§. A jakobinus diktatúra és az 1793-i alkotmány
73-77
         1. A jakobinus konvent paraszt-törvényei
73
         2. Az 1793-i alkotmány
73-74
         3. A Közjóléti Bizottság forradalmi rendszabályai
74-75
         4. A jakobinus diktatúra hatalmi szervei
75-76
         5. A jakobinus diktatúra gazdasági és társadalmi rendszabályai
76-77
         6. A jakobinus diktatúra bukása
77
      6.§. Az 1795-i alkotmány. A Direktórium
78-81
         1. A thermidori reakció.
78
         2. A III. év alkotmánya
78-79
         3. Babeuf összeesküvése
79-80
         4. A direktórium politikája
80-81
      7.§. Konzulátus és császárság
81-86
         1. A VIII. év alkotmánya
81-82
         2. A konzulátus megszilárdítása, az örökös császárság
82-83
         3. A császárság válsága és bukása
83
         4. A magánjogi törvénykönyv
84-85
         5. A kereskedelmi és a büntető törvénykönyv
85-86
      8.§. A restauráció és a júliusi monarchia
86-90
         1. A restauráció alkotmánya
86-87
         2. A restauráció politikai pártiai
87
         3. A juliusi forradalom
87-88
         4. A polgárkirályság
88-89
         5. A munkásmozgalom az 1830-40-es években
89-90
      9.§. Az 1848.évi forradalom. A második császárság
90-94
         1. A "polgárkirályság megdöntése
90
         2. A forradalom első két szakasza
90-
         3. A polgári köztársaság alkotmánya
91-92
         4. A forradalom harmadik szakasza
92-93
         5. A második császárság
93-94
   IV. FEJEZET. A PÁRIZSI KOMMÜN
94-97
      1.§. A kormány és a nemzetőrség összeütközése
94-95
      2.§.A Kommün összetétele és hibái
95-96
      3.§. A Kommün politikai intézkedései
96-97
      4.§. A Kommün szociális intézkedései
97
      5.§. A Kommün bukása és jelentősége
97
   V. FEJEZET: A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG NÉMETORSZÁGBAN
[98]-110
      l.§. A német tartományok az 1848-i forradalom előtt
[98]-103
         1. A római szent birodalom felbomlása
[98]-99
         2. Burzsoá reformok Poroszországban
99-100
         3. A német kodifikáció; az Osztrák polgári törvénykönyv /1811/
100-101
         4. A német szövetság megalakulása
101-102
         5. A vámszövetség megalakulása
102-103
      2.§. Az 1848-i forradalom. Törekvések a német egységre
103-109
         l. A forradalom előzményei
103-104
         2. A márciusi események
104-105
         3. Alkotmányok Poroszországban és Ausztriában
105-106
         4. A frankfurti parlament
106-107
         5. Az ellenforradalom győzelme. A porosz reakció. Az ellenforradalom
107-109
      3.§. Németország egyesítése porosz uralom alatt
109-110
         1. Ausztria és Poroszország harca a hegemóniáért. Az Északnémet Szövetség
109-110
         2. Az uj német császárság
110
   VI. FEJEZET. A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG ITÁLIÁBAN: AZ OLASZ EGYSÉG KIALAKULÁSA
[111]-114
      l.§. Itália a napóleoni háborúk és a Szentszövetség korában
[111]-112
      2.§. Az 1848-i forradalom
112-113
      3.§. Olaszország egyesülése
113-114
IV. RÉSZ. A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG A PÁRIZSI KOMMÜNTŐL A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOMIG
114-151
   Bevezetés
114-115
      A burzsoá állam fejlődése a fasizmusig. Az imperializmus
114-115
   I. FEJEZET. ANGLIA ÉS A BRITT BIRODALOM
116-122
      1.§. Az ipari monopólium megszünése. Tőkekivitel
116
      2.§. A Britt gyarmatbirodalom
116-119
      3.§. Választójog. Kormányzat
119-121
      4.§. A munkásmozgalom és a munkáspártok
121-122
         1. Munkásmozgalom. Trade-unionok
121
         2. A munkáspártok
121-122
   II. FEJEZET. FRANCIAORSZÁG
[123]-127
      l.§. A harmadik köztársaság alkotmánya
[123]
      2.§. A munkásmozgalom
124-126
         1. A munkásmozgalom a hetvenes években
124-125
         2. A francia munkáspártok
125-126
      3.§. Az állam és az egyház szétválasztása
126-127
   III. FEJEZET. NÉMETORSZÁG
127-132
      l.§. A német imperializmus kialakulása, kül-és belpolitikája
127-130
         1. Elszasz-Lotharirgia annektálása
127
         2. A német császárság alkotmánya
127-128
         3. A német imperializmus jellemzése
128-129
         4. A belpolitika, a kodifikáció
129-130
      2.§. A német munkásmozgalom
130-132
         1. A munkásmozgalom a kivételes törvényig
130-131
         2. A munkásmozgalom az I. vliágháboruig
131-132
   IV.FEJEZET. AZ ÉSZAKAMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK A POLGÁRHÁBORÚTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORUIG
133-136
      l.§. A néger és az indián lakosság sorsa
133-134
         1. A rabszolgaság eltörlése. A négerkérdés
133-134
         2. A Buligin-féle Duma
134
         3. Az 1905. október 17-i manifesztum
134
      2.§. Az amerikai gyarmatosítás
135
         2.§. Az amerikai gyarmatosítás
135
            l. Az első gyarmati terjeszkedést Alaska megszerzése jelentette
135
            2. A Hawai-szigetek
135
            3. A spanyol háború
135
            4. A Panama-csatorna
135
      3.§. A monopoltőke. A munkásmozgalmak
135-136
   V. fejezet. POLGÁRI FORRADALMAK OROSZORSZÁGBAN ÉS A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM
137-151
      l.§. A 60-as évek reformjait követő korszak
137-138
         l. A kapitalista fejlődés. Munkásmozgalmak
137
         2. Az állam politikai jellege és hatalmi szervei
138
         3./ A polgári jog
138
      2.§.
139-146
         1.
139-140
         2.
140
         3.
140-141
         4. Munkás-szovjetek alakulása
141
         5. Az 1906 április 23-i alaptörvények
141-142
         6. Az 1. Állami Duma /Vitte-Duma/: az államtanács
142-143
         7. A forradalom alatti törvények. /Sajtó, egyeületi, gyülekezési jog/
143-144
         8. A forradalom alatti törvények. /Büntetőjog/
144
         9. A II. Duma. Az 1907 junius 3-i államcsiny
145
         10. Az 1905-1907 évi forradalom jelentősége
145
         11. Sztolipin agrár törvényei
145-146
      3.§. Az 1917 februári polgári-demokratikus forradalom
146-149
         1. Az "Ideiglenes kormány"
146-147
         2. A kettős hatalom. Lenin a Szovjetről és Párisi Komműnről
147-148
         3. Lenin a kettős hatalom osztály-jelentőségéről
148
         4. Az 1917 április 4-i tézisek
148-149
      4.§. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom
149-151
         1. A Forradalom győzelme és első rendelkezései
149-150
         2. A "A deklaráció a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól
150-151
Hátsó borító