Vezetői számvitel
Szerző: Bosnyák JánosSzerkesztő: Bosnyák János
További szerzők: Gyenge Magdolna; Pavlik Lívia; Székács Péterné
Cím: Vezetői számvitel
Sorozatcím: Bologna-könyvsorozat BA
Megjelenési adatok: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 2010. | ISBN: 978-963-638-339-8
A most kiadásra kerülő könyv a vezetői számvitel elméleti és módszertani alapjait tárgyalja. A könyv - valamint a hozzá szorosan kapcsolódó, már megjelent példatár és feladatgyűjtemény - legfontosabb célja, hogy megfelelő alapot biztosítson a „Vezetői számvitel” tárgy ismeretanyagának megértéséhez és elsajátításához, mind a nappali, mind az esti és levelező tagozatos képzési programok esetén. Jelen kiadványunk további célja, hogy az érdeklődők széles köre számára bemutassa azokat a bachelor szintű vezetői számviteli ismereteket, amelyek a legtöbb fejlett nyugati, különösen az angolszász országok irányadó, hasonló szintű üzleti képzési programjának szerves részét képezik. A könyv feldolgozza és nagyszámú gyakorlati példán keresztül illusztrálja azokat az alapvető módszereket és eljárásokat, amelyekkel - döntően - a számviteli rendszerből nyerhető adatok bázisán támogatható a gazdálkodó egységek vezetése. Foglalkozik a költségszámvitel témaköreivel, a vezetői döntéshozatal számviteli támogatásának kérdéseivel, valamint tárgyalja az üzleti folyamatok tervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez kapcsolódó vezetői számviteli technikákat és eljárásokat. A könyv eredményes használata feltételezi a számvitel elméleti és módszertani alapjainak ismeretét, amelyet - többek között - a „Számvitel alapjai” tárgy keretein belül lehetett megszerezni. A jelen kiadványban tárgyalt számviteli ismeretek - megítélésünk szerint - biztos alapot szolgáltatnak a vezetői számvitel magasabb (master) szintű megismeréséhez, azaz a „Haladó vezetői számvitel”, illetve a „Stratégiai vezetői számvitel” tárgyak követelményeinek sikeres teljesítéséhez is. Köszönetét kívánunk mondani a Budapesti Corvinus Egyetem vezetésének, hogy létrehozták az ország első Vezetői Számvitel Tanszékét, megteremtették a szervezeti kereteit annak, hogy a vezetői számvitel területén felgyorsuljanak a kutatások, és a vezetői számvitel mielőbb el tudja foglalni hazánkban azt a helyet, amelyet a nemzetközi gyakorlatban már kivívott magának. Köszönettel tartozunk azoknak a volt és jelenlegi Kollégáinknak, akik folyamatosan biztattak bennünket, és segítő tanácsaikkal, javaslataikkal támogatták e könyv megszületését. Külön köszönjük azoknak a Kollégáinknak, illetve több száz egykori Hallgatónknak a segítségét, akik a próbakurzusok, illetve a kísérleti félévek során a tárgy oktatási programjában részt vettek, és építő, jobbító jellegű javaslataikkal, észrevételeikkel hozzájárultak ahhoz, hogy munkánk minősége folyamatosan javuljon. Köszönetét kell mondanunk továbbá mindazoknak a vezetői számvitel területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó hazai és külföldi oktatóknak, kutatóknak, illetve gyakorlati szakembereknek, akiknek publikációi inspirációt jelentettek és munkánk alapjául szolgáltak. Köszönet illeti végül mindazokat, akik lehetővé tették vagy támogatták, hogy külföldi egyetemeken, főiskolákon szerezzünk tapasztalatokat a vezetői számvitel területén. Reméljük, hogy munkánk színvonalas és hatékony eszköznek bizonyul a vezetői számvitel elméleti és módszertani alapjainak megismeréséhez.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Számvitel, Pénzügy, Költség, Költségvetés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Számvitel, Pénzügy, Költség, Költségvetés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
3-6
Előszó
7
1. Bevezetés a vezetői számvitelbe
9-21
1.1 A számviteli információk felhasználói
9-10
1.2 A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel közötti főbb különbségek
11-15
1.3 A vezetői számvitel célja, tárgya, feladata
16-17
1.4 A vezetői számvitel és a döntéshozatal folyamata
17-19
1.5 A vezetői számvitel funkciói
19-20
1.6 Rövid történeti áttekintés a vezetői számvitelről
20-21
Ellenőrző kérdések
21
2. Költségfogalmak és költség csoportosítások
22-39
2.1 A költségszámvitel célja és feladatai
22-23
2.1.1 A költségszámvitel célja
22-23
2.1.2 A költségszámvitel feladatai
23
Költségszámítás és önköltségszámítás
23
Információk szolgáltatása a vezetői döntésekhez
23
Információk nyújtása a tervezéshez, az ellenőrzéshez, a teljesítmény-értékeléshez
23
2.2 Költség és költségszámítási alapfogalmak
24-26
2.2.1 A költség fogalma
24-25
2.2.2 A kiadás, a költség és a ráfordítás kapcsolata
25-26
2.3 A költségek csoportosítása
26-38
2.3.1 Elszámolhatóság módja szerint
27-28
2.3.2 Keletkezés szerint
28-30
2.3.3 Megjelenési forma szerint
30
2.3.4 Volumenhez való viszony szerint
31-35
2.3.5 Döntési relevancia szerint
36
2.3.6 „Elsüllyedt” költség (Sunk cost)
37
2.3.7 Alternatív költség (Opportunity cost)
37
2.3.8 Felelősségi szint és irányíthatóság szerint
38
2.3.9 A felmerülés ideje szerint
38
2.4 A határköltség és a differenciálköltség számítás
38-39
Ellenőrző kérdések
39
3. A hagyományos költségszámítási rendszer
40-61
3.1 Teljes- és részköltség számítás
40-41
3.2 A hagyományos költségszámítási rendszerek
41-52
3.2.1 A közvetlen és a közvetett költségek elszámolása
42
3.2.2 A gyártási általános költségek felosztása
42-43
3.2.3 A költségráták kialakításának szempontjai
43-52
3.2.3.1 Egyszintű költségallokáció
43-44
3.2.3.2 Többszintű költségallokáció
44-46
3.2.3.3 Tervezett, előre meghatározott költségráták
46-49
3.2.3.4 A költségráták megbontása a változó és a fix általános költségekre vonatkozó rátára
49-52
3.2.4 A gyártási általános költségen kívüli költségek felosztása
52
3.3 A hagyományos költségszámítás folyamata
52-53
3.4 A hagyományos költségszámítás lépései
53-61
3.4.1 Az általános költségek elszámolása költséghelyekre
53-54
3.4.2 Szolgáltató részlegek költségeinek felosztása
56-59
3.4.2.1 Egyirányú költségfelosztás
56
3.4.2.2 Visszacsatoló költségfelosztás
56-59
Kidolgozás
58-59
3.4.3 A termelő költséghelyek költségeinek felosztása a költségviselőkre
59-61
Kidolgozás
60-61
Ellenőrző kérdések
61
4. Tevékenység alapú költségszámítási rendszerek
62-80
4.1 A tevékenység alapú költségszámítás kialakulásának előzményei
62-63
4.2 A hagyományos költségszámítási rendszerek kritikája
63-65
4.3 A tevékenység alapú költségszámítás kialakulása
65
4.4 A tevékenység alapú költségszámítás elméleti alapjai
65-69
4.4.1 A költség okozója a tevékenység
66
4.4.2 Megfelelően hosszú távon a legtöbb költség változóvá tehető
66-67
4.4.3 Az ABC a felhasznált erőforrások költségét méri
67-69
4.5 A tevékenység alapú költségszámítás folyamata
70-71
4.6 A tevékenység alapú költségszámítás kialakítása
71-75
4.6.1 Tevékenységek elemzése és meghatározása, a tevékenységköltség-gyűjtők kialakítása
71
4.6.2 Az egyes tevékenységek költségeinek kiszámítása
72-73
4.6.3 Az egyes termékekre jutó tevékenységköltség kiszámítása
73-75
4.7 Az ABC rendszer pontossága
75
4.8 Összefoglaló példa a hagyományos költségszámítás és az ABC összehasonlítására
75-78
Kidolgozás
75-77
Kidolgozás
77-78
Kidolgozás
78
Összehasonlítás
78
4.9 Az ABC által szolgáltatott információk felhasználása
78-79
Ellenőrző kérdések
80
5. Az önköltségszámítás
81-138
5.1 Az önköltségszámítás tárgya, az önköltség tartalma
81-82
5.2 A kalkulációs tényezők
82-88
5.2.1 Közvetlen anyagköltség
83
5.2.2 Közvetlen bérköltség és járulékai
83-84
5.2.3 Utólag hozzárendelhető, továbbá megfelelő mutatók
84-85
5.2.4 Az időszakban felmerült és az időszakot terhelő költség, vagyis a költségkorrekciók szerepe az önköltségszámításban
86
5.2.5 Kalkulációs sémák
86-88
5.3 A kalkuláció módszerei
88
5.4 A kalkuláció időhorizontja
88-90
5.4.1 Az előkalkuláció
89
5.4.2 Közbenső kalkuláció
89
5.4.3 Utókalkuláció
89-90
5.5 Job costing rendszer
90-106
5.5.1 Job costing rendszer a termelési folyamatban
94-97
5.5.2 A gyártási költségen kívüli költségek a job costing rendszerben
97-98
5.5.3 A szolgáltató szektor sajátossága
98
5.5.4 Hosszú átfutási idejű munkák
99-103
5.5.5 A Job costing alkalmazása alacsony készletállománynál
103-106
5.6 Process costing
106-119
5.6.1 A termelési szakasz elején és végén nincs befejezetlen állomány
109-110
5.6.2 A termelési szakasz elején nincs, de a végén marad befejezetlen termelés
110-111
5.6.3 Az időszak elején és végén is van a termelési szakaszon belül befejezetlen állomány
112-115
5.6.3.1 A súlyozott átlagos önköltség alkalmazása
112-113
5.6.3.2 A FIFO módszer alkalmazása
113-115
5.6.4 A termék áramlása a termelési szakaszokon keresztül
115-119
5.6.4.1 Súlyozott átlagos önköltség alkalmazása
116-118
5.6.4.2 FIFO eljárás alkalmazása
118-119
5.7 Vegyes költség rendszerek
120-121
5.8 Költségmegosztás fő-, iker- és melléktermékek esetében
122-135
5.8.1 Az ikertermékek közös költségeinek szétosztása
124-130
5.8.1.1 A közös költségek szétosztása a létrehozott output természetes mértékegysége alapján
124-125
5.8.1.2 A közös költségek szétosztása a létrehozott termékek piaci értéke alapján
125-127
5.8.1.3 A közös költségek szétosztása a létrehozott termékek nettó realizálható értéke alapján
127-128
5.8.1.4 A közös költségek szétosztása a létrehozott termékekre azonos haszonkulcs számítása mellett
128-129
5.8.1.5 A különböző szétosztási lehetőségek összehasonlítása
129-130
5.8.2 A melléktermékek költségeinek meghatározása a közös költségekből
130-135
5.9 Egyenértékszámos osztókalkuláció
135-138
Ellenőrző kérdések
138
6. Költségelszámolás
139-158
6.1 A költségszámviteli rendszer komponensei
139-149
6.1.1 Az erőforrás-felhasználások köre
140
6.1.2 Az erőforrás-felhasználások értékelése
140-141
6.1.3 Az erőforrás-felhasználások értékének normalizálása
141-142
6.1.4 A költség-gyűjtés módszere
142-143
6.1.5 A készletek (teljesítmények) értékelésének alapjául szolgáló költség tartalma
143-146
6.1.6 Folyamatos vagy szakaszos elszámolás
146-148
6.1.7 A költségek áramoltatása
148-149
6.2 A költségszámviteli rendszer felépítése és integrálása
149-151
6.2.1 A költségszámviteli rendszer felépítése
149-151
6.2.2 A költségszámviteli rendszer integrálása
151
6.3 A költségelszámolás rendszere
152-157
6.3.1 Az eredményszámítási eljárások miatti kötöttségek
152-153
6.3.2 A pénzügyi számviteli elszámolási szabályok kötöttsége
153-154
6.3.3 A költségelszámolás szemlélete
155-157
Ellenőrző kérdések
158
7. Költség-volumen-eredmény elemzés
159-177
7.1 A költség-volumen-eredmény elemzés elméleti alapjai
159-162
7.1.1 Mikroökonómiai alapok
159-162
7.1.2 Számviteli megközelítés induló feltételezései
162
7.2 A költség-volumen-eredmény elemzés számviteli módszertana
163-168
7.2.1 Fedezeti számvitel
163-165
7.2.2 A fedezeti pont meghatározása
165-167
7.2.3 Eredmény-volumen ábrázolás
167
7.2.4 Elvárt eredmény
167-168
7.3 A költség-volumen-eredmény elemzés speciális kérdései
169-177
7.3.1 Fedezeti pont meghatározás termékmix esetén
169-170
7.3.2 A bizonytalanság megjelenítése és a becslési hibák
170-175
7.3.3 A fedezeti számvitel speciális kérdései
175-177
Ellenőrző kérdések
177
8. Döntéshozatal és a releváns információk
178-203
8.1 Alapvető fogalmak és feltételek
178-183
8.1.1 A döntési folyamat
178
8.1.2 A relevancia értelmezése
179-180
8.1.2.1 A releváns költségek jövőbeni költségek
179
8.1.2.2 A releváns költségek a döntés hatására megváltoznak
179-180
8.1.2.3 A releváns költségek cash flow változást eredményeznek
180
8.1.3 Alternatív költség (opportunity cost)
180-181
Megoldás
181
8.1.4 A kvalitatív (nem-pénzügyi) tényezők jelentősége a döntéshozatalban
181-182
8.1.5 A döntések időhorizontja
182
8.1.6 Költségkalkulációs rendszerek és a relevancia
182
8.1.7 Döntéshozatal és bizonytalanság
182-183
8.2 Speciális döntési problémák
183-202
8.2.1 Speciális rendelés elfogadása vagy elutasítása
184-186
Feladat
184
Megoldás
184-186
8.2.2 Saját gyártás vagy vásárlás (outsourcing)
186-189
Megoldás - 1.eset
187-188
2. eset
188
Megoldás - 2.eset
188-189
Megoldás
189
8.2.3 Optimális termékösszetétel meghatározása szűk erőforrás esetén
190-197
8.2.3.1 Az optimális termékösszetétel tervezésének lépései egyetlen szűk erőforrás mellett
190-194
Feladat
192
Megoldás
192-193
Az alternatív költség hatása
193-194
8.2.3.2 Az optimális termékösszetétel tervezése több szűk keresztmetszet mellett
194-197
Megoldás
195-197
8.2.4 Tevékenység megszüntetése vagy továbbfolytatása
198-201
Feladat
198
Megoldás
198-199
Feladat
199
Megoldás
199-200
Megoldás
200-201
8.2.5 Egy tevékenységi szakasz befejezésére vagy tovább folytatására vonatkozó döntés
201
Megoldás
201
8.2.6 A releváns közvetlen anyagköltség meghatározása
201-202
Megoldás
202
8.2.7 A releváns közvetlen bérköltség meghatározása
202
8.2.8 Speciális döntési helyzetek és szabályok rendszerezése
202
Ellenőrző kérdések
203
9. Termékek és szolgáltatások árazása
204-216
9.1 Az árazással kapcsolatos fontosabb elméleti és gyakorlati megfontolások
204-207
9.1.1 A kereslet rugalmassága
204
9.1.2 A határbevétel és a határköltség elemzése
205-206
9.1.3 Az árazási döntések tipizálása
206
9.1.4 Az árazás néhány stratégiai eleme
207
9.1.5 Az árazás fontosabb jogi korlátái
207
9.2 Ármeghatározó vállalkozás és költségalapú árképzés
207-211
9.2.1 Költségalapú árképzési módszerek
207-210
9.2.2 Ármeghatározó vállalkozás költségalapú árdöntései
210-211
9.3 Árelfogadó vállalkozás és piacvezérelt árképzés
211-214
9.3.1 Célköltség-számítás
211-213
9.3.2 Árelfogadó vállalkozás termékösszetétellel kapcsolatos döntései
214
9.4 Transzferárazás
214-215
9.4.1 A transzferár fogalma, jelentősége
214-215
9.4.2 A transzferár-képzési módszerek áttekintése
215
Ellenőrző kérdések
216
10. A divíziók pénzügyi teljesítmények mérése, felelősségi elvű számvitel
217-240
10.1 A fejezet célja
217
10.2 A centralizált és a decentralizált szervezeti forma
217-220
10.2.1 A decentralizáció előnyei
217-218
10.2.2 A decentralizáció hátrányai
218-219
10.2.3 A funkcionális és a divizionális szervezeti struktúra összehasonlítása
219-220
10.3 A divizionális szervezeti struktúra
220-222
10.3.1 A költségközpontok
220-221
10.3.2 A bevételi központok
221
10.3.3 A nyereségközpontok
221
10.3.4 A befektetési központok
222
10.4 A felelősségi elvű számvitel a divizionális szervezeti struktúrában
222-224
10.4.1 A költségközpontok felelősségi elvű számvitele
222-223
10.4.2 A profitközpontok és befektetési központok felelősségi elvű számvitele
223-224
10.5 A profitközpontok és befektetési központok teljesítményértékelésének módszerei
224-236
10.5.1 Az eredmény, mint abszolút mutatószám alkalmazása a teljesítmény mérésében
224-226
10.5.2 Befektetések megtérülése (ROI)
226-229
10.5.3 Maradványjövedelem (RI)
229-232
10.5.4 Gazdasági hozzáadott érték (EVA(TM) - economic value added)
232-236
10.5.4.1 Készletértékelési eljárások
233-234
10.5.4.2 Halasztott adóráfordítás
234-235
10.5.4.3 Goodwill amortizációja
235
10.5.4.4 Kutatás-fejlesztés költsége, alapítás-átszervezés költsége
235-236
10.6 Az ROI, RI és EVA meghatározásánál figyelembe veendő tényezők
236-240
10.6.1 A befektetési bázis meghatározása
236-237
10.6.2 A teljesítményértékelés hatása a tőkebefektetési döntésekre
237-239
10.6.3 Az értékcsökkenés elszámolási mód hatása a teljesítményértékelésre
239-240
Ellenőrző kérdések
240
11. Költségvetés készítés
241-258
11.1 A költségvetéssel kapcsolatos alapismeretek
241-245
11.1.1 A költségvetés fogalma, helye a tervezés és az ellenőrzés rendszerében
241-242
11.1.2 A költségvetés előnyei és hátrányai
242-243
11.1.3 A költségvetések tipizálása
243
11.1.4 A költségvetés készítés adminisztrációs és szervezési kérdései
244
11.1.5 A költségvetés belső szerkezete
244-245
11.2 A mester költségvetés elkészítése
246-257
11.2.1 Értékesítési terv
246-247
11.2.2 Termelési terv
247
11.2.3 Közvetlen anyag terv
248-249
11.2.4 Közvetlen bér terv
249
11.2.5 Üzemi általános költség terv
249-251
11.2.6 Késztermék terv
252-253
11.2.7 Értékesítési és adminisztrációs költség terv
253-254
11.2.8 Készpénz terv
254
11.2.9 Eredménykimutatás terv
255
11.2.10 Mérleg terv
255-256
11.2.11 Cash flow kimutatás terv
256-257
Ellenőrző kérdések
258
12. A költségvetés ellenőrzése
259-295
12.1 A fejezet célja
259
12.2 Vezetői számviteli ellenőrzési rendszer
259
12.3 Befolyásolhatóság kérdése
260-261
12.4 Költségközpontok teljesítményértékelése
261-287
12.4.1 Standard költségszámítás logikája és hasznossága
261-264
12.4.2 A változó költségstandardok kialakítása
264-266
12.4.3 Egyéb fenntartási költség standardok kialakítása
266-267
12.4.4 A költségstandardok előnyei és hátrányai
268
12.4.5 Eltérésvizsgálat
268-287
Egyenlő arányú felosztás
271
Tényezőváltozás 1-től való eltérése alapján
271
Tényezőváltozás logaritmusa alapján
271-272
12.4.5.1 A változó költségek eltérésének vizsgálata - termékszintű elemzés
272-281
Változó bérköltség és bérjárulék
278-280
Változó gyártási általános költség eltérésének vizsgálata
280-281
12.4.5.2 Globális elemzés
281-283
12.4.5.3 Fix költségek eltérésvizsgálata
283-287
12.5 Az eredményterv ellenőrzése
287-194
12.5.1 Termékszintű elemzés
288-292
12.5.2 Globális elemzés
292-294
12.6 A standard költségszámítás előnyei és hátrányai
294-295
Ellenőrző kérdések
295
Forrásmunkák
296-297
Kolofon
Hátsó borító