Magyar
English
A magyar orvosi nyelv története
Szerkesztők:
Bősze Péter; Kapronczay Katalin; Keszler BorbálaCím: A magyar orvosi nyelv története
Megjelenési adatok: Medicina, Budapest, 2022. | ISBN: 978-963-226-824-8
A magyar orvosi nyelv a magyar nyelv ikertestvére. Együtt születtek, hiszen legelső szavaink között az egészséggel kapcsolatosak is megjelentek. Az ikertestvérek csecsemőkora és cseperedése is azonos úton járt, az orvosi nyelv szaknyelvvé alakulása csak az orvoslás mesterséggé válásával jött létre, úgy hat–hétszáz évvel ezelőtt. A kötet is ezt az időszakot igyekszik feltárni a teljesség igénye nélkül. A magyar orvosi nyelv történetének ismertetésében egyrészt a nyelvi korszakolás szolgált zsinórmértékül, de a kérdést más szempontok (társaságok, folyóiratok, orvostudományi területek stb.) szerint is megközelítették a szerzők. Külön fejezetet szenteltek az orvosi nyelvünkkel behatóan foglalkozó orvosok munkásságának. Sokszakmás összeállítás: nyelvészek, orvosok, gyógyszerészek, orvostörténészek stb. közös munkája. Orvosi nyelvünk félezer éve bővelkedett eseményekben, ennek ellenére történetét még senki nem írta meg, így hiánypótló a mű. Új úton jártak a szerzők és a szerkesztők, és izgalmas történelmi tablót állítottak össze a középkori boszorkányperek jegyzőkönyveiben felbukkanó betegségnevektől a XIX-XX. századi tudatos szakmai nyelvújításig. A jelen és a jövő a múltban gyökerezik; feltárása visz előre. Sarkalljon ez a könyv is bennünket!
Kategóriák: Orvostudomány, Nyelvtudomány
Tárgyszavak: Magyar nyelv, Szöveggyűjtemény, Orvostudomány, Medicine Language, Orthography and spelling, Történeti nyelvtan, Szakkifejezések, Hungarian language
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Magyar nyelv, Szöveggyűjtemény, Orvostudomány, Medicine Language, Orthography and spelling, Történeti nyelvtan, Szakkifejezések, Hungarian language
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
5-8
A kötet szerzői
9
Előszó
11-12
1. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
[13]-21
1.1. Az orvosi nyelv fogalma, a magyar orvosi nyelv meghatározása, korszakolása (Bősze Péter, Keszler Borbála)
14-16
1.2. A régi magyar (XV-XVIII. század vége) orvosi szavakat és kifejezéseket tartalmazó források és olvasóközönségünk (Keszler Borbála)
17-21
2. A MAGYAR ORVOSI NYELV TÖRTÉNETE KORSZAKOK SZERINT
[23]-232
2.1. A régi magyar orvosi nyelv a XVTII. század végéig
24-173
XVI. SZÁZAD - A MAGYAR ORVOSI NYELV ELSŐ SZÁZADA
24-110
Történelmi háttér - a sárvári iskola és Sylvester János (Bősze Péter, Szabó T. Attila)
24-27
A tudós és a népi gyógyítás viszonya (ifj. Kaán Miklós)
27-31
Népi orvoslókönyvek, recipék, orvosságos könyvek, népi gyógyítás (Keszler Borbála, ifj. Kaán Miklós)
31-43
Orvosi nyelvünk a XIV-XVII. századi nyelvemlékekben (kódexek, levelek, boszorkányperek) (Varga Mónika)
43-62
A szójegyzékek és a korai szótárak orvosi kifejezései (Keszler Borbála)
62-65
Melius Juhász Péter és a kolozsvári Herbárium (Szabó T. Attila)
65-75
Beythe András és a Fíveskönyv (Szabó T. Attila)
75-80
Váradi Lencsés György (1530-1593) Egész orvosságról való könyv, azaz Ars Medica (Szabó T. Attila)
80-110
XVII. SZÁZAD - TUDATOS SZÓALKOTÁS
111-128
Történelmi háttér (Bősze Péter)
111
Szenczi Molnár Albert (Keszler Borbála)
111-115
Apáczai Csere János (Keszler Borbála)
115-119
Johannes Amos Comenius (Keszler Borbála)
119-122
Pápai Páriz Ferenc szótára és Pax corporisa (Keszler Borbála, ifj. Kaán Miklós)
122-128
XVIII. SZÁZAD - A TUDOMÁNYOS ORVOSI NYELV KEZDETE
129-173
Történelmi háttér (Bősze Péter)
129-131
Orvosi nyelvünk nyomai a XVIII. századi boszorkányperekben (Varga Mónika)
132-140
Miskóltzy Ferentz, a nyelvújítás előhírnöke (Keszler Borbála)
141-145
Csapó József (Szabó Attila, Keszler Borbála)
145-149
Weszprémi István (Tóth Etelka)
149-155
Mátyus István és a magyar orvosi nyelv (Kapronczay Katalin)
155-158
Rácz Sámuel (Keszler Borbála)
158-162
Az erdélyi magyar nyelvmívelő társaság (Kapronczay Katalin)
162-164
Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály: Magyar füvész könyv (Szabó Attila)
164-168
Orvosi füvész könyv (Keszler Borbála, Szabó Attila)
167-173
2.2. A nyelvújítás - a tudományok megszólalása magyar nyelvünkön
174-221
XIX. SZÁZAD - AZ EGYETEMES MAGYAR ORVOSI NYELV KIALAKULÁSA
174-221
Történelmi háttér (Bősze Péter)
174-176
A nyelvújítás korszakai és módszerei (Keszler Borbála)
176-181
Az Akadémia (a Magyar Tudós Társaság) szerepe (1825-1844) (Kiss Jenő)
181-183
Kováts Mihály Érdemei a természettudományok magyar nyelvűvé tételében (Kapronczay Katalin)
183-188
Bugát Pál az egyetemes magyar orvosi nyelv megteremtője (Bősze Péter, Kapronczay Katalin)
188-204
Bugát Pál orvosi szavai (Balogh Judit)
204-212
Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései és a Királyi Magyar Természettudományi Társulat (Kapronczay Katalin)
212-219
Reformkori följegyzések betegségekről, gyógyításról Szeder Fábián Benedek-rendi szerzetes naplójából (Grabarits István, Nagy Ágota)
219-221
2.3. A magyar orvosi nyelv a XX-XXI. században
222-232
Orvosi nyelvünk a XX. században (Bősze Péter)
222-224
Mai orvosi nyelvünk (Bősze Péter)
224-232
3. A MAGYAR ORVOSI NYELVVEL, NYELVÉSZETTEL FOGLALKOZÓ ORVOSOK A XVIII-XX. SZÁZADBAN
[233]-316
Bevezetés (Bősze Péter)
234-235
Almási Balogh Pál (Kiss László)
235-238
Barts József (Kapronczay Katalin)
238-241
Báti János (Kapronczay Katalin)
241-243
idősebb Bene Ferenc (Kapronczay Katalin)
243-248
Benkő Sámuel (Magyar László András)
248-250
idősebb Csapody István (Kapronczay Katalin)
250-253
Decsy Sámuel (Kiss László)
253-256
Domby Sámuel (Kapronczay Katalin)
256-259
Fabini János - Vajnócz János (Radó Gábor)
259-260
Flór Ferenc (Kapronczay Károly)
260-263
Gyarmathy Sámuel (Balázs Géza)
263-268
Horvát József (Kiss László)
268-271
Lovász Imre (Kapronczay Katalin)
271-275
Magyary-Kossa Gyula (Kapronczay Katalin)
275-279
Marikowzki Márton (Kiss László)
279-282
Nyúlas Ferenc (Kapronczay Katalin)
282-285
Pólya József (Kiss László)
285-289
Pucz Antal (Kiss László)
289-293
(Schedel) Toldy Ferenc (Kapronczay Károly)
293-297
Tiszamarti Antal (Bősze Péter)
297-301
Vámossy Zoltán (Péter H. Mária)
301-308
Wertner Mór (Kiss László)
308-312
Zsoldos János (Kapronczay Katalin)
312-316
4. A MAGYAR ORVOSI NYELV TÖRTÉNETE ORVOSI NYELVÜNK EGYES TERÜLETEI SZERINT
[317]-411
4.1. A gyógyszerek szerepe a magyar orvosi nyelvben
318-360
A gyógynövények és a magyar orvosi nyelv (Keszler Borbála, Szabó Attila, ifj. Kaán Miklós)
318-327
Növénynevek a gyógyítás nyelvéből (Rácz János)
327-333
A pozsonyi Taxa szaknyelvi jelentősége (Kapronczay Katalin)
333-335
Schuster János és a magyar kémiai szaknyelv a reformkorban (Kapronczay Katalin)
335-338
A magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti írásbeliség fél évezred erdélyi keletkezésű levéltári anyagaiban (Gyéresi Árpád)
338-344
Receptirodalom, gyógyszeres könyvek és a gyógyszerkönyvek (Grabarits István)
344-352
Kazay Endre és a Gyógyszerészeti Lexicon (Nyáry Szabó László)
352-353
Balogh Kálmán szerepe az orvosi-gyógyítói gyakorlat szakmai nyelvezetének alakulásában (Gyéresi Árpád)
354-360
4.2. A szülészeti nyelv alakulása
361-374
Fejezetek a magyar bábászati-szülészeti nyelv alakulásának történetéből (Kiss László)
361-365
Szeli Károly „Magyar bábamestersége” és az orvosi szaknyelv (Kapronczay Katalin)
365-367
Népi babonák, nyelvi kifejezések a gyerekszületésről (Balogh Judit)
367-374
4.3. Tudományos közlemények, értekezések, szótárak
375-390
A magyar tudományos közlések nyelvének alakulása orvosi folyóiratainkban - Markusovszky Lajos (Bősze Péter)
375-381
A magyar nyelv az orvosdoktori értekezésekben (1822-1848) (Dörnyei Sándor)
381-384
A magyar orvosi és gyógyszerészeti szótárak története (Magyar László András)
384-390
4.4. Orvosi egyetem, tudományágak
391-401
A magyar orvosi nyelv az egyetemeink tükrében (Molnár László)
391-393
A magyar anatómiai nevek története és Mihalkovics Géza (Bősze Péter, Donáth Tibor, Pásztor Emil)
393-401
4.5. Tájnyelvek, európai orvosi nyelv
402-411
A magyar népnyelv és az orvosi szókincs (Nyáry Szabó László)
402-408
A magyar orvosi nyelv az európai orvosi nyelv tükrében (Magyar László András)
408-411
Névmutató
413-420
Hátsó borító