Logika lélektani alapon fejtegetve

A logika célja az emberek közt egymás értésének eszközlése. Mivel az emberek főkép beszéd által közlekednek egymással, tehát a logika a beszédet kell hogy értelmessé tegye. Honnan ered a beszéd? A beszéd elébb benn az emberben alakúi; de beszéd nevét tulajdonkép a kimondásakor kapja. Míg ben lappang, addig közönségesen gondolatnak nevezik ugyan de mi azt hisszük, hogy különbséget kell tenni azon belső lelki müfolyam közt, mely beszédünket nemzi s a mely létezik már a beszédképesség előtt is, és azon későbbi reflektált müfolyam közt, mely már beszédalakban , azaz szókban bírja magát formulázni. A tulajdonképi gondolat neve, csak az utóbbit illeti. Amaz elsőbb nem hogy nevet kapott volna, de még philosophust sem tudunk, a ki mivolta megvizsgálásával foglalkodott volna. Más módjai a közlekedésnek mik? Amaz elsőt, melyet nem állitmánykép, hanem csak megkülönböztetésül, gondolatfogamzásnak nevezünk, ki lehet még lét más módon is jelenteni, u. m. állandó jelekkel és múlékony tagjártatással. A beszédnek tehát még két más helyettes (és néha segéd ) társa van, t. i. az irás és integetés (pantomim). Kik vesznek részt az értelmesség ügyében? A beszéd a fülhöz, az irás és integetés a szemhez irányozvák. A közlekedő felek tehát a beszélő, iró vagy integető egyfelül, s a halló vagy látó másfelül. Az értelmesség vagy értetlenség okát ennélfogva mindkét félben lehet és kell keresnünk. Mi a logika feladata? A logikának tehát, hogy értelmességet eszközölhessen tiszte az, hogy a beszélő (iró vagy integető) felet képesítve értelmesen beszélni (írni, integetni); a hallót (vagy látót) pedig alkalmassá tegye értelmesen hallani (vagy látni), röviden : érteni oktassa. Van-e szükség e tudományra? Az értelmes közlekedés az élet legfontosb ügyei s az ember legszigoriíbb kötelességei közé tartozik, még pedig nagyon első és magas helyet foglalva. Mert a beszéd és helyettesei az ember alrendűbb céljainak segítő, s a felsőbbeknek egyedüli eszközei. De csak úgy, ha értelmesek, különben nem csak nem használnak , hanem épen ártanak is. Elannyira, hogy az emberi társaságban levő gonoszoknak (dolgoknak és embereknek), nyomorúságoknak és Ínségeknek egy harmadát az értetlenségnek tulajdoníthatni. Közbeszúrva mondjuk, hogy a második harmadát indulataink és szenvedélyeink féktelensége, és csak a harmadik harmadát okozzák a természeti csapások. Minél azonban megjegyeztetem, hogy ezen felosztás ismét csupán logikai és nem számtani vagy statistikai. Emígy tán még nagyobb szám jutna az első rovatnak. Azt hiszsztik, eléggé kitüntetők ezen elmélkedésünkkel a logika fontos és szükséges voltát.