Római jogi gyakorlatok

1974-ben megjelent az új római jogi tankönyv. Az azóta eltelt néhány esztendő tapasztalata meggyőzött arról, hogy szükséges lenne a római jogi gyakorlatok anyagát szinkrónba hozni a tankönyvi anyaggal. Ugyanakkor az újabb didaktikai módszerek alkalmazása is elkerülhetetlenné tették új oktatási segédeszköz, anyag készítését. Végül pedig szélesebb körű ismeretek elterjesztése végett is célirányosnak mutatkozott.az eddigi anyag lényeges bővítése. Mindezen szempontokat szem előtt tartva készítettük el a római jogi gyakorlatok új korszerű anyagát. Ebben a segédkönyvben — mint a példák végén mindenütt idézett forrásmegjelölések is bizonyítják — változatlanul, minden esetben eredeti forráspéldákat találunk. Ettől semmiképpen sem tekinthettünk el. Csak így lehet ugyanis megismerni a római jog kialakulását, szellemét, a praetor és főképp a római jogtudósoknak az ókori világban egyedülálló jogalkotó, jogfejlesztő tevékenységét. Ez a relatíve bővebb terjedelem teljesebb képet ad a római társadalom problémáiról, gazdaságáról, de egyben kultúrtörténetéről is: való kép, a hús-vér élet jogi vetülete. Ez az összeállítás nagy egészben követi a tankönyv rendszerét. Elsőnek a személy és családjogból vesz példákat, ezt követően un. dologi jogi eseteket tárgyal; majd az öröklési jog következik; negyedikként a kötelmi jog un. általános részét vettük; a kötelmi jog un. különös része adja az V. rész példáit; az összeállítás vegyes jellegű jogesetekkel.zárul. A relatíve kevés öröklésjogi példát az indokolja, hogy — sajnos — a gyakorlatban az oktatás során nemigen jutunk el odáig a kevés óraszám miatt, hogy ilyen jellegű gyakorlatokat is folytathassunk. Ezért ezek a példák inkább csak "mutatóban" szerepelnek. A vegyes megjelölésű rész olyan példákat tartalmaz, amelyek megoldásához már többoldalú (dologi jogi, kötelmi jogi, büntetőjogi stb.) felkészültség szükséges. Bizonyos értelemben ezek komplex jellegűek. A jogeseteket a legtöbbször hűen, a forrásbeli adatokkal, feldolgozásban közöltük. Mégis hellyel-közzel- didaktikai szempontokat tartva szem előtt — bizonyos lényegtelen kiegészítéseket, kérdésfelvetéseket végeztünk az érdekesség, színesség, komplexitás érdekében. A mag azonban mindenütt eredeti, amiről a gyakorlatok során az eredeti forrásokat nem kézben tartó és latinul általában nem tudó hallgatóság is meggyőződhet: a gyakorlati órákon ugyanis latinul és magyarul is ismertetjük az eredetiből ezeket a példákat. A feldolgozás során természetszerűen és változatlanul a források megjelölésénél a hivatalos rövidítéseket használtuk. így: D. = Digesta; C. = Codex lustinianus; Fr.Vat. = Fragmentum Vaticanum; Gai =_Gaius Institutioi. Az egyes eseteknél a szövegen belül megjelöltük a lehetséges perbeli szerepeket. "A" = felperes (a formula Aulus Agerius rövidítéseként), "N"- = alperes (a formula Numerius Negidius rövidítéseként). Az "A" vagy "N" melletti esetleges süllyesztett szám (Pl. Aj) azt jelzi, hogy több felperes vagy alperes is található a jogesetben felvetett problémák megoldása során. A jogesetek szövegének a végén a forrásmegjelölés élőt ti számok (Pl. 3+1) azt -jelzik, hogy az adott jogesetben összesen 2 felperes, 1 alperes + a bíró szerepelhet.