Méréstechnika és épületenergetikai diagnosztika
Szerző: Budulski LászlóCím: Méréstechnika és épületenergetikai diagnosztika
Alcím: „TANANYAGFEJLESZTÉS GYAKORLATI, MŰHELY‐ ÉS ESZKÖZIGÉNYES LABORATÓRIUMI KURZUSOKRA” pályázat keretén belül készített dokumentum.
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék, Pécs, 2021. | ISBN: 978-963-429-651-5
A sikeres mérnök képzés feltétele, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a mindennapi mérnöki munka során alkalmazott mérőeszközök tulajdonságairól, megértsék és elsajátítsák azok működési elvét, valamint képesek legyenek azt magabiztosan használni. A korszerű, innovatív rendszerekben az energiahatékonyság növelésén és a fenntarthatóságon túl, valamint a rendszerek üzembiztossága miatt a diagnosztikára és vele együtt az energetikai diagnosztikára egyre nagyobb hangsúly helyeződik. A mért és feldolgozott adatok segítségével optimalizálni lehet az üzemeltetést és segítséget nyújtanak az önálló tervezésekhez is. Mivel az épületenergetikai diagnosztika a létesítmény működésének hatékonyságáról ad tájékoztatást különböző vizsgálati módszerek és eszközök segítségével, így mind az épületgépészet mind az építészet határterülete. Ennek megfelelően jelen kiadvány az építész hallgatók számára is hasznos lehet. | Ahogy a legtöbb eszköznek úgy a mérőeszközöknek is van „termék ismertetője és használati utasítása”, ennek milyenségét különböző rendeletek és törvényi előírások szabályozzák. A mérőlaborokban és a mindennapi mérnöki munka végzése során törekedni kell a mérési pontosságra, ugyanakkor mindig van mérési hiba, amit a lehető legkisebbre, azaz az elfogadhatósági határon belül kell tartani. A mérésnek megismételhetőnek és visszakövethetőnek kell lennie. A bizonytalanság visszavezethetőségi lánca alatt értjük a mérőeszköz pontosságának a visszakövethetőségét. Ennek a folyamatnak különböző állomásai vannak. Az első az egység meghatározása (pl.: SI-egységek meghatározása), melyet BIPM felügyeli és látja el. A következő lépcsőfok a nemzetközi szabályozás mellett létrehozott nemzeti etalonok, melyekhez hitelesített laboratóriumokban referencia etalonokat hoznak létre a különböző mérőeszköz gyártó vállalkozások számára. Az így létrehozott ipari etalonok alkalmasak a mérőeszközeik megfelelő pontosságának ellenőrzéséhez. Az így létrejött lánc alapján tudják szavatolni a végfelhasználókhoz kerülő eszközök pontosságát, illetve bizonytalanságát.
Kategóriák: Energetika, Gépészet
Tárgyszavak: Hőkibocsátás, Mérőeszközök, Hőmérsékletmérés, Áramlásmérés, Hőérzékelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Hőkibocsátás, Mérőeszközök, Hőmérsékletmérés, Áramlásmérés, Hőérzékelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Tartalomjegyzék
2-3
Bevezetés
4
1. Mérőeszközökre vonatkozó előírások
5-8
1.1. A bizonytalanság visszavezethetőségi lánca
5
1.2. Törvényi előírások
6-8
2. Hőmérséklet mérés
9-44
2.1. Hőmérséklet
9-11
2.1.1. Hőmérsékleti skálák
9-11
2.2. Mechanikus hőmérők
11-15
2.2.1. Folyadéktöltésű hőmérők
11
2.2.2. Folyadéknyomásos manometrikus hőmérsékletmérő
12
2.2.3. Gőznyomásos manometrikus hőmérő
12-13
2.2.4. Bimetál hőmérsékletmérők
13-14
2.2.5. Fémrúd hőmérők
14-15
2.3. Villamos elven működő kontakthőmérők
15-27
2.3.1. Fém ellenállás hőérzékelők
15-23
2.3.2. Termisztorok
23-24
2.3.3. Termoelemek
24-27
2.4. Felületi hőmérséklet és hőáram sűrűség mérés
27-29
2.4.1. Tapintó hőmérsékletérzékelők
27-28
2.4.2. Hőáram sűrűség mérés
28-29
2.5. Felületi hőmérséklet, sugárzási hullámhossz méréssel, termográfia
29-40
2.5.1. Sugárzás és testhőmérséklet összefüggéseinek törvényei
30-33
2.5.2. Infra hőérzékelés alapelve
33-35
2.5.3. Emissziós tényező (ε)
35-36
2.5.4. Reflexiós tényező (ƍ)
36-37
2.5.5. Infravörös hőmérő
37-38
2.5.6. Termográfia
38-40
2.5.7. Épülettermográfiai jegyzőkönyv készítése
40
2.6. Hőátbocsátási tényező mérés
40-44
2.6.1. Hőátbocsátási tényező
42-44
3. Áramlásmérők
45-66
3.1. Vízmérők
45-50
3.1.1. Vízmérőkkel kapcsolatos szabályozások
45-47
3.1.2. Szárnykerekes vízmérők
47-49
3.1.3. Gyűrűdugattyús vagy volumetrikus vízmérők
50
3.2. Woltman rendszerű áramlásmérők
50-51
3.3. Forgódugattyús áramlásmérők
51
3.4. Ultrahangos áramlásmérők
51-52
3.5. Elektromágneses indukciós áramlásmérők
52-53
3.6. Termometriás vagy hőelvonásos áramlásmérők
53
3.7. Rotaméterek vagy lebegőtestes áramlásmérők
53-56
3.8. Földgáz elosztása és mérése
56-60
3.8.1. Kompresszibilitási tényező értelmezése reális gázokra
57-58
3.8.2. Földgáz mérése
58-60
3.9. Gázmérők
60-66
3.9.1. Membrános vagy lemezházas gázmérők
61-62
3.9.2. Forgódugattyús gázmérők
62-63
3.9.3. Turbinás gázmérők
63-64
3.9.4. Ultrahangos gázmérők
64-65
3.9.5. Korrektorok
65-66
4. Áramfogyasztás mérés
67-71
4.1. Villamos teljesítmény mérése
68-69
4.1.1. Meddő energia
69
4.2. Villamos energia árszabása Magyarországon
69-71
4.2.1. Zónaidős tarifaelszámolás
69-70
4.2.2. Időszakos tarifaelszámolás
70
4.2.3. Idényjellegű, egy zónaidős tarifaelszámolás
70-71
5. Légtechnikai mérőeszközök
72-76
5.1. Szárnykerekes légsebességmérő
72
5.2. Hődrótos légsebességmérő
73
5.3. Pitot-csövek
74-76
5.3.1. Prandtl-cső működési elve
75-76
6. Higrométerek
77-86
6.1. Levegő nedvességtartalmának mérőszámai
77-79
6.1.1. Abszolút nedvességtartalom
77-78
6.1.2. Relatív nedvességtartalom
78-79
6.2. Levegő nedvességtartalom mérők
79-86
6.2.1. Pszichrométerek
79-81
6.2.2. Hajszálas higrométerek
81-82
6.2.3. Harmatpont higrométerek
82-84
6.2.4. Abszorpciós higrométerek
84
6.2.5. Villamos elven működő abszorpciós higrométerek
84-86
Irodalomjegyzék
87-88