Méréstechnika és épületenergetikai diagnosztika corvina logo

Szerző: Budulski László
Cím: Méréstechnika és épületenergetikai diagnosztika
Alcím: „TANANYAGFEJLESZTÉS GYAKORLATI, MŰHELY‐ ÉS ESZKÖZIGÉNYES LABORATÓRIUMI KURZUSOKRA” pályázat keretén belül készített dokumentum.
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék, Pécs, 2021. | ISBN: 978-963-429-651-5

coverimage A sikeres mérnök képzés feltétele, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a mindennapi mérnöki munka során alkalmazott mérőeszközök tulajdonságairól, megértsék és elsajátítsák azok működési elvét, valamint képesek legyenek azt magabiztosan használni. A korszerű, innovatív rendszerekben az energiahatékonyság növelésén és a fenntarthatóságon túl, valamint a rendszerek üzembiztossága miatt a diagnosztikára és vele együtt az energetikai diagnosztikára egyre nagyobb hangsúly helyeződik. A mért és feldolgozott adatok segítségével optimalizálni lehet az üzemeltetést és segítséget nyújtanak az önálló tervezésekhez is. Mivel az épületenergetikai diagnosztika a létesítmény működésének hatékonyságáról ad tájékoztatást különböző vizsgálati módszerek és eszközök segítségével, így mind az épületgépészet mind az építészet határterülete. Ennek megfelelően jelen kiadvány az építész hallgatók számára is hasznos lehet. | Ahogy a legtöbb eszköznek úgy a mérőeszközöknek is van „termék ismertetője és használati utasítása”, ennek milyenségét különböző rendeletek és törvényi előírások szabályozzák. A mérőlaborokban és a mindennapi mérnöki munka végzése során törekedni kell a mérési pontosságra, ugyanakkor mindig van mérési hiba, amit a lehető legkisebbre, azaz az elfogadhatósági határon belül kell tartani. A mérésnek megismételhetőnek és visszakövethetőnek kell lennie. A bizonytalanság visszavezethetőségi lánca alatt értjük a mérőeszköz pontosságának a visszakövethetőségét. Ennek a folyamatnak különböző állomásai vannak. Az első az egység meghatározása (pl.: SI-egységek meghatározása), melyet BIPM felügyeli és látja el. A következő lépcsőfok a nemzetközi szabályozás mellett létrehozott nemzeti etalonok, melyekhez hitelesített laboratóriumokban referencia etalonokat hoznak létre a különböző mérőeszköz gyártó vállalkozások számára. Az így létrehozott ipari etalonok alkalmasak a mérőeszközeik megfelelő pontosságának ellenőrzéséhez. Az így létrejött lánc alapján tudják szavatolni a végfelhasználókhoz kerülő eszközök pontosságát, illetve bizonytalanságát.
Kategóriák: Energetika, Gépészet
Tárgyszavak: Hőkibocsátás, Mérőeszközök, Hőmérsékletmérés, Áramlásmérés, Hőérzékelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Tartalomjegyzék
2-3
Bevezetés
4
1. Mérőeszközökre vonatkozó előírások
5-8
   1.1. A bizonytalanság visszavezethetőségi lánca
5
   1.2. Törvényi előírások
6-8
2. Hőmérséklet mérés
9-44
   2.1. Hőmérséklet
9-11
      2.1.1. Hőmérsékleti skálák
9-11
   2.2. Mechanikus hőmérők
11-15
      2.2.1. Folyadéktöltésű hőmérők
11
      2.2.2. Folyadéknyomásos manometrikus hőmérsékletmérő
12
      2.2.3. Gőznyomásos manometrikus hőmérő
12-13
      2.2.4. Bimetál hőmérsékletmérők
13-14
      2.2.5. Fémrúd hőmérők
14-15
   2.3. Villamos elven működő kontakthőmérők
15-27
      2.3.1. Fém ellenállás hőérzékelők
15-23
      2.3.2. Termisztorok
23-24
      2.3.3. Termoelemek
24-27
   2.4. Felületi hőmérséklet és hőáram sűrűség mérés
27-29
      2.4.1. Tapintó hőmérsékletérzékelők
27-28
      2.4.2. Hőáram sűrűség mérés
28-29
   2.5. Felületi hőmérséklet, sugárzási hullámhossz méréssel, termográfia
29-40
      2.5.1. Sugárzás és testhőmérséklet összefüggéseinek törvényei
30-33
      2.5.2. Infra hőérzékelés alapelve
33-35
      2.5.3. Emissziós tényező (ε)
35-36
      2.5.4. Reflexiós tényező (ƍ)
36-37
      2.5.5. Infravörös hőmérő
37-38
      2.5.6. Termográfia
38-40
      2.5.7. Épülettermográfiai jegyzőkönyv készítése
40
   2.6. Hőátbocsátási tényező mérés
40-44
      2.6.1. Hőátbocsátási tényező
42-44
3. Áramlásmérők
45-66
   3.1. Vízmérők
45-50
      3.1.1. Vízmérőkkel kapcsolatos szabályozások
45-47
      3.1.2. Szárnykerekes vízmérők
47-49
      3.1.3. Gyűrűdugattyús vagy volumetrikus vízmérők
50
   3.2. Woltman rendszerű áramlásmérők
50-51
   3.3. Forgódugattyús áramlásmérők
51
   3.4. Ultrahangos áramlásmérők
51-52
   3.5. Elektromágneses indukciós áramlásmérők
52-53
   3.6. Termometriás vagy hőelvonásos áramlásmérők
53
   3.7. Rotaméterek vagy lebegőtestes áramlásmérők
53-56
   3.8. Földgáz elosztása és mérése
56-60
      3.8.1. Kompresszibilitási tényező értelmezése reális gázokra
57-58
      3.8.2. Földgáz mérése
58-60
   3.9. Gázmérők
60-66
      3.9.1. Membrános vagy lemezházas gázmérők
61-62
      3.9.2. Forgódugattyús gázmérők
62-63
      3.9.3. Turbinás gázmérők
63-64
      3.9.4. Ultrahangos gázmérők
64-65
      3.9.5. Korrektorok
65-66
4. Áramfogyasztás mérés
67-71
   4.1. Villamos teljesítmény mérése
68-69
      4.1.1. Meddő energia
69
   4.2. Villamos energia árszabása Magyarországon
69-71
      4.2.1. Zónaidős tarifaelszámolás
69-70
      4.2.2. Időszakos tarifaelszámolás
70
      4.2.3. Idényjellegű, egy zónaidős tarifaelszámolás
70-71
5. Légtechnikai mérőeszközök
72-76
   5.1. Szárnykerekes légsebességmérő
72
   5.2. Hődrótos légsebességmérő
73
   5.3. Pitot-csövek
74-76
      5.3.1. Prandtl-cső működési elve
75-76
6. Higrométerek
77-86
   6.1. Levegő nedvességtartalmának mérőszámai
77-79
      6.1.1. Abszolút nedvességtartalom
77-78
      6.1.2. Relatív nedvességtartalom
78-79
   6.2. Levegő nedvességtartalom mérők
79-86
      6.2.1. Pszichrométerek
79-81
      6.2.2. Hajszálas higrométerek
81-82
      6.2.3. Harmatpont higrométerek
82-84
      6.2.4. Abszorpciós higrométerek
84
      6.2.5. Villamos elven működő abszorpciós higrométerek
84-86
Irodalomjegyzék
87-88