Települési csapadékvíz-gazdálkodás

Ez a monográfia a nemzetközi szakirodalom és hazai kutatási eredmények összefoglalását tartalmazza. A szerzők ilyen módon is hozzá kívánnak járulni elmaradásban lévő csapadékcsatornázási gyakorlatunk korszerűsítéséhez, a települési csapadékvíz-gazdálkodási módszerek alkalmazásának elterjedéséhez. A könyv tárgyalja településeink és a csapadékvíz kapcsolatának korszerűtlen, nem fenntartható állapotát mind a jogi szabályozás, mind pedig a csatornázás műszaki megoldásait illetően. Jogi szempontból a teljes csapadékvíz-elvezető rendszer, beleértve a nyílt árkokat is, nem minősül közműnek, a csapadékvíz elvezetés pedig nem tartozik az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé. E két körülmény azzal a következménnyel jár, hogy kevés kivételtől eltekintve az elvezető rendszereknek nincs szakmai ismeretekkel rendelkező üzemeltetője, a csapadékvíz elvezetés költségeinek fedezésére pedig nem vethető ki hozzájárulás. A keletkező költségeket így nem csak azok fizetik és nem olyan arányban, mint azt okozzák. A könyv összefoglalót ad arról, hogy a nemzetközi gyakorlatban milyen módszerek vannak a csapadékvíz elvezetési díj méltányos és a lakosság érdekeltségét is megteremtő meghatározására. Értékeli a műszaki szabályozást és tervezői gyakorlatot, ami csak a keletkező csapadékvíz-lefolyások azonnali levezetésére alkalmas megoldásokra koncentrál, elsősorban azért, mert az önkormányzati megrendelések is csak erre vonatkoznak. Bemutatja, hogy a csapadékcsatorna-hálózat és a település területe, mint e hálózat vízgyűjtője egységes rendszert alkot, ahol az utóbbi hidrológiai paraméterei a területrendezés és városfejlesztés során módosulnak, újabb és újabb igényeket támasztva az elvezető rendszerrel szemben. A klímaváltozás egyik következményeként a szélsőséges csapadékesemények és a növekvő vízhiányt eredményező forró, száraz időszakok előfordulási gyakorisága növekedett, ami a jövőben folytatódni látszik. Ez felértékeli a település területére hulló csapadékvíz hasznosítását, vagy hasznosulásának megteremtését. Részletes áttekintést nyújt a településekről lefolyó csapadékvíz minőségéről, jellemző szennyezőanyagairól és azok forrásáról. Tárgyalja, hogy milyen megoldásokkal csökkenthető a településről a csapadékvíz közvetítésével keletkező környezetszennyezés, illetve tehető felhasználhatóvá a csapadékvíz. A települési csapadékvíz-gazdálkodásra alkalmas rendszerek tervezéséhez és működtetéséhez a városi hidroinformatika biztosít elméleti hátteret és számítási módszereket, amiről a könyv, figyelemmel az alkalmazási lehetőségekre, összefoglalót ad.