A túlélés kézikönyve

A mai világban sokféle olyan helyzet adódik, amelynek során az emberek meglepetésszerűen és váratlanul életveszélybe kerülnek. Manapság e helyzetek kellően ismertek, a tömegtájékoztatási eszközök is sokat foglalkoznak velük. A skála a síelés közbeni eltévedéstől a repülő- és hajószerencsétlenségeken át a betörésig, a rablótámadás és emberrablásig terjed. Senki nem tudja pontosan, hogyan viselkedne ilyenkor, de lelki és fizikai tulajdonságaink ismerete lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy rendkívüli helyzetekben megfelelően reagáljunk. Helyes testi és lelki tréning segítségével bizonyos mértékig fel lehet készülni a rendkívüli helyzetekre. Az alábbi tréningek elsősorban a fizikai felkészítésre fektetik a hangsúlyt, bár lélektani hatásuk sem elhanyagolható. Rendszeres futás, úszás, kerékpározás biztosítja a megfelelő teljesítőképesség megőrzését vagy megszerzését (ezzel pedig együtt jár az önbizalom növekedése). Igen nagy testi megterhelés szándékos vállalása korlátozott ideig és a kockázatok figyelembevételével - például sátortáborozás télen (esetleg egyedül), a terep nehézségeinek leküzdése súlyos poggyásszal - elősegíti, hogy megismerjük saját teherbíró képességünket. Ilyenkor szükség esetére tapasztalatokat is gyűjtünk. A több napi tudatos böjtölés, az alvásról való tudatos lemondás, a hideg és a hőség eltűrése fejlesztik az önuralmat. Szükséghelyzetben ezáltal az ember jobban elviseli a rendkívüli megterheléseket. Az alábbi tréningek elsősorban lelki alapon, a képzelet és a koncentráció segítségével készíthetnek fel a rendkívüli helyzetekre. Elképzelünk magunknak olyan rendkívüli helyzeteket, amelyekkel szembekerülhetünk (például kirándulás közben leszáll a köd, eltévedtünk, gépkocsidefekt, rablótámadás), és keressük a veszélyből kivezető megoldásokat és stratégiát. Az ilyen helyzeteket tervszerűen, többször gondoljuk át, ezáltal felkészülünk, és adott esetben nem esünk pánikba. Az ellazulás, a passzív koncentráció gyakorlásától az immaginációs gyakorlatokig vagy az önhipnózisig terjedhetnek. Feladatuk kettős lehet: részben a helyzetek okozta szorongás csökkentése, részben az idegi megterhelések okozta fáradtság feloldása. Megfelelő, irányított, majd öntevékeny tanulás után a kívánatos reagálás és magatartás szabályait szinte automatikusan képesek lehetünk alkalmazni. A felsorolt tréningek önvédelmi és pszichoregulatív tréningek formájában tanulhatók. Ahhoz, hogy az előbb említett tréning gyakorlását tudatosan, megtervezve végezhessük, tekintsük át azokat a legalapvetőbb idegrendszeri, anatómiai és élettani ismereteket, amelyek a rendkívüli helyzet által kiváltott pszichikai jelenségek ismeretéhez szükségesek. Az emberi test és lélek egységes egészet alkot. Test és lélek állandó kölcsönhatásban vannak, elválaszthatatlanul kötődnek egymáshoz. A testi zavarok kihatnak a lélekre és szellemre, és fordítva. Például: az ijedtség és félelem rosszullétet, izzadást, reszketést, elpirulást, elsápadást, szaporább pulzust eredményezhet, a testi fájdalmak ingerültséget, a figyelem összpontosítására való képtelenséget, agressziót vagy depressziót válthat ki.