A magyar sajtó története I.
Szerző: Buzinkay GézaTovábbi szerző: Kókay György
Cím: A magyar sajtó története I.
Alcím: A kezdetektől a fordulat évéig
Sorozatcím: Sajto.com I. | Sorozat szerkesztő: Bajnai Zsolt
Megjelenési adatok: Ráció Kiadó, Budapest, 2005. | ISBN: 963-9605-11-5
Korunkban a kutatás gyakran komplex módon, együtt vizsgálja valamennyi média törvényszerűségeit, sőt van olyan kutatási irány („publicisztikatudomány”), amely vizsgálata tárgyai közé bevonja mindazokat a nyilvánossággal kapcsolatos jelenségeket, amelyeknek valamilyen publicisztikai jelentősége van (pl. a szónoki beszéd, színház, film, plakát stb.). Természetesen ezen újabb kutatási módszerek sem zárják ki, hogy az egyes tömegkommunikációs eszközök - médiák - történetével továbbra is önállóan foglalkozzunk, hiszen a „hagyományos” sajtó - a hírlap és a folyóirat - története századokkal korábban elkezdődött. A hírlap vagy újság és a. folyóirat meghatározása helyett inkább legjellegzetesebb tulajdonságaira szoktak hivatkozni. Ezek közül a legfontosabbak: az aktualitás, a nyilvánosság vagy publicitás, az időszakosság vagy periodicitás és a tartalom sokrétűsége, univerzalitása. A hagyományos sajtónak e sajátosságai történetileg alakultak ki, de a rendszeres újság megjelenésekor már mind megvoltak. Az újság és a folyóirat kezdettől fogva sajátos kiadványtípus volt, melynek jelentős társadalmi szerepét és befolyását korán felismerték. Már a 18. századtól kezdve foglalkoztak velük tanulmányok és egyetemi kollégiumok keretében, majd a 19. században a sajtótörténet a történettudomány, illetve a művelődés-történet és az irodalomtörténet egyik segédtudományává vált. A 20. században, a sajtó jelentőségének fokozottabb felismerése és a tömegkommunikációval kapcsolatos kutatások kibontakozása idején a sajtótörténet is önállósult, és az egyes nemzeti sajtótörténetek már nem csupán történeti, irodalom-történeti forrást láttak a hírlapokban és folyóiratokban, hanem öntörvényű, jelentős intézményrendszert, amelynek a társadalom életében a történelem folyamán betöltött szerepét érdemes önállóan is vizsgálni. A következőkben mi is ilyen igénnyel tekintjük át a magyar sajtó történetét. Természetesen hírlap- és folyóirat-irodalmunk is szorosan kapcsolódott az európai sajtó történetéhez, hiszen ha késésekkel is, de annak részeként bontakozott ki. (...) Az időszakosan megjelenő és a sajtó többi sajátosságával is rendelkező újságok csak a nyomdászat feltalálása után másfél évszázaddal, a 17. század elején tűnnek fel és válnak általánossá Európában. Voltak azonban már korábban is olyan jelenségek, amelyeket a rendszeres sajtó előzményei között szoktak emlegetni. Ilyen előzménynek számít a középkor alkonyán és a reneszánsz korában Európa egyes országaiban meghonosodott kéziratos újság. Az első ilyen újságlevelek (News letters) Angliában terjedtek el a 13. században, általuk a vidéki főnemesek az udvari élet és a politika eseményeiről tájékozódhattak. A kéziratos hírszolgálat valóságos iparággá vált, 1275-ben már királyi rendelet tiltotta a hamis hírek közlését. E hírközlő levelek a későbbiek során főként Olaszországban és Németországban terjedtek el uralkodók, kereskedők, városi polgárok körében. Velencében 1536 körül jelentek meg először, és már a nyilvánosság számára árusították őket egy "Gazetta" nevű pénzegységén. Innen kapta az olasz levélújság az "Aviso"mellett a „Gazella"nevet, mely számos nyelvben az „újság" jelentéseként honosuk meg. A kéziratos újságok gazdasági, kereskedelmi és politikai híreket közöltek. Gyakran felhasználták az uralkodók is a számukra kedvező hírek továbbítására. V. Pius és utóda, XIII. Gergely pápa több ízben is fellépett az egyházat támadó újságlevelek ellen. Németország területén Augsburgban volt a kéziratos hírszolgálat központja: 1615-ben hét, iparszerűen újságírással foglalkozó polgár működött a városban. Innen származik a legjelentősebb egykorú újságnak az osztrák nemzeti könyvtárban 27 kötetben fennmaradt gyűjteménye a 16-17. század fordulójáról, az ún. Fugger-Zeitung. A Fugger család - amely a világpiacnak egy ideig korlátlan ura volt - kéziratos újságleveleit kereskedelmi információk érdekében fejlesztette ki. Míg a többi kéziratos újság a postamesterektől kapta a híranyagot, a Fuggerek saját kereskedelmi megbízottaiktól értesültek az új hírekről.
Kategóriák: Médiatudomány
Tárgyszavak: Sajtótörténet, Magyar sajtótörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Sajtótörténet, Magyar sajtótörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-8
Sajtó és sajtótörténet (Kókay György)
9-12
Bevezetés
9
Előzmények
10-12
Az európai hírlap- és folyóirat-irodalom kezdetei (Kókay György)
13-17
A 17. század sajtója
13-15
Az európai sajtó a felvilágosodás századában
15-16
A sajtó kialakulása Közép- és Kelet-Európábán
16-17
A magyarországi sajtó kezdetei, 1705-1780 (dr. Kókay György)
18-26
Nyomtatott újságlevelek
18
A Mercurius Hungaricus, 1705-1710
19-20
A Nova Posoniensia, 1721-1722
20-22
A német és a századvégi latin nyelvű lapok
23-24
A Pressburger Zeitung, 1764-1929
24-26
A magyar nyelvű sajtó megszületése és kibontakozása a felvilágosodás jegyében, 1780-1793 (Kókay György)
27-53
Az első magyar újságok hazai és európai ösztönzői
27-28
A felvilágosult abszolutizmus és a sajtó
28-29
A Magyar Hírmondó megindítása, 1780
30-32
Szacsvay Sándor újságírói indulása
33-34
A Magyar Hírmondó és a nemesi ellenállás
34-36
A Magyar Kurír megindítása, 1786
36-37
Szacsvay publicisztikájának kiteljesedése
37-40
A másik bécsi újság, a bécsi Magyar Hírmondó, 1789-1803
40-42
Az Erdélyi Magyar Hírvivő, 1790-1791
42-43
A Bétsi Magyar Merkurius, 1793-1798
43
A magyar folyóirat-irodalom megindulása
43-45
Az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum, 1788-1793
45-47
Kazinczy önálló folyóirata, az Orpheus, 1789-1790
47-48
A komáromi Mindenes Gyűjtemény, 1789-1792
48-49
Az Uránia (1794-1795) mint összegzés és kitekintés
50-51
A magyar sajtó és a magyar jakobinus mozgalom
51-53
Sajtónk a felvilágosodás kora és a reformkor között, 1793-1830 (Kókay György)
54-63
A Hazai Tudósítások és a pesti magyar sajtó kibontakozása, 1806-1840
54-55
Az Erdélyi Muzéum, 1814-1818
55-57
A Tudományos Gyűjtemény, 1817-1841
58-61
A Felső Magyar Országi Minerva, 1825—1836
61-62
Az Élet és Literatúra: első esztétikai és kritikai folyóiratunk, 1826-1833
62-63
Az egyházi sajtó kezdetei
63
A reformkori sajtó, 1830-1848 (Kókay György)
64-97
Széchenyi és a Jelenkor, 1832-1848
65-66
Kossuth kéziratos lapjai
66-69
Kísérlet kormánypárti sajtó létrehozására
70-71
A reformkor folyóirat-irodalma, A Kritikai Lapok (1831-1836)
71-73
Az Athenaeum, 1837-1843
74-77
A Figyelmező, 1837-1840
77
Tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok a reformkorban
77-79
Ismeretterjesztő folyóiratok a harmincas években
79-80
A negyvenes évek sajtója
80-87
A negyvenes évek folyóiratai
80-81
Az irodalmi divatlapok
81
A Regélő-Honművész, 1833-1841
82
A Rajzolatok, 1835-1840
82
Regélő Pesti Divatlap és folytatása, a Pesti Divatlap, 1842-1848
83-84
Életképek, 1843-1848
84-86
A Honderű, 1843-1848
86-87
A Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847
87
A negyvenes évek hírlapirodalma
88
A Pesti Hírlap, 1841-1849
88-91
Széchenyi és a Pesti Hírlap
92-93
A Pesti Hírlap és a konzervatív sajtó
93-94
A Pesti Hírlap további sorsa
94
A centralista Pesti Hírlap
95-96
Kossuth és a Hetilap
96-97
A forradalom és a szabadságharc sajtója, 1848-1849 (dr. Kókay György)
98-109
A sajtószabadság törvénybe iktatása
98-100
A konzervatív lapok
100-101
A Pesti Hírlap
101-102
A Közlöny és A Nép Barátja
102-103
A Kossuth Hírlapja
103-104
A radikális sajtó
104-106
A Marczius Tizenötödike
104-106
A radikális sajtó többi képviselői
106-107
A Munkások Újsága
107-108
Debrecen és a hadi lapok
108-109
Irodalom
110-111
Az abszolutizmust túlélő és újjászülető magyar sajtó, 1849-1867 (Buzinkay Géza)
113-133
A magyar sajtótörvények és a sajtóra vonatkozó fontosabb rendeletek
114
Az új körülmények: birodalmi sajtótörvény, rendőrségi ellenőrzés és korlátozott terjesztés
115-119
A hivatásos újságírói pálya kialakulása
119-120
A polgári publicisztika stílusának megteremtői
120-122
Az új politikai sajtó
122-127
Az önálló hírszolgálat megszervezésének kísérletei
128-129
Művelődés és szórakoztatás sajtó útján
129-131
A politikai nyilvánosság bemutatkozása: a kiegyezés hírlapi megvitatása
131-133
A pártpolitikai sajtó uralmának korszaka, 1867-1890 (Buzinkay Géza)
134-151
Kormányzati sajtópolitika a kiegyezés után
134-137
Az önálló hírszolgálat kiépítése
137-138
Pártlapok és képviselő-szerkesztők
138-147
A független politikai napisajtó megszületése
147-149
A liberális és az antiszemita sajtó ütközete
149-151
A tömegsajtó felemelkedése, 1890-1918 (Buzinkay Géza)
152-189
Országos terjesztésű napilapok hirdetési példányszáma a 19-20.század fordulóján
153
A sajtóüzlet feltétele: a hirdetés
155-157
A hír, a riporter és a szenzáció
158-159
A hírlapterjesztés megszervezése - a kolportázs
159-161
Tömegsajtó, bulvársajtó
161-162
Az újságíró rangja
163-164
Előnyök, korrupció és zugújságírók: „a sajtóerkölcs”
164-166
Sajtóközélet és érdekvédelem
166-167
A modern magyar publicisztika ősei és hősei
167-174
A független politikai napilapok
174-178
Az elkötelezett sajtó
179-181
A magyar sajtóüzlet csúcsa: Az Est
182-184
Politikai vicclapok, heti- és havilapok
184-188
Új sajtótörvény és a világháború
188-189
Politika és ideológiák igájában, 1918-1948 (Duzinkay Géza)
190-223
A tömegmédia megjelenése: a Magyar Rádió
191-201
A médiatechnika fejlődése
192
Sajtóellenőrzés változó érvekkel és módszerekkel
201-203
Zsidótörvény és sajtókamara
203-206
Központosított állami hírszolgálat: az MTI
206-207
Kormánylapok és a szélsőjobb sajtója
207-210
A liberális sajtó
210-212
A náciellenes nemzeti egység lapja, a Magyar Nemzet
213-214
A népi írók fórumai
214-215
Irodalmi folyóiratok és magazinok
215-217
A kisebbségi magyar sajtó
217-219
A koalíciós évek sajtója
219-223
Irodalom
224-225
Kolofon