A könyv története

Ez a kötet egyfajta „lista”: csodálatos tárgyak tiszteletre méltó felsorolása, amely korszakokon és kultúrákon átívelő összefüggéseket tár az olvasó elé. Száz példán keresztül mutatja be a könyv történetét a barlangfestményektől a papiruszig, a tekercsektől a kódexekig, a drága és különleges kéziratos könyvektől a kézisajtó feltalálásáig, a gépi tömegnyomástól a digitális könyvig, az e-könyv-olvasóig és ami azután következik. Megtalálhatók benne bizonyos alapvető munkák: barlang falára és állatcsontokra írt szövegek, agyagtáblák és bambuszkönyvek, az Iliász és a Beowulf, illusztrált középkori kéziratok, Gutenberg 42 soros Bibliája és a Nürnbergi krónika. De találunk itt az Andokból származó csomóírásos kiput az inkák korát megelőző időkből, papirusztekercseket, szerepel a koreai Tripitaka és a kopt Biblia, hogy csak néhányat említsünk. A kötet figyelembe veszi a táncról vagy a titkosírásról szóló szövegeket, a képregényeket, a mini- és nano-könyveket, a palimpszeszteket, a gyógyszertani munkákat és a jóskönyveket, Nyugatról és Keletről, vagyis bármit, ami a könyvtörténet és az egyetemes kultúra szempontjából fontos. A puszta felsorolást kiegészítő rövid esszék elhelyezik a könyveket történeti környezetükben. A válogatás különleges azért is, mert a fontos, bár gyakran nem eléggé méltányolt könyveket a tudós és a laikus olvasó érdeklődésének széles területeiről gyűjtötte össze. A koncepció eredetisége, a témák és az egyes könyvek fontossága, a remek képanyag, a hozzájuk tartozó ismertetők és képaláírások együttesen teszik nagyszerűvé ezt a művet. Az a hatalmas mennyiségű tudásanyag, történelem, irodalom, tudomány, szórakoztatás és műveltség, ami ebben a száz könyvben megtestesül, csak kis része annak, amit a szerzők a művelődéstörténet, a nyomtatás és a könyvtörténet világáról tudnak. Ennek az értékes, lenyűgöző és informatív gyűjteménynek helye van minden, a történelem, a könyvtörténet és a kultúrhistória iránt érdeklődő olvasó könyvespolcán. (...) Lehetetlen vállalkozás a nyomdászat, a könyvkiadás, vagy éppen általában a könyv világtörténetét megírni, egyetlen kötettel minden részletében érvényes állításokat megfogalmazni. Mégis, időről időre vannak vállalkozó kedvű szakemberek a lehetetlen kísértésére. A módszer többnyire más és más. Ismerünk olyan könyvet, amely időrendben a korszakonként leginkább szembetűnő könyvtörténeti jelenségeket történeti tanulmányban mutatja be. Ismerünk kiállítási katalógust, amely összefoglaló tanulmányok mellett a kiállított írásos emlékek rövid leírását adja. A most kézben tartott kötet 100 könyvtörténeti emléket mutat be a barlangfestményektől napjainkig tartó időszakból. Az írásos emlékek, kéziratos és nyomtatott, továbbá elektronikus könyvek szerzői a világ számos pontjáról átfogó ismeretekkel rendelkeznek, sőt munkájuk során az UNESCO különféle programjaiban a világörökség megőrzésének gondjaival is találkoztak. A bemutatás általános jellemzője, hogy teljes mértékben a 21. századi globalizációt igenlő szellemiségű szerzők válogatták, akik követik az angolszász hatalmi világból származó, általuk normává alakítandó szemléletet. Ennek az a veszélye, hogy a szerzőknek az európai kultúráról igencsak elfogult ismeretei vannak. És ha valaki az írásbeliség és a könyv történetéről ír, nem lehet anakronisztikus, vagy kortárs divatszemlélet mentén elfogult.