Vállalatgazdaságtan
Szerző: Chikán AttilaCím: Vállalatgazdaságtan
Megjelenési adatok: Aula Kiadó Kft., Budapest, 2008. | ISBN: 978-963-9698-60-4
Megjegyzés: 4. átdolgozott, bővített kiadás
A Vállalatgazdaságtan könyv 1991-ben jelent meg első kiadásban (két papírkötéses kísérleti változat után), majd 1997-ben és 2003-ban, mindkétszer lényegesen átdolgozott változatban. Mindhárom kiadás nagyszámú változatlan utánnyomást élt meg. Az első kiadás a rendszerváltást közvetlenül követően, mondhatni a piacgazdaság hazai újraindításának hajnalán jelent meg, s mintegy bevezetés volt a fejlett országok vállalatainak működésébe. A második kiadás idején, a „Versenyben a világgal" kutatás lezárásakor már kimondhattuk, hogy a magyar üzleti szférában lényegében befejeződött a rendszerváltás, s vállalataink működését, magatartását alapvetően a piacgazdaságra jellemző működési elvek irányítják. A harmadik kiadás ismét mérföldkőhöz kapcsolódott, az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén jelent meg. Aligha kell hangsúlyozni a csatlakozás történelmi jelentőségét, sőt azt sem kell részleteznünk, hogy a piacgazdasághoz immár hozzászokott vállalatok számára is számos új elemet hozott az a tény, hogy a világ legnagyobb egységes piacán működnek. A jelenlegi, negyedik kiadásnak nincs ilyen történelmi esemény a hátterében. Napjainkban a magyar vállalati szféra küzd a világgazdaság kihívásaival és az igen nehéz hazai gazdaságpolitikai közeggel. A könyv anyagának átírását, felfrissítését azonban nemcsak a hazai makrokörnyezet változásai teszik újra szükségessé, hanem az a tény is, hogy az egész világon folytatódtak a vállalatok gazdálkodásában a rendkívül gyors változások. A néhány év előtti működési elvek, döntési kritériumok sok területen elavultak, ósdinak tűnnek. A globalizáció kiterjedése, az információ-technológia fejlődése vagy a tudás alapú gazdaság térhódítása - hogy csak néhány példát mondjunk - alapvetően átformál számos gazdálkodási folyamatot. Amennyiben tehát meg akartam tartani azt a célt, hogy a könyv hűen bemutassa a fejlett országok vállalatainak működési elveit és módszereit, s viszonyítsa ezeket a hazai feltételekhez, okvetlenül szükség van az időnkénti alapos átdolgozásra. Az átdolgozás során a szövegszerű változtatások mellett a magyarázatként, illusztrációként használt „színesek" legnagyobb részét is kicseréltük, újabb források felhasználásával. A könyvet továbbra is kettős irányultság jellemzi. Egyrészt tankönyvként szolgál több hazai felsőfokú tanintézményben, mindenekelőtt a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol évente több mint ezer hallgató vizsgázik belőle. Másrészt pedig gondolatébresztőnek szánjuk gyakorló vállalatvezetők számára: ha napi konkrét problémáikra nem is ad közvetlen választ a könyv, a tapasztalat szerint sokat segít az összefüggések átlátásában, a problémák rendszerbe foglalásában a lehetséges döntési irányok bemutatásával. Könyvünk tárgya tehát a vállalat. E fogalom mindenki számára ismerős, de hallatán más-más kép jelenik meg az egyes emberek előtt. Mi a vállalatot az üzleti vállalkozás szervezeti kereteként értelmezzük, s úgy fogjuk fel, mint olyan szervezetet, melyben az emberek tevékenysége a fogyasztók igényeinek nyereség elérése mellett történő kielégítésére irányul.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Vállalati stratégia, Vállalkozás, Üzleti vállalkozás, Gazdasági szervezet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Vállalati stratégia, Vállalkozás, Üzleti vállalkozás, Gazdasági szervezet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
5-10
Bevezetés
11-18
Előszó
13-14
A vállalatgazdaságtan elméleti alapjai
14-16
A könyv struktúrája
16-17
Köszönetnyilvánítás
18
I. A vállalat érintettjei, céljai, formái
19-81
Vállalkozzon adatmentésre!
22-23
Bevezetés
23
1. Üzleti vállalkozás - vállalat
24-31
1.1. Az üzleti vállalkozás alapvető célja
27-30
Kettős értékteremtés
29
1.2. A vállalat küldetése
30-31
Alapvető cél és küldetés
30
2. A vállalati működés érintettjei
31-36
Az érintettszemlélet sikere
32
Az ökoszisztémák
35
3. A vállalat céljai
36-55
3.1. Az egyéni és a szervezeti célok
37-42
3.1.1. Az egyéni célok
37-38
Egyéni és szervezeti célok kapcsolata
38
3.1.2. A szervezeti célok
39-40
A szuperordinált cél
40
3.1.3. Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata
40-42
3.2. A tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók - céljaik és kapcsolataik
42-49
3.2.1. A tulajdonosok céljai
43-45
A kehidakistyáni csoda
43
3.2.2. A menedzserek céljai
46
3.2.3. A munkavállalók céljai
46
3.2.4. A vállalatkormányzás
47-49
Döntéshozók és befolyási területük
47
3.3. A vállalati célok
49-55
3.3.1. A profitmotívum és a társadalmi felelősség
49-51
A racionalitásról
50
3.3.2. A vállalati célstruktúra jellemzői
51-55
Változatos küldetések
53-54
Pick Szeged
53
Electrolux
53
Antenna Hungária
53
Budapest Bank
53
Nestlé
54
4. A vállalkozások szervezeti keretei
55-65
4.1. A vállalkozási formák tulajdonlási szempontból
56-60
4.1.1. Az egyéni vállalkozás
56-57
4.1.2. A társaságok
57-58
Nonprofit társaság
58
4.1.3. A részvénytársaságok
58-60
Zrt.-vé alakult a TriGránit vezérhajója
59
4.2. Vállalatok alapítása és megszűnése
60-65
4.2.1. Vállalatok alapítása
61-64
4.2.1.1. Egyének vállalatalapítása
61-63
Elektronikus cégalapítás
63
4.2.1.2. Szervezetek vállalatalapítása
63-64
4.2.2. Vállalatok megszűnése
64-65
5. Vállalatelméletek
65-77
5.1. A fogalmi keret
66-67
5.2. A standard mikroökonómia vállalatfelfogása
67-68
5.3. A vállalat magatartási elmélete
68-69
5.4. A megbízó-ügynök elmélet
69-70
5.5. A tranzakciós költség elmélet
70-71
5.6. Az erőforrás alapú vállalatelmélet
71-73
Erőforrások és képességek a központ és a leányvállalatok szintjén
72
5.7. Az érintettelmélet
73
5.8. További vállalatelméleti megközelítések
74-75
Az evolúció általános elmélete és a közgazdasági evolúció
75
5.9. Vállalatelméletek és vállalatgazdaságtan
76-77
Összefoglalás
77-79
Fogalmak
79
Kérdések
79-80
Feladatok
80-81
II. A vállalat helye a társadalmi rendszerben
83-171
A kihívók - új multik a világgazdaságban
86
Bevezetés
87
1. A vállalat társadalmi szerepe
88-105
1.1. Koordinációs mechanizmusok
89-91
1.2. A tranzakciós költségek és a koordináció
91-95
Tranzakciós költségek az OECD-ben
92
Stratégiai szövetség a MasterCard International és az ABN Amro Bank között
95
1.3. A társadalmi szükséglet és a fogyasztói igény
96-97
1.4. Érintettek és koordinációs mechanizmusok
97-99
A klasszikus fogyasztóvédelem és az új fogyasztói mozgalmak alapvető különbségei
98
1.5. A globális gazdaság koordinációja
99-105
a) A globalizáció hajtóereje és tényezői
99-100
Globális remények
99-100
b) A globalizáció jellemzői, megjelenési formái
100-101
c) A globális gazdaság koordinációja
101-104
WTO
102-103
d) Multinacionális vállalatok
104-105
2. A piac és a piaci viszonyok
105-131
2.1. A piacok jellemzői - piactípusok
106-113
2.1.1. A hatékony piac
106-108
A tőzsde mint hatékony piac
107
2.1.2. Keresleti-kínálati viszonyok: a nyomásos és a szívásos piac
108-109
2.1.3. A piaci struktúra és hatása a versenyre
109-111
2.1.4. A piacok földrajzi kiterjedése
111-113
Regionális üzletági központok - a verseny új közgazdaságtana
112
Egy regionális multi: a Richter
112-113
2.2. Árupiacok és erőforráspiacok
113-114
2.3. A piacra való belépés és kilépés a piacról
114-121
2.3.1. A piacra lépés korlátai
115-120
A stratégiai belépési korlátok kora?
116
a) Állami szabályozás, jogi korlátok
116-117
b) Méretgazdaságosság
117-118
c) Termékdifferenciálás
118
d) Tőkeszükséglet
118-119
e) A partnerváltás költségei
119
f) A kereskedelmi csatornákhoz való hozzáférés
119
g) Egyéb belépési korlátok
120
2.3.2. Kilépés a piacról
120-121
2.4. Verseny és együttműködés a piacon
121-130
2.4.1. A verseny
121-124
A Versenytörvény preambuluma
124
2.4.2. Az együttműködés
125-126
Óriáskartellt leplezett le a GVH
126
2.4.3. A vállalati hálók
127-130
Kicsi, de globális
130
2.5. A piac társadalmi szerepe
130-131
3. Az állam gazdasági szerepe
131-143
A vállalat helye a társadalmi rendszerben
132
3.1. Az állam gazdasági szerepvállalásának tendenciái napjainkban
133-136
3.2. Az állami gazdaságirányítás
136-143
3.2.1. Gazdasági mechanizmus és gazdaságpolitika
137-139
3.2.2. Az állami szerepvállalás és a vállalatok
139-142
A lobbizás alapelvei
140
a) Vállalatszabályozás
140
b) Vállalatközi kapcsolatok szabályozása
141
c) A vállalaton belüli viszonyok szabályozása
141-142
3.2.3. Az állami vállalatok
142-143
Pénznyelő állami vállalatok
143
4. További külső érintettek - a „felelős vállalat" koncepció
143-158
4.1. Helyi közösségek és önkéntes állampolgári szerveződések
144-147
a) A helyi közösségek és a vállalatok
144-146
b) Az önkéntes állampolgári szerveződések és a vállalatok
146-147
4.2. A természeti környezet
147-150
4.2.1. Az üzleti szféra környezeti hatásai
147-150
Környezettudatos olajkitermelés
148
4.3. Az alternatív közgazdaságtan és a felelős vállalat
150-158
4.3.1. Az alternatív közgazdaságtan
150-151
4.3.2. Az etikus magatartás elvi alapjai
151-153
Kifizetődő az etikus magatartás?
153
4.3.3. Az etikus magatartás és az üzleti valóság
154-156
CSR: társadalmi felelősségvállalás a cégeknél
155
4.3.4. A vállalati társadalmi felelősségvállalás
156-159
Bill Gates a jótékony kapitalizmusért
157-158
5. Vállalati gazdálkodás a múltban és a mai üzleti világban
159-165
5.1. A vállalati gazdálkodás fejlődése
159-161
Több mint hatszáz éves a nagymúltú olasz borászcsalád
159-160
Hittek a biciklis futárszolgálatban
161
5.2. Az üzleti világ jellemzői napjainkban
162-165
1. Szolgáltatásgazdaság
162-157
A szolgáltatási szektor átalakulása
162-163
2. Az e-gazdaság
163
3. A hálózati gazdaság
164
Divatláncok globális versenye
164
4. Tudás alapú gazdaság
164-165
5. A felelős gazdaság
165
Összefoglalás
166-168
Fogalmak
168
Kérdések
169-170
Feladatok
170-171
III. A vállalat tevékenységi rendszere
173-499
Bevezetés
176-177
1. A tevékenységi rendszer és a stratégia: az alapok
179-191
Bevezetés
180
1.1. A külső és belső tevékenységek integrációja
180-185
Folyamatszemléletű vállalatvezetés
182-185
1.2. A vállalati működés stratégiai alapjai
185-189
1.2.1. A stratégia szerepe és tartalma
185-187
1.2.2. A formális stratégia
187-189
Összefoglalás
189-190
Fogalmak
190
Kérdések
190
Feladatok
190-191
2. Marketing
193-240
A vevő mindenek felett
194-195
Bevezetés
195-196
2.1. A marketing és a marketingstratégia
196-216
2.1.1. A fogyasztói igény
197-203
2.1.1.1. A fogyasztói igény jellemzői
197-199
Sörfogyasztási szokások
199
2.1.1.2. Egyéni és szervezeti fogyasztó
200-201
2.1.1.3. Marketing és fogyasztói érték
201-203
2.1.2. A marketingstratégia alapkérdései
203-216
2.1.2.1. A kielégítendő fogyasztói szükséglet
205-207
a) A piac szegmentálása
205-206
Színházlátogató az egész világ
206
b) A célpiac kiválasztása
206-207
c) A pozicionálás
207
Az Intel példája
207
2.1.2.2. A versenystratégia megválasztása: a marketinghadviselés
208-209
A jó ügy marketingje
208-209
Tudta-e?
209
2.1.2.3. A fogyasztó megnyerése
209-216
a) A tömegmarketingtől a tömeges személyre szabásig
209-211
Tömeges személyre szabás
210-211
b) Kapcsolatmarketing
211-214
Kapcsolatmarketing a weben
213-214
c) E-marketing
214-215
Virtuális össztűz
215
d) Ügyfélkapcsolat-menedzsment
215-216
2.2. A marketingmix
216-237
2.2.1. Termékpolitika
217-223
a) A termékszerkezet
217-218
b) A termékéletciklus
218-221
2010-re új Windows?
219
c) A termék bemutatása: márka, csomagolás, címkézés
221-223
Top 10 legértékesebb márka
222
Másolt márka
223
2.2.2. Árpolitika
223-228
Drága fecske
224
a) Az árpolitikai célok kiválasztása
224-225
b) A kereslet meghatározása, felmérése és elemzése
225
c) A költségek becslése
225-226
Diszkont über alles
226
d) A versenytársak ármagatartásának elemzése
226
e) Árképzési módszerek
226-227
f) A végső ár megállapítása
227-228
2.2.3. Az értékesítési utak politikája
228-232
a) Az értékesítési utak (marketingcsatornák) folyamatai
228-229
b) Az értékesítési utak elemzése és kiválasztása
229-230
Többen vettek pályamatricát
230
c) Együttműködés az értékesítési utak szereplői között
230-232
Kólacsata
231-232
2.2.4. Kommunikációs politika
232-237
a) A reklám
232-234
Gerillamarketing
233-234
b) Személyes eladás
234
c) Eladásösztönzés
234-235
d) Közönségkapcsolatok (PR)
235
e) Közvetlen vevőkapcsolat (direkt marketing)
235-237
Mátyás király marketingje
236-237
Összefoglalás
237-239
Fogalmak
239
Kérdések
239-240
Feladatok
240
3. Az innováció
241-285
Hobbi-térképészek
242
Bevezetés
243
3.1. Az innováció tartalma és természete
243-249
3.1.1. Az innováció tartalma
244-246
Az innováció fogalmának forrása
244-245
A kreativitás dilemmája
245-246
3.1.2. Az innováció megjelenési formái
246-249
3.2. Az innovációs stratégia
250-263
Kifizetendő-e az innováció?
250-251
3.2.1. Az innováció környezete
251-253
A BMW már rég nem autókat gyárt
253
3.2.2. Az innovációs stratégia összetevői
253-257
a) Az innovációs folyamat típusai
253-255
b) Az innováció irányultsága
255-256
Kreatív utakon
256
c) Az innováció elfogadtatása
256-257
Nem vicc - Új piac a bébiétel számára
257
3.2.3. A sikeres innovációs stratégia
258-260
Nyílt innovációs csatorna
259
3.2.4. Innováció és szervezet
260-261
3.2.5. Innováció a kifejlett és az új vállalatnál
261-263
A nagy Google hadművelet
263
3.3. Az innováció folyamata
263-280
A K+F nyomon követése
266
3.3.1. A szervezeti innováció
266-268
Integrált borászat
267
Helyi információ - országos szervezés
268
3.3.2. A technológiai innováció
269-270
Növekvő hozadék
269-270
3.3.3. A termékinnováció
270-280
Ötletgyűjtés
270-275
Tudományos újdonságok
274-275
Hőenergiacella
274
Beszélő papír
274
Emlékező szemüveg
275
Az innovációs ötletek kiértékelése
275-277
Szépek és okosak
276-277
A termék tervezése
277
Az első piaci tesztelés
277-278
Termékfejlesztés
278
A második piaci tesztelés
278-279
Termelés
279
Piaci bevezetés
279-280
3.4. Új trendek az innováció menedzsmentjében
280-282
a) Fogyasztó irányú proaktivitás
280
b) Nyitott innováció
280-281
c) Innovációközvetítők
282
d) Az innováció társadalmi hálója és érintettjei
282
Összefoglalás
282-283
Fogalmak
283
Kérdések
284
Feladatok
284-285
4. Az emberi erőforrás menedzsmentje
287-324
(Táv)munkaerős ott, szabályozás itt (is)
288
Bevezetés
289
4.1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma
289-291
4.2. A munkaerő-gazdálkodás környezeti tényezői
292-301
4.2.1. A főbb környezeti tényezők
292-296
A munkaerő mobilizálása kulcskérdés
293
4.2.2. Az emberi erőforrás felértékelődése, differenciálódása
296-301
A Pannon új munkamódszert vezet be
296-297
Kettészakadt a mezőny?
297-298
Világkarrier
299
Mikor stratégiai a hr, és mikor nem?
300-301
4.3. Az emberierőforrás-gazdálkodás stratégiája
301-319
4.4.2. A munkaerő alkalmazása: felvétel és elbocsátás
305-308
a) A munkaerő felvétele
306-307
A szomszéd széke
306-307
b) Az elbocsátás
307-308
4.4.3. A munkavégzés és az emberi erőforrás fejlesztése
308-311
a) A munkaszervezés
308-310
Távmunkaházat adtak át Örkényben
310
b) Karriertervezés és (tovább)képzés
310-311
A szakképzetlenek nem kellenek a piacnak
311
4.4.4. Motiváció, bérezés, ösztönzés
312-319
a) A motiváció
312-315
Teljesítményértékelés
315
A motiváció sajátos eszköze
315
b) A keresetek (pénzjövedelmek)
316-317
Két és féleszeres bérkülönbségek: kik keresnek a legtöbbet?
317
c) Nem pénzbeni juttatások
317-319
Adót spórol a cafeteria
318-319
d) Pszichológiai tényezők
319
4.5. Az érdekegyeztetés és a szakszervezetek
319-321
Ha a hr megmozdul
320
Összefoglalás
321-322
Fogalmak
322-323
Kérdések
323
Feladatok
324
5. Az információ és a tudás menedzsmentje
325-370
Fejjáték
326
Bevezetés
327-328
5.1. A tudás fogalma
328-335
5.1.1. A tudás jellemzői
329-330
a) Átadhatóság
329-330
Tökéletes helyettes
329
b) A felhalmozódásra való képesség
330
c) Kisajátíthatóság
330
5.1.2. Egyéni és szervezeti tudás
331-335
5.1.2.1. A szervezeti tudás elemei
331-332
5.1.2.2. A szervezeti tudás koordinációja és a szervezeti tanulás
332-335
A tudás tárolása és átadása
334
Üzleti intelligencia a Picknél
335
5.2. A tudásmenedzsment és stratégiája
335-338
Tudásmenedzsment a hazai vállalatoknál
337
Hatékony a közös céges tudásbázis
338
5.3. A tudásmenedzsment megvalósítása
339-359
Menedzselt tudás
340
Kifosztották az MG Rovert
341
5.3.1. Az információ fogalma és vállalati szerepe
342-344
Mi lenne a HR-feladatokkal az it nélkül?
343-344
5.3.2. Döntés, információ, szervezet
344-347
5.3.2.1. Döntéshozó, problémamegoldás, információ
344-345
Az információ költsége
345
5.3.2.2. Döntéshozatal, érintettek, kockázat
345-347
Az információ hatalma
347
5.3.3. Az információrendszer
347-359
Az it önmagában kevés a sikerhez
348
5.3.3.1. Információ és szervezeti szerep
349-351
5.3.3.2. Az információrendszer alrendszerei
351-359
a) A számviteli információrendszer
353-355
A tranzakciók követése
353-354
Pénzügyi kimutatások, jelentések
354-355
Input a vezetői döntésekhez
355
b) A vezetői információrendszer
356-359
A vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel összehasonlítása
357-359
5.4. A kontrolling
360-362
Kontrolling a szállítmányozásban
361
5.5. Az elektronikus üzletvitel és kereskedelem
362-366
ERP-megoldások
362-363
Sokat költenek infokommunikációra a cégek
364-365
Pluszban zár a Bookline
366
Összefoglalás
367-368
Fogalmak
369
Kérdések
369
Feladatok
370
6. Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje (logisztika, termelés, szolgáltatás)
371-444
Készházat építünk
372
Bevezetés
372-375
6.1. Anyagi folyamatok és készletek - a logisztikai rendszer
375-409
Az autópályák vonzzák a tőkét
375
Bevezetés
375-376
6.1.1. A logisztikai rendszer és szerkezete
376-381
Az e-beszerzés már stratégiai kérdés
380
6.1.2. A logisztikai stratégia
381-392
6.1.2.1. Logisztikai célok és teljesítménymércék
381-383
Vevőkiszolgálás, mint stratégiai tényező
383
6.1.2.2. A logisztikai stratégia összetevői
383-390
a) Az értékesítés logisztikájának stratégiai tényezői
383-384
b) A termelés ellátásának logisztikai tényezői
384
c) A beszerzés logisztikájának stratégiai tényezői
384-385
d) A készletezési stratégia tényezői
385-387
Információcsere raktározás helyett
386
Rendelésoptimalizálással a hatékonyságért
387
e) A logisztikai információs stratégia tényezői
388
f) Az anyagi folyamatokkal kapcsolatos stratégiai szempontok
389-390
Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése - egységes közlekedésfejlesztési stratégia
390
6.1.2.3. A stratégiai tényezők integrálása és a logisztikai rendszer megtervezése
390-392
a) Az integráció szempontjai
391
b) A logisztikai rendszer működésének megtervezése
391-392
6.1.3. A logisztikai rendszer működése
392-400
Felfutás előtt a logisztika Magyarországon
393
6.1.3.1. A készletgazdálkodás
393-397
a) A készletek fajtái és kapcsolataik
393-394
b) A készletgazdálkodás feladata és alapkérdései
395
c) A készletezési rendszer működése
395-397
Az összkészlet
395-396
Készletfajták
397
Termékszint
397
6.1.3.2. Az anyagi folyamatok lebonyolítása
397-400
Egy-kettő-három-négy PL
398
A szállítás
398
A tárolás
399
Az anyagmozgatás
399
Kiszerelés
400
6.1.4. Az ellátási láncok
400-407
Vertikálisból virtuális
401
6.1.4.1. A partnerkapcsolatok jellege és típusai
402-403
6.1.4.2. Az ellátási lánc hatékonysága
403-407
Változó erőviszonyok
405
Logisztikai folyamatok a Coop csoportnál
407
Összefoglalás
407-409
6.2. Termelés és szolgáltatás
409-439
Átszerelés
409
Bevezetés
410
6.2.1. A termelés és a szolgáltatás típusai
410-417
6.2.1.1. A termelés
411-412
a) A termelési ágak
411
b) A termelés jellemzői
411-412
A tudás hatalma - hozzáadott érték a termékben
412
6.2.1.2. A szolgáltatások
413-416
Szolgáltatási ágak
413-416
Kézzelfoghatóság
414
Előállítási folyamat: eszköz- vagy emberalapúság
414
Pályázatírás-biznisz
414
Piacosítható és nem piacosítható szolgáltatások
415
A termeléshez való viszony
415
A fogyasztáshoz való viszony
415
Szállíthatóság
416
6.2.1.3. A termelés és a szolgáltatás kapcsolata
417
6.2.2. A termelési stratégia
418-430
6.2.2.1. Célkitűzések és kritériumok
419-420
Járgányi erő
420
6.2.2.2. Termékek és technológiák
421-422
6.2.2.3. Hardver: termelőberendezések
422-426
a) A tárgyi eszközök jellemzői
423-424
Az Agárdi - "az év pálinkája"
424
b) A termelőberendezésekkel való gazdálkodás stratégiai kérdései
425-426
6.2.2.4. A termelési folyamat irányítása és szervezése
426-427
Miért van az, hogy az USA-ban készült autók közül a legnyereségesebbek japánok és németek?
426-427
6.2.2.5. A minőség
427-430
A minőség díjai
428-429
6.2.3. Termeléstervezés és a végrehajtás
430-434
a) Az integrált termeléstervezés
430-432
b) A szükséglettervezési rendszer
432-433
c) A végrehajtás
433-434
6.2.4. Karcsú értékfolyam, karcsú termelés
434-438
Shigeo Shingo: Tanulmány a Toyota termelési rendszeréről
434
6.2.4.1. A karcsú értékfolyam megvalósításának alapelvei
435-436
Haderőreform
435
6.2.4.2. Az „éppen időben" elv
436-438
Rugalmas termelési rendszer: üzemutópia
437-438
6.2.5. A teljesítményértékelés szempontjai
439
Összefoglalás
440
Logisztika
441-442
Fogalmak
441
Kérdések
441
Feladatok
442
Termelés és szolgáltatás
442-444
Fogalmak
442
Kérdések
443
Feladatok
444
7. Vállalati pénzügyek
445-496
Ismeretlen terepen
446
Bevezetés
446-447
7.1. A befektetők és a vállalat értéke
447-451
Furcsa kisbefektetők
450
7.2. A vállalat pénzügyi stratégiája
451-463
7.2.1. A vállalat értékét meghatározó tényezők
452-455
Vállalatértékelés
453
A világ tíz legnagyobb tőzsdéje a kapitalizáció alapján (2007)
454
Hogyan fogjunk befektetőt?
455
7.2.2. A befektetési stratégia, a tőkeköltségvetés
456-461
a) Külső befektetés
457-459
A hitelminősítők
458
Yahoo!: inkább felvásárolnak, mint fejlesztenek
459
b) A választáson belüli tőkeallokáció
459-461
Alkat és funkció
460
Részvények magas marzzsal és alacsony adóssággal
461
7.2.3. A finanszírozási stratégia, a forrásbiztosítás
462-463
7.3. A vállalat pénzügyi rendszerének működése
464-477
7.3.1. Pénzügyi elemzés
465-475
7.3.1.1. A mérleg, az eredménykimutatás és a pénzáram- (cash flow) kimutatás
467-473
A mérleg
467-468
A mérleg előírt tagolása
467
"A" változat
467
A tőkeáttétel (leverage)
468
Eredménykimutatás
469-471
Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) "A" változat
470
Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) "A" változat
470-471
A pénzáram (cash flow) -kimutatás
471-473
A cash flow kimutatás egyszerűsített sémája
472
Látszat és igazság
473
7.3.1.2. Egyéb kimutatások, mutatószámok
474
7.3.1.3. A pénzügyi kimutatások elemzése
474-475
7.3.2. A pénzügyi terv készítése
475-477
Közös alap
477
7.4. Költséggazdálkodás
477-479
7.5. Befektetés és finanszírozás
480-496
7.5.1. A befektetések
480-483
Jelentős tőkeemelés a Volksbanknál
480-481
7.5.2. A finanszírozás
483-494
7.5.2.1. Forrásösszetétel
483-487
A kis- és középvállalkozások pénzhez jutása Magyarországon
485
Magas adósság, sok aggodalom?
487
7.5.2.2. Eszközök és források összhangja
487-491
A likviditás
489-490
A GM 2009-ig 15 milliárd dollárral javítja likviditását
489-490
A forgási sebesség
490-491
Ideiglenesen szabad pénzeszközök
491
7.5.2.3. Finanszírozási formák
491-494
Rövid táv
491-492
Középtáv
492-493
Gondban a lízingcégek
493
Hosszú táv
493-494
A vállalati kötvény
494
7.5.3. A kockázat és kezelése
494-496
Kockázatkezelés a MOL-nál
495
Összefoglalás
496-498
Fogalmak
498
Kérdések
498-499
Feladatok
499
IV. A vállalat stratégiája
501-570
Vajon a Nike képes rá?
504
Bevezetés
505
1. A vállalati stratégia tartalma
505-528
My-Space, eBay, YouTube mobilon is
507
A varázsszó: diverzifikáció
508
1.1. A vállalati stratégia szintjei
508-520
1.1.1. A vállalati szintű stratégia
509-516
Apple - több mint csinos külső
509-510
a) A központ stratégiai szerepe
510-511
b) Az üzletági portfólió
512-513
c) A tevékenységi kör kiterjesztése - a diverzifikáció
513-515
A Wal-Mart stratégiája még minidig működik
515
d) A központi irányítás módja, stílusa
515-516
1.1.2. Az üzleti egységek stratégiája
516-520
Miben más a Google?
520
1.2. A stratégia megközelítései
521-527
1.2.1. A vállalkozói megközelítés
521-523
Hétezer kemence és mesterpék
522-523
1.2.2. Az adaptív megközelítés
523-524
1.2.3. A tervezői megközelítés
524-525
1.2.4. A stratégiamegközelítések összevetése
525-527
1.3. A stratégiai változatok értékelése
527-528
2. A stratégiai menedzsment folyamata
528-560
2.1. A helyzetelemzés
532-542
2.1.1. A küldetés kapcsolata a stratégiával
532-536
2.1.1.1. Működési kör
532-533
Az Eurotunnel kiterjeszti működési körét
533
2.1.1.2. A belső működésre vonatkozó alapelvek
534
2.1.1.3. A külső érintettekkel való kapcsolattartás alapelvei
534-536
2.1.2. A környezeti kihívások
536-541
2.1.2.1. Az általános környezeti feltételek
536-537
2.1.2.2. A vállalat versenyhelyzete
537-541
2.1.3. A vállalati képességek értékelése - a SWOT-elemzés
541-542
A SWOT-elemzés - Néhány ajánlat arra, hogy mit kell megvizsgálni
542
2.2. Megvalósítás és visszacsatolás
542-556
2.2.1. Erőforrás-biztosítás és erőforrás-elosztás
545-546
2.2.2. Stratégia és szervezet
546-551
2.2.3. Stratégia és vezetés
551-554
Az elképesztő menedzser
552
2.2.3.1. A stratégia melletti elkötelezettség erősítése
552-554
2.2.4. Ellenőrzés, visszacsatolás, kontrolling
554-556
2.3. Stratégiai menedzsment vállalkozói és adaptív megközelítésben
556-558
a) A stratégiai menedzsment vállalkozói megközelítése
556-557
b) A stratégiai menedzsment adaptív megközelítésben
557-558
2.4. A stratégiai szövetségek
558-560
Magyarország lehet az európai áruforgalom fordítókorongja
559
Stratégiai együttműködések a magyar gazdaságban
560
3. A vállalati stratégiák néhány osztályozási lehetősége
561-566
3.1. Stratégiatípusok a működési kör változtatásának iránya és dinamikája szerint
562-563
3.2. Stratégiatípusok a környezettel való kölcsönhatás jellemzői szerint
563-565
3.3. Stratégiatípusok orientáció szerint
565-566
Összefoglalás
566-568
Fogalmak
568
Kérdések
568-569
Feladatok
569-570
Irodalomjegyzék
571-586
Magyar-angol szószedet
587-595
Angol-magyar szószedet
595-603
Név- és tárgymutató
604-616