A tisztességes bírósági eljárás

A tisztességes eljáráshoz való jog elsősorban nem az egyéneket megillető jog, hanem az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb alapelve és a jogállamiság elvének lényegi tartalmi eleme. Nem egyetlen jogosítványt tartalmaz, hanem számos eljárási garanciát foglal magában, amelyek együttes megvalósulása, együtthatása eredményezi az eljárások tisztességes voltát. Ebben az értelemben tehát inkább az alapvető szabadságjogok érvényesülését szolgáló „védelmi jog”. A jog szabályozásának kötelezettsége nemzetközi egyezményeken nyugszik, de a nemzeti alkotmányok és a nemzeti jogrendszerek is tartalmazzák a biztosítékokat jelentő szabályokat. És természetesen a nemzetközi és nemzeti bíróságok értelmezik ezeket a szabályokat, miközben azok épp magukat a bírósági eljárásokat szabályozzák. Leegyszerűsítve a tisztességes eljáráshoz való jog lényege, hogy az ítéletet eljárásnak kell megelőznie. Nem pedig úgy, mint A tanú című film klasszikus jelenetében, ahol az ítélet már a tárgyalás kezdetekor a bírói pulpituson feküdt. Ennek a jognak a lényegi eleme nyilvánvalóan a tisztesség, angolul fairness. A tisztességes eljárás követelménye egyaránt alapelve az európai és az amerikai jogi kultúrának. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának 5. és 14. kiegészítése, az ún. due process clause tartalmazza ezt az elvet, mégpedig eljárási és tartalmi értelemben is. Az eljárási garanciák a polgári és büntetőeljárásokban adnak biztosítékot a polgároknak, míg a széles körben alkalmazott tartalmi követelmény alapján az állam nem sértheti meg a polgároknak az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz fűződő alapvető jogait. A tisztességes eljárás elve azt kívánja akár eljárási, akár tartalmi értelemben megakadályozni, hogy az állam önkényesen (vagyis tisztességtelenül) korlátozza az állampolgárok jogait. E sommás bevezetésből is látszik, hogy a tisztességes eljárás témájának feldolgozása összetett kihívás, és Czine Ágnes erre vállalkozott monográfiájában. Noha elsődleges érdeklődési területe életpályájából is következően a tisztességes eljárásjogának a büntető igazságszolgáltatásban való érvényesülése lenne, jelen munkája az említett összetett körülmények teljességében helyezi el e szűkebb tárgy vizsgálatát. A jogállamiság fogalmából kiindulva közelíti meg az értekezés tárgyát, értve és érzékeltetve e fogalom történetiségét, jogi kultúránként eltérő tartalmát és meghatározásának nehézségét. Számomra rendkívül meggyőző ez a megközelítés, mert tartalommal tölti ki azt az általánosan elfogadott, de önmagában eléggé üresen hangzó tételt, hogy a tisztességes eljárás a jogállamiság lényeges eleme. A 47 európai országot tömörítő Európa Tanács három alappillére a jogállamiság (Rule of Law), a demokrácia és az emberi jogok, így kapcsolódik szervesen a tisztességes eljárás a jogállamisághoz. A kötet első fejezete jól érzékelteti a jogállamiság fogalmának nehézségét, amelyet az Európa Tanács egy másik szervében, az ún. Velencei Bizottságban (hivatalosan „Joggal a Demokráciáért” Bizottság) közel három évtizedes munkám alatt tapasztaltam.