A magyar köztársaság alkotmánya

1943 könyvnapjára jelent meg MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü kötetem 260 lap terjedelemben (Renaissanee kiadás, Budapest). Kis terjedelménél és áttekinthetőségénél fogva tankönyvül is bevezettem. Rövidesen akkora kedveltségnek Örvendett, hogy ma az ország legtöbb egyetemén és jogakadémiáján tankönyvül használják. Munkám megjelenése óta újabb rendszeres alkotmány jogi mii nem is látott napvilágot a magyar könyvpiacon. Könyvem tehát mid a mai napig a legmodernebb magyar alkotmányjogi kézikönyv. A régi Magyarország összeomlása és főleg a demokratikus köztársaság változásai szükségessé tették olyan kiegészítő jegyzet kiadását, amely Magyarország köztársasági alkotmányát könyvem rendszerében és méreteihez alkalmazkodva tárgyalja. Mivel tudtommal mindmáig nincs ilyen összeállítás, ez lesz az első kísérlet a demokratikus magyar köztársaság alkotmányjogának bemutatására. A változtatások és kiegészítések a bevezetőben említett kötetemre vonatkoznak lapszámok szerint. MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü könyvem a szövegben Tankönyv szóval jelöltetik. Könyvem újabb kiadása természetesen már a Magyar Köztársaság alkotmányjogát fogja bemutatni. E kiegészítő jegyzetnek addig is az a célja, hogy hézagpótló ismereteket nyújtson az alapvizsgákra és szigorlatokra készülő jogászifjuságnak. (...) A magyar alkotmányjog tárgyalása megkívánja az alapfogalmak tisztázását. Ezek az állam, a jog és az alkotmány fogalma. Az alkotmány ugyanis az állam szervezete. Viszont az állam az emberi létnek" legmagasabb földi alakja, amelynek célja nem^egyéb, mint az emberre vonatkoztatható egyetemes céloknak szakadatlan megvalósítása. Az emberi társas lényként közösségekben éli le életét. A legkisebb közélet a család, amelyből a nemzetségen, hordán, törzsön és nemzeten át kialakul az állam. Az állam tehát a nemzeti l:t magaslatára emelkedett népnek a hatalmi szervezete. Más szóval, az állam az az emberi közélet, amely a földnek egy körülhatárolt részen valamely szervezett hatalom alatt magasabb személyi életet él. Alkotó elemei tehát a nép, a terület és a szervezett hatalom. A szervezett hatalom jellegéből következik, hogy az állam és a jog fogalma egymástól elválaszthatatlan, A jog nem egyéb, mint az államnak az életrendje. Segítségével folyik az állam élete. Az az alaprend most már, amelyből minden más jog levezethető, az állam alkotmánya. Ez látja el az államot akaró és cselekvő szervekkel. Ezek segítségével végzi az állam ügyeinek intézését és válik jogi személyiséggé. A jogi személy abban különbözik az embertől, mint természeti személytől, hogy több ember közélete,, jogoknak és kötelességeknek alanya.