Szociálpszichológia mindenkiben corvina logo

Szerző: Csepeli György
Szerkesztő: Hitseker Mária
Cím: Szociálpszichológia mindenkiben
Megjelenési adatok: Kossuth, Budapest, 2014. | ISBN: 978-963-09-7616-9
Megjegyzés: Ez a kötet a szerző Szociálpszichológia (Osiris Kiadó, 1996) című könyvének átdolgozott kiadása.

coverimage A társadalmi együttélés során, ha akaija, ha nem, mindenki elsajátítja a társadalomban való eligazodáshoz szükséges mindennapi tudást, melynek birtokában megtanuljuk, hogy az életben vannak mások, akik közül egyeseket ismerünk, másokat nem, az ismerősök között vannak barátaink, ellenségeink, és vannak az idegenek, akiket szerepeik, csoport-hovatartozásuk szerint osztályozhatunk. Azt is tudjuk, hogy az életben vannak értékek, normák, szabályok, melyek irányt szabnak érzéseinknek, elgondolásainknak és cselekvéseinknek. Nap mint nap döntünk, választunk, igyekszünk elkerülni a rosszat, s keressük a jót. A szociálpszichológia a társas élet tudománya. Különleges ez a tudomány, hiszen amit ez a tudomány tud, azt mindenki tudja. Senki sem élhet a társadalmon kívül, senki se kerülheti el, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, s senki sem maradhat meg a társadalomban anélkül, hogy tudja, mit tudnak a többiek a világról, melyben együtt élnek. Ennek a könyvnek az a célja, hogy a bennünk meglévő, reflektálatlan, mindennapi szociálpszichológiai tudást tudatosítsa, rendszerezze, átvilágítsa. Ennek során kénytelenek leszünk szakszavakat használni. Az egymást követő nemzedékek kiemelkedő szerzőket adtak, akik a szakszavakból álló szótárat létrehozták, újabb szavakkal kiegészítették. A szakszavak előnye, hogy egyértelművé és ellentmondásmentessé teszik a jelentéseket, melyekre az egyes szerző által alkotott elméletek, kutatási paradigmák és a köréjük szerveződött iskolák épülnek. A tudományos szociálpszichológia ismereteit az ismeretszerzésben megkövetelt módszerek hitelesítik. Ezek sorába tartozik a megfigyelés, az interjú, a statisztikai szabályok szerint kiválasztott személyek mintáin történő kérdezés, a kísérletezés, a valós idejű, valós adatok tömegéből kiolvasható viselkedési és gondolkodási minták elemzése és értelmezése.
Kategóriák: Szociológia
Tárgyszavak: Szociálpszichológia, Társadalmi viselkedés, Társadalomlélektan, Tankönyv
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Fülszöveg
Címlap
Impresszum
Tartalom
[5]-13
Mi a szociálpszichológia?
[15]-25
   „Minden ember szociálpszichológus”
[17]
   Az ember
[17]-19
   Az interaktív jelenségek szociálpszichológiája
19-21
   A kognitív jelenségek szociálpszichológiája
21-23
   Szociálpszichológia és önismeret
23-25
I.Az ember a társadalomban
27-185
   1.Társas hatás
[29]-31
      Szociális facilitáció
[29]-30
      Társas gátlás
30-31
      Társas kölcsönhatások
31
   2.Az én
[32]-37
      A tükör-én
[32]-33
      A prezentáció
33
      A stratégiák
33-34
      A hízelgés
34-35
      Dinamikus én-elméletek
35-36
      Az önszeretet
36-37
   3.A másik
[38]-49
      A személy és a tárgy
[38]-40
      Ellentmondásos helyzetek
40-41
      Kollektivitás és individualitás
41-44
      A személyről alkotott kép
44-45
      A szándék mint kulturális konstrukció
46
      A személyészlelés hibái
46-49
   4.A kommunikáció
[50]-62
      A jeltől a cselekvésig
51-52
      A jel
52-53
      A kommunikációs architektúrák
53-54
      A jelentés
54-55
      Nyelv és beszéd
55-56
      Beszédaktus
56-57
      Metakommunikáció
57-61
      Kommunikációs kompetencia
61-62
   5.Az interakció
[63]-84
      A viszály és a szeretet
[63]-64
      Érintkezés és interakció
64-65
      Normák és szabályok
65-68
      Keret
68-69
      A függőség
69-73
      Konfliktus
73-74
      Konfliktusmegoldás
74-77
      A verseny
78-79
      A válság
79-80
      Hidegháború
80-81
      Együttműködés
81-83
      Az együttműködés csábítása
83-84
   6.Bizalom
[85]-89
      A szociális és az intézményi bizalom
86
      A közép-kelet-európai társadalomfejlődés megkésettsége és a bizalmatlanság hagyománya
87
      A bizalom és a polgár
88
      A bizalomépítés maximái
89
   7.A személyközi viszony
[90]-97
      Az endogén és az exogén tényezők
[90]
      A köznapi magyarázó elvek
[90]
      A csereelmélet
91
      A hasonlóság
92
      A mélylélektani magyarázatok
92-93
      Közelség
93
      A test
93-94
      A lélek
94
      A státus
94
      A csereértékek
94-95
      Az önéletrajzi narratíva
95
      Az attitűdök, a nézetek és a meggyőződés
95
      A taszítás
95-96
      Az intimitás
96-97
   8.Szerep
[98]-113
      Együttesség
[98]-99
      A szerep eredete
99-100
      A szerep mint interakciós forma
100-101
      Szerepelvárások
101
      Szerepkészlet és szerepkomplexum
102
      Szereptípusok
102-103
      Szerepkonfliktus
104-106
      A szerepkonfliktus elviselése
106-107
      Személyiség és szerep
107-108
      A szerepelmélet kritikája
108-110
      Kreatív szerepteljesítés
110-112
      Élet és színház
112-113
   9.A kiscsoport
[114]-157
      A szociálpszichológiai csoportfogalom születése
[114]-115
      A csoportkutatás haszna
115
      A „human relations” irányzata
115-117
      A szociometriai burzsoázia és proletariátus
117-118
      A csoportdinamika
118-120
      A csoportlélektan tárgya
120-121
      A csoport mint létforma
121-123
      A csoport és az individualizáció
123-124
      A csoport újabb meghatározása
124
      A csoport és a család
124-125
      A kortárscsoport
125-127
      A formális és az informális csoportok
127-128
      A csoporttagság motivációi
128-129
      A csoport és az érdek
129-130
      Feladatmegoldás a csoportban
131
      A csoporthatékonyság
131-132
      A csoport és a tanulás
132-133
      A csoport létszáma
133-134
      A csoport láthatósága
134-135
      Az interakciós hálózat
135-136
      A kommunikációs hálózat
136-137
      A konstruktív szerepek a csoportban
137
      A destruktív szerepek a csoportban
137-138
      A diszfunkcionális szerepek paradoxona
138
      A vonzások és a választások
138-139
      A szociometria
139
      A szociogram
139-140
      Érték- és normaképződés a csoportban
140-142
      Sherif normaképződési kísérlete
142
      Az egyöntetűség felé hajtó nyomás
142-143
      Az álcsoporthatások
144
      „Sok lúd disznót győz?”
144
      A hozzáértés és a kollektivitás fölénye
145
      A konformitás a csoportban
145-148
      Az ötletcsoportok
148
      A közös döntés
149-150
      A csoportgondolkodás kára
151-152
      A csoportgondolkodás káros következményeinek elhárítása
152
      A csoportfejlődés
152-153
      Egyedfejlődés-csoportfejlődés
153
      A módszerek
153-154
      A folyamatmodellek
154-156
      A közösség és a csoport
156-157
   10.Az önsegítő csoportok
[158]-167
      A modernizáció és a szociális atomizáció
[158]-159
      A felemás modernizáció
159-160
      Az autentikus kommunikáció tere
160-161
      Az új közösségfogalom keresése
161
      A „baj”
161-162
      Lázadás a paternalizmussal szemben
162
      Az önsegítő csoportok típusai
162-164
      Az önsegítő mozgalmak és a társadalom
164-165
      Az emberi csoportokban rejlő erő
165-166
      A veszélyek
166-
      Az önsegítő csoportok társadalmi haszna
167
   11.A vezetés
[168]-177
      A vezetés és a hatalom
[168]-169
      A karizma
169
      A modern társadalom és a karizma
169-170
      A vezetés funkciói
170
      Az ideális vezető
170-171
      A vezetési mező
171-172
      Az együttes élmény
172-173
      A vezetés és a változás
173
      A vezetés és a tevékenységi szerkezet
173-174
      A vezetési stílusok
174-177
   12.Tömeglélektan
[178]-185
      Démonizált tömeg
[178]-179
      Alkalmazott tömeglélektan
179
      Tömegképződés
179-180
      A tömeg mint erő
180-181
      Zsúfoltság
181-182
      Pánik
182
      Virtuális tömeg
183-184
      Káosz és tömeg
184-185
II. A társadalom az emberben
[187]-357
   1. A vélemény
[189]-196
      A vélemény meghatározása
[189]
      A beágyazatlanság
190-191
      A vélemények változékonysága
192-194
      Szociális összehasonlítás
194-196
   2. A nézetek és a nézetrendszer
197-204
      Az „igazság”
197-198
      A nézetek változása
198
      Nézetek és érdekek
199-200
      Stabilitás—instabilitás
200-201
      Zártság és nyíltság
201-204
   3. A szociális attitűd
[205]-217
      Történet
[205]-206
      Az attitűdök szerkezete
206
      Attitűdök és tárgyaik
206-207
      Pszichológiai elméletek és az attitűdök
207-208
      Az attitűd dimenziói
209
      Az attitűd funkciói
209-210
      Attitűd és viselkedés
211-212
      Az attitűdök mérése
212-215
      Szemantikus differenciál
215-217
      Az attitűdök szilárdsága
217
   4. Az attribúció
[218]-227
      A „miért” kérdése
[218]
      Az okság látszata
[218]-219
      Elméletek az attribúcióról
219-221
      Érintettség és hozzáférhetőség
221-225
      Attribúció és nemzettudat
225-227
      Nemzetközi összehasonlító attribúciós vizsgálatok
227
   5. Választás és döntés
[228]-233
      Választás
[228]
      Elégtelen reprezentativitási tapasztalat
[228]-229
      A véletlen előfordulásoknak tévesen tulajdonított szabályszerűség
229-
      A távoli jövő bizonytalansága
229
      Hozzáférhetőségi heurisztika
229-230
      Elképzelhetőség
230
      Látszatkorreláció
230-231
      Elégtelen igazítás
231
      Vágyak és kívánságok
231-232
      Döntés
232-233
   6. Attitűdváltozás
[234]-240
      Ragaszkodás az attitűdökhöz
[234]
      Örömkeresés—szomorúságkerülés
[234]
      Az egyensúly elve
235-236
      Az összhang elve
236-238
      A kognitív disszonancia
238-239
      Mikor lép fel disszonancia?
239-240
   7. Önigazolás
[241]-247
      Harc az aljasság vélelme ellen
242-245
      Harc az ostobaság vélelme ellen
245-246
      Aljas vagyok-e vagy ostoba?
246-247
      Az önigazolás elmaradása
247
   8. Kognitív ellenállás
[248]-252
      Ellenpéldák a kognitív egyensúlyra
[248]-249
      Korlátozott feszültségredukció
249-250
      A feszültség indukciója
250-252
   9. Meggyőzés, manipuláció, propaganda
[253]-272
      Az emberek meggyőzhetősége
[253]-254
      A forrás
254-255
      A közlés folyamata
256
      A közlemény
256-258
      Az ellenérvekkel való bánásmód
258-259
      Érzelem vagy értelem?
260-261
      A befogadó
261-264
      A kultiváció
264-266
      Manipuláció
266
      A manipuláció születése
266
      A másik ember mint eszköz
267
      A félelem antropológiája
267
      Az „ember—eszközök” megválasztása
268
      A közvélemény manipulációjának kezdetei
268-269
      A „machiavellizmus”
269
      A Mach-skála
269-270
      A negatív kommunikáció
270-271
      A negatív kampány
271
      Védekezés a negatív kampánnyal szemben
271-272
      A propaganda
272
   10. Társadalmi nagycsoportok
[273]-277
      Kategóriák és megismerés
[273]-274
      Kategorizálás és formálás
274-276
      Hasonlóság és különbözés látszata
276
      „Mi” és „Ók”
277
   11. Csoportközi viszonyok
[278]-286
      Csoportközi helyzet
[278]
      Csoportokra szakadás
279
      Csoportközi viszonyok szociálpszichológiája
279-280
      „Társbérlőcsapda”
280
      Minimális csoportfeltételek
281-282
      Relatív és abszolút előnyök
282
      Dichotomizáció
282-283
      A csoportközi konfliktus és oldása
283-286
      Kísérlet és történelem
286
   12. Sztereotípiák
[287]-301
      A sztereotípia fogalma
[287]
      A sztereotípiák változása
[287]-291
      A sztereotípiaképződés
291-292
      Az általános autosztereotípia
292
      Az általános heterosztereotípia
293
      Sztereotípia és logika
293-295
      Nemzetkarakterológia
295
      Kivételképzés
296
      Pszichoanalízis és sztereotípiák
296-297
      Felettes én típusú sztereotípiák
297-299
      Az ösztön-én típusú sztereotípák
299-301
   13. Előítéletek
[302]-320
      Idólum és előítélet
[302]-303
      Előítéletek és tárgyaik
303
      Csoportközi előítéletek
303-304
      A csoportközi előítéletek típusai
304
      Kognitív pszichológiai okok
304-305
      Szociálpszichológiai okok
305-306
      Szocializáció és előítéletesség
306-307
      Előítéletes személyiség
307-308
      Tekintélyelvűség és tekintélyellenesség
309
      Az „F-skála”
309-311
      Az előítéletesség fokozatai
312-313
      Történelmi és szociológiai okok
313-314
      Egyenlőtlenség és előítélesség
314
      A szociális dominancia orientáció
314-315
      A rendszerigazolás
315-316
      Xenofóbia, antiszemitizmus, cigányellenesség
316-319
      Az előítéletesség elleni harc
319
   14. Kisebbségek
[320]-328
      Kisebbség és csökkentértékűség
[320]
      A többségre ható kisebbség
[320]-321
      Tőkehiányok
321-322
      Képzelet és kisebbség
322-323
      A többség kisebbségre vonatkozó tudáskészlete
323
      Kisebbségészlelés
323-324
      Keresztkategorizáció
324
      A kisebbségekre vonatkozó sztereotípiák
324-325
      Illuzórikus korreláció
325-327
      A rossz csábítása
327-328
   15. Értékek
[329]-338
      Az értékekről való tudás
[329]-330
      Az értékek immanenciája
330
      Az értékek funkciói
330-331
      Tradicionális és modem társadalmak
331-332
      Az értékekhez való hozzáférés nehézségei
332-333
      Elkötelezettség és értékhiány
333
      Értéktesztek
333-337
      Nem beavatkozó értékvizsgálati módszerek
337-338
      Összehasonlító kultúraközi vizsgálatok
338
   16. Társadalmi identitás
[339]-357
      Idem esse
[339]-340
      A személyes identitás
340-342
      A kollektív identitás
342-346
      Identitás és helyzet
346-349
      Az identitás hiánya
350-351
      A meghasadt identitás
351-353
      Negatív identitás
353-354
      A modern identitásprojekt vége
354-355
      Új népvándorlás
355-356
      A posztstrukturalista identitásfelfogás
356-357
III. A virtuális kapcsolatok szociálpszichológiája
[359]-379
   1. Az offline és az online társasság
[361]-363
      Az internetre költözött társadalom
362
      Konvergencia
362-363
   2. Anonimitás: a virtuális én
[364]-368
      Az én a kibertérben
365-366
      Kontrollvesztés
366-367
      Magány és neurózis
367-368
   3. Hálózatiság
[369]-371
      Kisvilágok
[369]-370
      A hálózatok fejlődése
370-371
   4. A régi és az új nyilvánosság
[372]-377
      A régi nyilvánosság
[372]-373
      A közösségi média
373-375
      Facebook
375-376
      Twitter
376-377
   5. Utópiák és disztópiák
[378]-379
      Pszichológiai következmények
[378]-379
Irodalom
[381]-395
Névmutató
[396]-401
Tárgymutató
[402]-408
Hátsó borító