Kutatás és közlés a természettudományokban
Szerző:
Csermely Péter Szerkesztő: Koltay Tibor
További szerzők: Gergely Pál; Koltay Tibor; Tóth János
Cím: Kutatás és közlés a természettudományokban
Sorozatcím: Osiris kézikönyvek
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 1999. | ISBN: 963-379-528-1

Kategóriák: Kommunikáció, Biológia, Csillagászat, Fizika, Földtudományok, Kémia, biokémia, Környezetvédelem, Matematika, Orvostudomány
Tárgyszavak: Kommunikáció, Kutatás, Publikálás, Szakirodalom, Dokumentumok
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Kommunikáció, Kutatás, Publikálás, Szakirodalom, Dokumentumok
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
Előszó
7-9
1. fejezet: Tudományról, Kutatásról
11-115
A fejezet tartalma
12
1.1: Néhány alapfogalom
13-25
1.1.1 Információ, kommunikáció
13-17
1.1.1.1 Mi a kommunikáció?
13-14
1.1.1.2 De mi is az információ?
14-15
1.1.1.3 Információ és döntés
15-17
1.1.2 Hogyan zajlik a tudományos kommunikáció?
17-18
1.1.3 Tudományos publikáció, szakmai írásművek, ismeretterjesztő irodalom
18-19
1.1.4 A "tudomány mérése"
19-25
1.1.4.1 Mennyiségi mérőszámok
19-20
1.1.4.2 Minőségi mérőszámok
20-24
1.1.4.3 A tudomány mérésének néhány törvényszerűsége
24-25
1.2 A megismerés formái
26-41
1.2.1 Mi a tudomány?
26
1.2.2 Miben különbözik a tudományos megismerés a művészi megismeréstől?
26-29
1.2.3 Miben különbözik a tudományos megismerés a vallásos megismeréstől?
29-31
1.2.4 A megismerési folyamat és a megismerés csapdái
31-32
1.2.5 A tudományos megismerés további sajátosságai
32-36
Mi az információrobbanás hatása a tudományokra?
36
1.2.6 Leírható-e a valóság? Hányféleképpen írható le a valóság?
36-37
1.2.7 Megismerés és átalakítás
37
1.2.8 Osztályba sorolási problémák
37-39
1.2.9 Mi a matematika szerepe a világ megismerésében?
39
1.2.10 A számítástechnika szerepe a paradigmaváltásokban
39-41
1.3 Milyen a jó tudós?
42-49
1.3.1 Tudós és kutató
42
1.3.2 Adottságok
42-44
1.3.3 Motivációk
44-45
1.3.4 Milyen a rossz tudós? - Mire ügyeljünk kutatás közben?
46-49
1.4 Hol kutassunk?
50-58
1.4.1 Munkahely- (laboratórium-) választás
50-52
1.4.2 Hogyan kapcsolódhatunk be kutatásokba?
52-53
Kutatási lehetőségek középiskolásoknak
52-53
1.4.3 Önéletrajz (Hogyan adjam el magam?)
53-58
Milyen legyen a publikációs lista?
54-58
1.5 Mit kutassunk?
59-72
1.5.1 A kérdésfelvetéstől a megoldásig
59-66
A feladat megértése
64
Tervkészítés
64-65
Tervünk végrehajtása
65
A megoldás vizsgálata
65-66
1.5.2 Az egyes tudományok speciális helyzete
66-68
1.5.3 A tudománytörténet hasznáról
68-71
1.5.4 A tudományos fogalmak viszonya
71-72
1.5.5 A logika szerepéről
72
1.6 Kísérletek
73-85
1.6.1 A kísérlettervezés rítusa
73-75
1.6.2 A kísérlet paraméterei
76-77
1.6.3 Minták és kontrollok
77-78
1.6.4 Egyéb jó tanácsok kísérlettervezőknek
78-79
1.6.5 Kísérlet, megfigyelés
79-85
1.6.5.1 A megfigyelés általános szabályai
79-81
1.6.5.2 Tanácsok kísérletezőknek
81-83
Ne csináljuk mindig egyformán!
81
Semmi pánik!
81
Jelölések
82
Amikor a laboratóriumot elönti a szemét
82
Az először elvégzett kísérlet
82-83
1.6.5.3 Ismerkedés a mérőműszerrel
83
1.6.5.4 A mérési jegyzőkönyv
84-85
1.7 Kiértékelés
86-91
1.7.1 A kiértékelés rítusa
86-87
1.7.2 Van-e rossz adat?
87-88
1.7.3 Mi van, ha rosszul megy a munka?
88-89
1.7.4 A szakbarbárságról
89-91
1.8 Modellek
92-105
1.8.1 A modellek típusairól
92-95
1.8.2 A modellek szerepe
95
1.8.3 A zaj és a jel viszonya
95-100
1.8.3.1 Kiátlagolás
96
1.8.3.2 Mozgó átlag
97-98
1.8.3.3 Fluktuáció-disszipáció tétel
98
1.8.3.4 Sztochasztikus rezonancia
98-100
1.8.4 A matematikai statisztika modelljeinek alkalmazásáról
100-102
1.8.5 Matematikai programcsomagok
103-105
1.9 Szociológiai és etikai kérdések
106-115
1.9.1 Témaválasztás
106
1.9.2 Közlés
106-107
1.9.3 Szerkesztés
107
1.9.4 Kísérletek
107-111
1.9.4.1 Állatkísérletek
108-109
1.9.4.2 Klinikai kísérletek (emberkísérletek)
109-111
1.9.5 Balesetvédelem a kutatólaboratóriumban
111-112
1.9.6 Áltudományok
112-115
2. fejezet: A szakirodalom és a könyvtár
117-163
A fejezet tartalma
118
2.1 A szakirodalom haszna és szerkezete
119-124
2.1.1 Bevezetés
119-120
2.1.2 Milyen típusú közlemények vannak?
120-123
2.1.3 A "szürke irodalom" szerepe
123
2.1.4 A szakirodalom "életciklusa"
124
2.2 Az irodalmazás folyamata
125-163
2.2.1 Hol és hogyan?
125-128
2.2.2 A katalógus
128-129
2.2.2.1 A cédulakatalógus
128
2.2.2.2 Az onlie katalógus
128-129
2.2.2.3 Központi katalógusok Magyarországon
129
2.2.3 Osztályozási rendszerek, tezaurusz, kulcsszavas indexelés
130-131
2.2.4 Bibliográfiák
131-132
2.2.5 Indexek és referáló kiadványok
133-139
2.2.5.1 A nyomtatott indexek és referáló lapok
133-134
2.2.5.2 Az online adatbázisok
135
2.2.5.3 Adatbázisok CD-ROM-on
135-136
2.2.5.4 Mi más található még adatbázisokban?
136
2.2.5.5 Hogyan keressünk bibliográfiai adatbázisokban?
136-138
2.2.5.6 Néhány fontosabb adatbázis
139
2.2.6 Az Institute for Scientific Information szolgáltatásai
140-144
2.2.6.1 Science Citation Index
140-143
A Source Index
140-141
A Permuterm Subject Index
141-142
A Citation Index
142-143
2.2.6.2 A Current Contents
143-144
2.2.7 Informálódási lehetőségek a hazai és nemzetközi hálózatokon
144-159
2.2.7.1 Mi az Internet?
145-148
2.2.7.2 Mit nyújt a kutatónak az Internet?
148-155
Elektronikus vitafórumok
148-149
Elektronikus faliújságok
149
Elektronikus archívumok
150
Keresés más könyvtárak katalógusaiban
150-151
Állományok átvitele
152
Tartalomjegyzék-szolgáltatások
152-153
Elektronikus folyóiratok
153-155
2.2.7.3 Hol találunk hasznos információt?
155-156
2.2.7.4 Hálózati illemtan
156-158
Általános illemszabályok
157
Levelezési etikett
157-158
2.2.7.5 Etikett a vitafórumokon
159
2.2.8 Mit olvassunk: dokumentumok gyűjtése, nyilvántartása, karbantartása
159-162
2.2.9 Hogyan olvassunk?
162-163
2.2.10 Bibliográfiai programok
163
3. fejezet: Informális kommunikáció
165-181
A fejezet tartalma
167
3.1 Kommunikáció a laboratóriumon belül
167-171
3.1.1 Mikor kommunikáljunk és mikor ne?
167-168
3.1.2 A kérdések hasznáról
168-169
3.1.3 A tekintélyelv, a hierarchia a laboratóriumon belül
169-171
3.2 Kommunikáció más laboratóriumokkal
172-175
3.2.1 A laboratóriumok közti kommunikáció hasznáról
172
3.2.2 Tudományos együttműködések
173-175
3.2.3 Amikor kritizálni kell
175
3.3 Informális kommunikáció elektronikus levelezéssel
176-181
3.3.1 Bevezetés
176-177
3.3.2 A levelek címzése
177-178
3.3.3 Levelezőrendszerek
178-179
3.3.4 Az elektronikus levél
179-180
3.3.5 Hogyan jutunk e-mail címekhez?
180-181
4. fejezet: Formális kommunikáció
183-252
A fejezet tartalma
184
4.1 A tudományos közlés
185-240
4.1.1 A tudományos közlés szabályai
185-191
4.1.1.1 Mikor és hol közöljünk?
185-188
4.1.1.2 A szakértői bírálat (peer review)
188
4.1.1.3 Mások munkájának elismerése
188-190
4.1.1.4 A kezdeti lépések
190-191
4.1.2 Képes tudomány: ábrák készítése
191-198
Vonalas rajzok, grafikonok
192-194
Csaló(ka) ábrák
195
Fényképek és diapozitívek
195-196
Technikai részletek
196-198
4.1.3 Tudományos előadások
198-205
4.1.3.1 Az előadás tervezése
199-201
4.1.3.2 Időtartam
201-202
4.1.3.3 Az előadás ábrái
202-203
4.1.3.4 Írásos anyagok (handouts)
203
4.1.3.5 Mitől lesz jó az előadás?
203-205
4.1.4 Poszterek (plakátok)
205-207
4.1.5 Tudományos közlemények (cikkek)
207-229
4.1.5.1 A közlemény összeállításához szükséges legfontosabb ismeretek összegzése
208-210
4.1.5.2 A kézirat szerkesztése
210-229
Cím
210-211
Kivonat
211-212
A cikk tulajdonképpeni (fő) szövege
212-213
Bevezetés
213-214
Módszerek
214-215
Eredmények
215-216
Következtetések
216-217
Köszönetnyilvánítás
217
Hivatkozások
217-219
Segédeszközök az írásban
219-221
A közlési folyamat
221
A tudományos folyóirat kiválasztása
221-222
A kézirat előkészítése a benyújtásra
222
Közlés két nyelven
222-223
A kollaboratív írás
223-225
A folyóirat szerkesztősége - szerkesztőségi munka
225-226
Szerkesztés
226-227
Kefelevonat (korrektúra)
227
Megjelent!
227-228
Saját publikációs listák
228-229
4.1.6 Könyvek
229-231
4.1.7 Tudományos értekezések, fokozatok
231-236
A. Bevezetés
233-234
B. Irodalmi összefoglalás
234
C. Célkitűzések
234
D. Anyagok és módszerek
234
E. Eredmények
234-235
F. Az eredmények megbeszélése (Diszkusszió)
235
G. A munka további irányai
235
H. Köszönetnyilvánítás
235
I. Irodalomjegyzék
235-236
4.1.8 Néhány nyelvhelyességi és stilisztikai megjegyzés
236-240
4.1.8.1 Segédeszközök
236
4.1.8.2 Tipikus hibák magyar nyelvű szakmai szövegekben
237-240
Gépelés, helyesírás
237-238
Stílus
238-240
4.2. Tudományos eredmények közzététele a sajtóban, rádióban, tv-ben
241-244
4.3 A hálózatok szerepe a formális kommunikációban
245-246
4.4 Konferenciák
247-252
4.4.1 Mi a haszna a konferenciáknak?
247
4.4.2 Hogyan viselkedjünk? Előtte, utána, alatta
247-248
4.4.3 Poszter, előadás, plenáris előadás
248-249
4.4.4 Konferenciák szervezéséről
249-252
4.4.5 Tudományos társaságok
252
5. fejezet: Pályázatok: A kommunikáció anyagi háttere
253-267
A fejezet tartalma
254
5.1 A támogatási rendszerekről általában
255-257
5.2 Tanácsok tudományos pályázatok írásához
258-267
5.2.1 Cím
258
5.2.2 Szerkezet
258-263
A. Célkitűzések
259
B. Tudományos háttér
259
C. Előzetes tanulmányok
259-260
D. Kutatási terv és módszerek
260
E. Irodalomjegyzék
261
F. A várható haszon
261
G. Kutatási feltételek
261-262
H. Önéletrajzok
262
I. Közlemények és idézettségük jegyzéke
262
J. Költségterv és indoklás
262-263
5.2.3 A tudományos pályázatok bírálata
264
5.2.4 Hol pályázzunk?
265-267
A pályázás egy speciális fajtája: a doktori képzésre való jelentkezés
266-267
Irodalomjegyzék
269-275
Függelék: Az egyes szakterületek néhány legfontosabb, leggyakrabban használt kézikönyve és más dokumentuma
277-315
A fejezet tartalma
278
Természet- és műszaki tudományok általában
280-304
Matematika
281-285
Fizika
285-287
Csillagászat
287-288
Földtuományok (geofizika, geológia, földrajz, geodézia, meteorológia, őslénytan)
289-291
Kémia
291-293
Biológia (botanika, mikológia, zoológia, antropológia, humánbiológia, ökológia, környezetvédelem)
293-297
Molekuláris biológia (biokémia, genetika, immunológia, mikrobiológia, sejtbiológia)
297-299
Orvostudomány, gógyszerészet
299-304
Agrártudomány (növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, erdészet, élelmiszeripar, állattenyésztés, állatorvos-tudomány)
304-309
Növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, erdészet
306-307
Élelmiszeripar
307
Állattenyésztés (vadászat,halászat,méhészet)
307-308
Állatorvos-tudomány
308-309
Műszaki tudományok
309-315
Műszaki tudományok általában
309-310
Számítástudomány, számítástechnika
311-312
Villamosmérnöki tudomány
312-313
Vegyészmérnöki tudomány
313-314
Építészet
314
Gépészet, közlekedés, bányászat, nyomdaipar, textilipar
314-315
A kötet szerzői
317-318
Kolofon