Természetvédelem corvina logo

Szerző: Csima Péter
További szerzők: Gergely Attila; Kiss Gábor; Módosné Bugyi Ildikó
Cím: Természetvédelem
Alcím: Védett területek tervezése : egyetemi jegyzet
Megjelenési adatok: BKÁE Tájépítészeti-védelmi és -fejlesztési Kar, Budapest, 2004.

coverimage A természet a Földön végbement folyamatos fejlődés eredményeként az emberi tevékenységektől függetlenül kialakult és azoktól függetlenül létező jelenségek, közegek, élő és élettelen tájalkotó elemek - alapvetően önszabályozó rendszert alkotó - összessége. Az ember önfenntartó tevékenysége során évezredek óta egyre fokozottabb mértékben használta fel a természet erőforrásait. A hasznosított erőforrásokat a természet sokáig minden gond nélkül reprodukálta, újra és újra előállította. Az utóbbi időszakban azonban a korábbi - mindig csak viszonylagos - egyensúly megbomlott. A minél nagyobb profitszerzésre törő termelés, az önfenntartástól függetlenedett, pazarló fogyasztás, továbbá az ugrásszerűen felgyorsult urbanizáció, a közlekedési és az egyéb infrastruktúrák fejlesztése során oly mértékben kerültek és kerülnek felhasználásra a természeti erőforrások, a Föld természeti alkotóelemei, hogy azok pusztulása illetve károsítása kritikus mértéket öltött. A károsodás egyes régiókban az ott élő lakosság, globálisan pedig már az emberiség létfeltételeit is veszélyezteti. Minimálisra csökkent az emberi tevékenységektől illetve hatásaiktól mentes „természeti terület", számos növény- és állatfaj véglegesen kipusztult, évmilliók alatt létrejött természeti együttesek visszafordíthatatlanul károsodtak. A tájépítészet-tájrendezés szakmai felfogása szerint a meg nem újítható természeti erőforrások hosszú távra megőrzése, a megújíthatók felhasználásának ésszerű korlátozása - a tájpotenciál megőrzésének részfeladataként - az általános tájvédelem feladatkörébe tartozik. A természet azon elemeinek, amelyek az emberi létezés és általában az élet minden formájának alapvető közegeit adják (víz, levegő, talaj, élővilág), megfelelő mennyiségben és minőségben történő megőrzését a környezetvédelem feladatkörébe soroljuk. A természetvédelem feladata a természet különleges értéket képviselő, kulturális, tudományos, történeti szempontból jelentős, ritka illetve veszélyeztetett - élő és élettelen - elemeinek, elemegyütteseinek megőrzése, a biológiai és táji sokféleség védelme, megtartása. Ehhez hozzátartozik a természeti értékek, területek, védett tájak károsodásának megelőzése, elhárítása, szükség szerinti helyreállítása is. Ugyancsak a természetvédelem feladata a természeti folyamatok és az emberi-társadalmi tevékenységek együttes hatáséra létrejött, egyediségük és értékes alkotóelemeik illetve esztétikai értékük miatt különleges védelmet érdemlő tájak megóvása. Szakmai nézetünk szerint a tájépítészeti tájtípus beosztásban önálló tájtípust képez a védett táj. Azok a tájak tartoznak ezen besorolás szerint a védett tájtípushoz, amelyekben a tájhasznosítás meghatározó, elsődleges módja a védelem.
Kategóriák: Környezetvédelem
Tárgyszavak: Természetvédelem, Területi védettség
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Impresszum
Tartalom
Mellékletek-Ábrajegyzék
[5]
1 A természetvédelem célja, főbb feladatai, hazai szervezete
7-10
2 Területi védettségi kategóriák
11-58
   2.1 Nemzeti parkok
11-54
      2.1.1 Aggteleki Nemzeti Park
13-17
      2.1.2 Balaton-felvidéki Nemzeti Park
17-20
      2.1.3 Bükki Nemzeti Park
20-23
      2.1.4 Duna-Dráva Nemzeti Park
24-29
      2.1.5 Duna-lpoly Nemzeti Park
29-32
      2.1.6 Fertő-Hanság Nemzeti Park
32-35
      2.1.7 Hortobágyi Nemzeti Park
35-38
      2.1.8 Kiskunsági Nemzeti Park
38-45
      2.1.9 Körös-Maros Nemzeti Park
46-51
      2.1.10 Őrségi Nemzeti Park
51-54
   2.2 Tájvédelmi körzetek
54-55
   2.3 Természetvédelmi területek
55-56
   2.4 Természeti emlékek
56
   2.5 Fokozottan védett területek
56
   2.6 Bioszféra rezervátumok
57
   2.7 Erdőrezervátumok
57-58
3 Ex Lege védett területek
59-66
   3.1 Lápok
59-61
   3.2 Szikes tavak
61-62
   3.3 Víznyelők
63
   3.4 Források
63-64
   3.5 Barlangok
64-65
   3.6 Kunhalmok
65
4 A védett természeti értékek csoportosítása jellegük szerint
67-84
   4.1 Földtani, felszínalaktani és talajtani értékek
68-73
   4.2 Hidrológiai (víztani) értékek
73-74
   4.3 Botanikai (növénytani) értékek
74-79
   4.4 Zoológiái (állattani) értékek
79-81
   4.5 A természethez kötődő kultúrtörténeti emlékek
82-84
   4.6 Tájképi értékek
84
5 A természetvédelem rövid története
85-90
   5.1 A természetvédelem története a világban
85-86
   5.2 A természetvédelem története hazánkban
86-89
   5.3 A természetvédelemmel összefüggő tervezés története Magyarországon
89-90
6 Nemzetközi egyezmények és együttműködés, nemzetközi szervezetek a természetvédelemben
91-110
   6.1 UNESCO MAB program
91-93
   6.2 Ramsari egyezmény
93-95
   6.3 Bonni egyezmény
95-97
   6.4 Washingtoni egyezmény
97-98
   6.5 Párizsi egyezmény
99-100
   6.6 Berni egyezmény
100-102
   6.7 Riói egyezmény
102-103
   6.8 Egyéb nemzetközi kapcsolatok a természetvédelemben, nemzetközi szervezetek
103-107
   6.9 Európai Uniós irányelvek, követelmények
107-109
7 A védett területeken megengedett tevékenységek
111-118
   7.1 Erdőgazdálkodás
112-113
   7.2 Mezőgazdasági tevékenységek
113-114
   7.3 Vízgazdálkodás
114
   7.4 Vadgazdálkodás
115
   7.5 Közlekedés
116
   7.6 Építési tevékenységek
116-117
   7.7 Üdülés, turizmus
117-118
   7.8 Sporttevékenységek
118
8 A védetté nyilvánítás folyamata
119-122
9 Tervezési elvek és módszerek
123-146
   9.1 A terület- és a településrendezési tervezés keretében folyó tervezés
123-132
   9.2 Természetvédelmi kezelési tervek készítése
132-139
   9.3 Természetvédelmi bemutatóhelyek tervezése
139-143
   9.4 Élőhely-helyreállítás védett területeken
144-146
10 A védett természeti területek tervezésének ökológiai alapjai
147-154
   10.1 A biológia sokféleség megőrzése
147-150
   10.2 Tájökológiai elvek
150-152
   10.3 Tájökológiai vizsgálati módszerek
153
11 Természetvédelmi értékelés
155-159
Mellékletek
163-214
1 sz. melléklet • Védett és fokozottan védett növényfajok jegyzéke
165-177
2. sz. melléklet • Védett és fokozottan védett állatfajok jegyzéke
178-196
3. sz. melléklet • Védett őshonos és veszélyeztetett állafajták
197
4. sz. melléklet • Országos jelentőségű védett természeti területek Magyarországon
198-199
5. sz. melléklet • Természetvédelemmel kapcsolatos főbb hazai jogszabályok listája
200-203
6. sz. melléklet • Védelemre és fokozott védelemre javasolt növénytársulások
204-208
7. sz. melléklet • Az Országos Erdőrezervátum-hálózat
209-210
8. sz. melléklet • Ajánlott irodalom
211-214
Ábrajegyzék
[5]
1. ábra: A nemzeti park igazgatóságok működési területe
9
2. ábra: A magyarországi nemzeti parkok területi elhelyezkedése
13
3. ábra: Az Aggteleki Nemzeti Park területi elhelyezkedése
14
4. ábra: A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területi elhelyezkedése
17
5. ábra: A Bükki Nemzeti Park területi elhelyezkedése
20
6. ábra: A Duna-Dráva Nemzeti Park területi elhelyezkedése
24
7. ábra: A Duna-lpoly Nemzeti Park területi elhelyezkedése
30
8. ábra: A Fertő-Hanság Nemzeti Park területi elhelyezkedése
32
9. ábra: A Hortobágyi Nemzeti Park területi elhelyezkedése
35
10. ábra: A Kiskunsági Nemzeti Park területi elhelyezkedése
39
11. ábra: A Körös-Maros Nemzeti Park területi elhelyezkedése
46
12. ábra: Az őrségi Nemzeti Park területi elhelyezkedése
51
13. ábra: A tájvédelmi körzetek elhelyezkedése Magyarországon
55
14. ábra: Magyarország erdőrezervátumainak áttekintő térképe
58
15. ábra: A védett lápterületek elhelyezkedése Magyarországon
61
16. ábra: A védett szikes tavak elhelyezkedése Magyarországon
62
17. ábra: A kiemelt oltalomban részesülő természetvédelmi értékek típusai
67
18. ábra: Az ökológiai hálózat sematikus ábrája (G. Bennett alapján)
109
19. ábra: A leromlott ökoszisztémák helyreállításának fő típusai
146
Hátsó borító