Andragógiai szemelvények
Szerző:
Csoma Gyula További szerző: Lada László
Cím: Andragógiai szemelvények
Alcím: Bevezetés a felnőttképzés tanulmányozásába
Megjelenési adatok: Könyvpont Kft., Budapest, 2005. | ISBN: 963-86445-5-9

Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Felnőttoktatás, Felnőttképzés, Andragógia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Felnőttoktatás, Felnőttképzés, Andragógia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Copyright/Impresszum
Tartalom
Lada László: Ajánlom ezt a könyvet
9-10
Bevezető
12-14
Fogalmak és terminológia
15-17
Adalékok a felnőttkori tanuláshoz
19-110
„Az öreg kutya is megtanítható új mutatványokra” - Avagy adalékok a felnőttkori tanuláshoz
21-40
A relatív regresszió
22-25
A felnőtt "mint olyan"
25-27
A fejlődés
27-29
A pszichológiai fordulat után
29-30
A társadalmi tényezők: az időszerkezet és az életmód
30-35
A társadalmi tényezők: a társadalmi gyökerű indítékok
35-37
Megrekedés
37-38
Optimizmus vagy pesszimizmus(?)
38-39
Irodalom
40
A motiváció a felnőttoktatásban
41-57
Az iskolai tanulási tevékenység és a társadalmi munkatevékenység viszonya a tanuló felnőtteknél
42-44
A felnőttek és a dolgozó ifjak tanulási motívumainak néhány sajátossága
44-49
A motívumokban jelentkező igények kielégítésének tudatosítása és a tananyag funkcionális szemlélete
49-50
A tudatosság mint a jártasságok és készségek kialakításának fontos tényezője
50-51
Az ún. "hozott" tapasztalati és műveltségi állomány felhasználásának néhány kérdése az értelmi képességek kialakításában
52-55
A motívumok kielégítése mint a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének eszköze
55-56
A motívumok kielégítése, mint az emlékezet fejlesztésének eszköze
56-57
Az időszerkezeti labilitás és a munka melletti tanulási folyamat labilitása
59-84
Az időszerkezet átalakítása
59-63
Időszerkezet és motiváció
63-66
A tanítási-betanítási folyamat labilitása
66-73
Az időszerkezeti labilitás és a tanítási-tanulási folyamat szervezete
67-70
A tanítási-tanulási ritmus labilitása
70-72
Tanulási ritmuszavarok
72-73
Tanulási zavarok, aritmia és labilitás más összefüggések között
73-75
Ellensúlyok
76-84
A felnőttkori tanulás idődimenziói
85-106
Az időszerkezetek
87-91
A felnőttkori tanulás az időszerkezetekben
91-96
Az időszerkezeti labilitás és a tanulási folyamatok labilitása
97-101
Ellensúlyok
102-106
A funkcionális analfabetizmus
107-110
Kihívások és funkciók
111-313
Felnőttoktatási konferenciák - hajdan és most - Magyarországon
113-135
Visszatekintés (1963-1982)
114-124
A rendszerváltás konferenciája (1990)
124-126
Jelenidő (1992-1998)
127-135
Adalékok az andragógia célelméletéhez
137-150
1. Pedagógia, andragógia, antropagógia
137-139
2. Andragógiai aufklerizmus vagy andragógiai liberalizmus?
139-142
3. Funkciók és célok: gazdaság és társadalom
142-145
4. Funkciók és célok: az ember
145-146
5. A tudás
146-148
6. Zárt és nyitott folyamatok
148-150
A felnőttképzési rendszerek diverzifikációja - A fogalom és ideológiája
151-163
1. Szófejtés: a diverzifikáció és a felnőttképzés diverzifikációja
151-152
2. Közgazdasági reminiszcenciák: a piac mint piac és mint metafora
153-154
3. A jelenség: a diverzifikáció a felnőttképzés történeti tendenciája
154-155
4. Kísérlet a változás magyarázatára: a tanulás és a társadalmak új viszonya
155-157
5. A diverifikáció határai: a diverzifikáció és konverzifikáció a felnőttképzésben
157-159
6. Közgazdasági reminiszcencia: az ideológiai sugallat az andragógiai liberalizmus
159-161
7. Szembeállítás: egy másik művelődési ideológia, az andragógiai aufklerizmus
161-162
8. Liberalizmus és aufklerizmus nélkül: a diverzifikáció önmagában
162-163
Kihívások és funkciók. Teoretikus kommentár Durkó Mátyás új könyvéhez
165-171
Búcsú Durkó Mátyástól
173-179
Pedagógia és andragógia
181-196
A felnőttnevelés lehetőségei az ezredfordulón
197-207
A geronto-andragógia aktualitása
209-210
A magyar felnőttképzés korszakváltásának értelmezéséhez. -Gondolatok tizenegy témában kommentárokkal
211-226
1. téma: A felnőttnevelés, a felnőttoktatás és a felnőttképzés fogalmi jelentése, egymáshoz való viszonyuk és terminológiai használatuk
212-213
2. téma: A felnőttképzés valamint a felnőttképzési diszciplína helye a nevelési oktatási-képzési tevékenység, illetve a neveléstudomány rendszerében
213-214
3. téma: Az egész életen át tartó permanens tanulás filozófiája
214-216
4. téma: A tanuló társadalom tudásalapjának részét alkotó, tanítandó tudás tartalma és jellege az egész életen át tartó permanens tanulás folyamatában. A közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés (a nevelési-képzési intézmény- és funkciórendszerek) feladat-megosztása és együttműködése a tudástartalmak közvetítésében
216-219
5. téma: A kompetens tudás és a kulcsképességek fogalma
219-220
6. téma: Az aufklerista vagy/és a liberális-szolgáltató elv érvényesülése
220-221
7. téma: A felnőttképzés pótló és továbbképző funkciója általában és a munkaerőpiacon. A felnőttképzés mint második esély
221-223
8. téma: A funkcionális analfabetizmus "kezelése"
223
9. téma: Felnőttképzés és társadalmi esélyegyenlítés, felnőttképzés és társadalmi mobilitás
223-225
10. téma: A felnőttképzés intézményrendszerének fenntartói, az intézményrendszerszerkezete, intézményhálózata, valamint a képzés terheinek társadalmi megosztása
225-226
11. téma: A felnőttképzés kulturája
226
Különvélemény az oktatási-képzési minőség biztosításáról (és a minőségről) - Avagy bemegy a tanuló az inputon, és kijön az outputon, mint a „Herz-szalámi” analógiája (?)
227-275
De olvashatjuk
228-229
Minőség vagy minőségek?
229-231
Minőség: termék, áru, profit
231-233
Oktatási-képzési önazonosság
233-234
A megfelelés bizonytalanságai
234-237
Szolgáltatás és szakszerűség
238-240
És mi a gazdaságos?
240-243
A rendszer mint princípium
243-246
Szabályozás: vonulatok és technikák
246-251
Szemléletek és elméletek
252-256
Léteznek másféle paradigmák is
256-261
Summa summarum
262-265
És mégis: mire jó?
265-267
A minőségbiztosítás pótcselekvés
267-275
A munka világa, kontra a tanulás világa(?)
277-313
Indítékok és igények
277-282
Informális tanulás a munka világában
282-286
A tudáspiac kettős természete
286-287
A kompetens tudás és a humántőke
287-289
A tanulás: befektetés a humántőkébe
290-291
Ellentmondások és szűkítések
291-295
A tudás táguló körei
295-299
A tanulás és a munka időszerkezetei
300-304
Európai igények
304-306
A stratégiai lehetőség
306-313
Didaktikai nézőpontok
315-413
A távoktatás „mint olyan” és mint a levelező oktatás reformja
317-331
A távoktatás
318-322
A levelező oktatás és a távoktatás
322-323
Feltételek, fogyatékosságok, ellentmondások
323-326
A középiskolai távoktatás tervei
326-328
Egy kísérlet tanulságai
328-329
Magyarázatok
329-331
A dolgozók iskolái tanterveinek első andragógiai koncepciója 1962-1972
333-340
Irodalom
340
A tananyag tervezése
341-347
Az iskolai felnőttoktatás tartalmi fejlesztésének koncepciója
349-372
1. A fejlesztés háttere
350-357
A.
350
B.
351-352
C.
353-354
D.
354-355
E.
356
F.
357
2. Felnőttoktatás a közoktatás rendszerében
358-362
A.
358-359
B.
360
C.
360
D.
360-361
E.
361
F.
361
G.
361-362
3. A tananyag jellemzői
362-367
A.
362-363
B.
364
C.
364
D.
364-365
E.
365
F.
365
G.
365-366
H.
366-367
I.
367
4. A tananyag műveltségi területei
367-371
A.
367-368
B.
369
C.
369-370
D.
370
E.
370
F.
370
G.
370-371
H.
371
I.
371
5. Következtetések
372
A problémamegoldó tanítás mint felnőttoktatási stratégia
373-385
Tanítási stratégiák
374-376
Mi a "probléma"?
376-377
A probléma lehet gyakorlati és elméleti
377-378
A probléma megoldása
378-379
Reproduktív és problémamegoldó mentalitás
379-380
Tanulás és tanítás - problémákkal
380-384
Záradék
384
Irodalom
384-385
Tudományos ismeretterjesztés és az egész életen át tartó tanulás (Előadás a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság Dr. Majzik Lászlóné emlékére tartott felolvasó ülésén, 2004. december 3-án.
387-395
Hipotézisek az e-leamingről
397-413
1. Hipotézis az e-learning tágabb és szűkebb értelmezéséről
397-400
2. Hipotézis az e-elarningről mint távtanulásról, mint távtanításról és mint távoktatásról
400-407
3. Hipotézis a preceptivitás és a kognitív szabályozás természetéről
407-411
4. Hipotézis a gondolkodás vezetéséről és irányításáról
411-413