Andragógiai szemelvények corvina logo

Szerző: Csoma Gyula
További szerző: Lada László
Cím: Andragógiai szemelvények
Alcím: Bevezetés a felnőttképzés tanulmányozásába
Megjelenési adatok: Könyvpont Kft., Budapest, 2005. | ISBN: 963-86445-5-9

coverimage Amint a címben megjelöltük, a kötet szerkesztőjével, Szigeti Gáborral közös szándékunk volt, hogy ide gyűjtött munkáim segédletként szolgálják a felnőtt-oktatás és -képzés elméletének tanulmányozását. Az egyre fontosabbá váló és egyre bővülő felnőttoktatási-felnőttképzési gyakorlattal együtt, a róla szóló elmélet is egyre fontosabbá válik, és növekszik tanulmányozásának igénye. Hiszen a pragmatikus érdekeket az elmélet fogalmazza meg, a gyakorlat tennivalóit az elmélet értelmezi. A szakszerű gyakorlat különben sem nélkülözheti a reá vonatkozó tudományos ismereteket, illetve az elméleti tükörben megvizsgált, ellenőrzött és általánosított tapasztalatokat. A nemzetközi és a hazai szakirodalom bővülő választékot nyújt mindehhez, bár a meglehetősen fiatal andragógiai elmélet még nem szerveződhetett teljessé abban az értelemben, hogy minden alkotórészét kidolgozhatta volna. Ezért nemcsak a változásokat provokáló tudományos fejlődés, hanem az andragógia beépítetlen területei is újabb és újabb részletek kidolgozását kívánják, módot adnak többféle megközelítésre, és egyre több probléma megfogalmazására. Ide gyűjtött munkáim, mint az andragógiai elmélet egyre bővülő problémavilágából a saját megoldási kísérleteimet kiválogató szemelvények - reményeim szerint - bővíthetik és differenciáltabbá tehetik a felnőttoktatás és -képzés elméleti tanulmányozásának szakirodalmi választékát, s velük együtt a megismerhető andragógiai témák, megközelítési módok és problémák választékát is. A szemelvények műfajilag nem egységesek. Kifejtésük is hol nagyon elvont, hol kevésbé az, olykor nagyon tömör, máskor magyarázóbb. Gyakoriak a vissza-visszatérő, bár mindig új összefüggések közé kerülő, mindig más szempontok szerint rendeződő témák. S a témákat „kezelő” álláspontjaim között lehetnek olyanok is, amelyeken az elmélet vagy a gyakorlat, esetleg mindkettő, azóta már túlhaladt, avagy menet közben én módosítottam rajtuk. De éppen ezért változatos gondolkodásra ösztönözhetnek. És a munkára fogott gondolkodás a legabsztraktabb, a legtömörebb valamint a legváltozékonyabb gondolatokat is megfejtheti a gyakorlat számára. Aktuális tennivalóim az Országos Pedagógiai Intézetben, majd az Országos Közoktatási Intézetben, valamint főiskolai, egyetemi andragógiai stúdiumaim, amelyeket meghívott előadóként tartottam és tartok, megkívánták, megkívánják a felnőttoktatás és -képzés ügyeinek elméleti megközelítését, tudományalapú vizsgálatát. A kötet tartalma innen gyűlt egybe. A legkorábbi munka 1967-ből, egy későbbi pedig 1985-ből való. A többi, a zöm az 1990-es évek. továbbá 2000 és 2005 közötti évek termése. Konferenciákon hangzottak el, tanulmánykötetekben, az Új Pedagógiai Szemlében, a Felnőttképzésben, valamint az Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési és Integrációs központja által szerkesztett periodikában, a Tanuló Társadalomban jelentek meg ahol állandó rovatom is az Andragógiai Szemelvények címet viseli.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Felnőttoktatás, Felnőttképzés, Andragógia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Copyright/Impresszum
Tartalom
Lada László: Ajánlom ezt a könyvet
9-10
Bevezető
12-14
Fogalmak és terminológia
15-17
Adalékok a felnőttkori tanuláshoz
19-110
   „Az öreg kutya is megtanítható új mutatványokra” - Avagy adalékok a felnőttkori tanuláshoz
21-40
      A relatív regresszió
22-25
      A felnőtt "mint olyan"
25-27
      A fejlődés
27-29
      A pszichológiai fordulat után
29-30
      A társadalmi tényezők: az időszerkezet és az életmód
30-35
      A társadalmi tényezők: a társadalmi gyökerű indítékok
35-37
      Megrekedés
37-38
      Optimizmus vagy pesszimizmus(?)
38-39
      Irodalom
40
   A motiváció a felnőttoktatásban
41-57
      Az iskolai tanulási tevékenység és a társadalmi munkatevékenység viszonya a tanuló felnőtteknél
42-44
      A felnőttek és a dolgozó ifjak tanulási motívumainak néhány sajátossága
44-49
      A motívumokban jelentkező igények kielégítésének tudatosítása és a tananyag funkcionális szemlélete
49-50
      A tudatosság mint a jártasságok és készségek kialakításának fontos tényezője
50-51
      Az ún. "hozott" tapasztalati és műveltségi állomány felhasználásának néhány kérdése az értelmi képességek kialakításában
52-55
      A motívumok kielégítése mint a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének eszköze
55-56
      A motívumok kielégítése, mint az emlékezet fejlesztésének eszköze
56-57
   Az időszerkezeti labilitás és a munka melletti tanulási folyamat labilitása
59-84
      Az időszerkezet átalakítása
59-63
      Időszerkezet és motiváció
63-66
      A tanítási-betanítási folyamat labilitása
66-73
         Az időszerkezeti labilitás és a tanítási-tanulási folyamat szervezete
67-70
         A tanítási-tanulási ritmus labilitása
70-72
         Tanulási ritmuszavarok
72-73
      Tanulási zavarok, aritmia és labilitás más összefüggések között
73-75
      Ellensúlyok
76-84
   A felnőttkori tanulás idődimenziói
85-106
      Az időszerkezetek
87-91
      A felnőttkori tanulás az időszerkezetekben
91-96
      Az időszerkezeti labilitás és a tanulási folyamatok labilitása
97-101
      Ellensúlyok
102-106
   A funkcionális analfabetizmus
107-110
Kihívások és funkciók
111-313
   Felnőttoktatási konferenciák - hajdan és most - Magyarországon
113-135
      Visszatekintés (1963-1982)
114-124
      A rendszerváltás konferenciája (1990)
124-126
      Jelenidő (1992-1998)
127-135
   Adalékok az andragógia célelméletéhez
137-150
      1. Pedagógia, andragógia, antropagógia
137-139
      2. Andragógiai aufklerizmus vagy andragógiai liberalizmus?
139-142
      3. Funkciók és célok: gazdaság és társadalom
142-145
      4. Funkciók és célok: az ember
145-146
      5. A tudás
146-148
      6. Zárt és nyitott folyamatok
148-150
   A felnőttképzési rendszerek diverzifikációja - A fogalom és ideológiája
151-163
      1. Szófejtés: a diverzifikáció és a felnőttképzés diverzifikációja
151-152
      2. Közgazdasági reminiszcenciák: a piac mint piac és mint metafora
153-154
      3. A jelenség: a diverzifikáció a felnőttképzés történeti tendenciája
154-155
      4. Kísérlet a változás magyarázatára: a tanulás és a társadalmak új viszonya
155-157
      5. A diverifikáció határai: a diverzifikáció és konverzifikáció a felnőttképzésben
157-159
      6. Közgazdasági reminiszcencia: az ideológiai sugallat az andragógiai liberalizmus
159-161
      7. Szembeállítás: egy másik művelődési ideológia, az andragógiai aufklerizmus
161-162
      8. Liberalizmus és aufklerizmus nélkül: a diverzifikáció önmagában
162-163
   Kihívások és funkciók. Teoretikus kommentár Durkó Mátyás új könyvéhez
165-171
   Búcsú Durkó Mátyástól
173-179
   Pedagógia és andragógia
181-196
   A felnőttnevelés lehetőségei az ezredfordulón
197-207
   A geronto-andragógia aktualitása
209-210
   A magyar felnőttképzés korszakváltásának értelmezéséhez. -Gondolatok tizenegy témában kommentárokkal
211-226
      1. téma: A felnőttnevelés, a felnőttoktatás és a felnőttképzés fogalmi jelentése, egymáshoz való viszonyuk és terminológiai használatuk
212-213
      2. téma: A felnőttképzés valamint a felnőttképzési diszciplína helye a nevelési oktatási-képzési tevékenység, illetve a neveléstudomány rendszerében
213-214
      3. téma: Az egész életen át tartó permanens tanulás filozófiája
214-216
      4. téma: A tanuló társadalom tudásalapjának részét alkotó, tanítandó tudás tartalma és jellege az egész életen át tartó permanens tanulás folyamatában. A közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés (a nevelési-képzési intézmény- és funkciórendszerek) feladat-megosztása és együttműködése a tudástartalmak közvetítésében
216-219
      5. téma: A kompetens tudás és a kulcsképességek fogalma
219-220
      6. téma: Az aufklerista vagy/és a liberális-szolgáltató elv érvényesülése
220-221
      7. téma: A felnőttképzés pótló és továbbképző funkciója általában és a munkaerőpiacon. A felnőttképzés mint második esély
221-223
      8. téma: A funkcionális analfabetizmus "kezelése"
223
      9. téma: Felnőttképzés és társadalmi esélyegyenlítés, felnőttképzés és társadalmi mobilitás
223-225
      10. téma: A felnőttképzés intézményrendszerének fenntartói, az intézményrendszerszerkezete, intézményhálózata, valamint a képzés terheinek társadalmi megosztása
225-226
      11. téma: A felnőttképzés kulturája
226
   Különvélemény az oktatási-képzési minőség biztosításáról (és a minőségről) - Avagy bemegy a tanuló az inputon, és kijön az outputon, mint a „Herz-szalámi” analógiája (?)
227-275
      De olvashatjuk
228-229
      Minőség vagy minőségek?
229-231
      Minőség: termék, áru, profit
231-233
      Oktatási-képzési önazonosság
233-234
      A megfelelés bizonytalanságai
234-237
      Szolgáltatás és szakszerűség
238-240
      És mi a gazdaságos?
240-243
      A rendszer mint princípium
243-246
      Szabályozás: vonulatok és technikák
246-251
      Szemléletek és elméletek
252-256
      Léteznek másféle paradigmák is
256-261
      Summa summarum
262-265
      És mégis: mire jó?
265-267
      A minőségbiztosítás pótcselekvés
267-275
   A munka világa, kontra a tanulás világa(?)
277-313
      Indítékok és igények
277-282
      Informális tanulás a munka világában
282-286
      A tudáspiac kettős természete
286-287
      A kompetens tudás és a humántőke
287-289
      A tanulás: befektetés a humántőkébe
290-291
      Ellentmondások és szűkítések
291-295
      A tudás táguló körei
295-299
      A tanulás és a munka időszerkezetei
300-304
      Európai igények
304-306
      A stratégiai lehetőség
306-313
Didaktikai nézőpontok
315-413
   A távoktatás „mint olyan” és mint a levelező oktatás reformja
317-331
      A távoktatás
318-322
      A levelező oktatás és a távoktatás
322-323
      Feltételek, fogyatékosságok, ellentmondások
323-326
      A középiskolai távoktatás tervei
326-328
      Egy kísérlet tanulságai
328-329
      Magyarázatok
329-331
   A dolgozók iskolái tanterveinek első andragógiai koncepciója 1962-1972
333-340
      Irodalom
340
   A tananyag tervezése
341-347
   Az iskolai felnőttoktatás tartalmi fejlesztésének koncepciója
349-372
      1. A fejlesztés háttere
350-357
         A.
350
         B.
351-352
         C.
353-354
         D.
354-355
         E.
356
         F.
357
      2. Felnőttoktatás a közoktatás rendszerében
358-362
         A.
358-359
         B.
360
         C.
360
         D.
360-361
         E.
361
         F.
361
         G.
361-362
      3. A tananyag jellemzői
362-367
         A.
362-363
         B.
364
         C.
364
         D.
364-365
         E.
365
         F.
365
         G.
365-366
         H.
366-367
         I.
367
      4. A tananyag műveltségi területei
367-371
         A.
367-368
         B.
369
         C.
369-370
         D.
370
         E.
370
         F.
370
         G.
370-371
         H.
371
         I.
371
      5. Következtetések
372
   A problémamegoldó tanítás mint felnőttoktatási stratégia
373-385
      Tanítási stratégiák
374-376
      Mi a "probléma"?
376-377
      A probléma lehet gyakorlati és elméleti
377-378
      A probléma megoldása
378-379
      Reproduktív és problémamegoldó mentalitás
379-380
      Tanulás és tanítás - problémákkal
380-384
      Záradék
384
      Irodalom
384-385
   Tudományos ismeretterjesztés és az egész életen át tartó tanulás (Előadás a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság Dr. Majzik Lászlóné emlékére tartott felolvasó ülésén, 2004. december 3-án.
387-395
   Hipotézisek az e-leamingről
397-413
      1. Hipotézis az e-learning tágabb és szűkebb értelmezéséről
397-400
      2. Hipotézis az e-elarningről mint távtanulásról, mint távtanításról és mint távoktatásról
400-407
      3. Hipotézis a preceptivitás és a kognitív szabályozás természetéről
407-411
      4. Hipotézis a gondolkodás vezetéséről és irányításáról
411-413